+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2020. június 4. csütörtök, 10:35
Ezt azután mondta nekünk a Momentum román testvérpártjának képviselője, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett.

Már június 4-e van, és még mindig nem csengett le teljesen a Johannis-ügy, avagy amikor a román jobboldali államelnök április 29-én azzal vádolta meg sokéves politikai ellenfelét, a román Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy az Orbán Viktorral titkos háttéralkut kötve eladja Erdélyt „a magyaroknak”, mindezt megtoldotta magyarul egy „jó napod, peszede” beköszönéssel a képviselőház szociáldemokrata elnökének címezve a dolgot. Az azóta a romániai diszkriminációellenes tanács által 5000 lejre bírságolt kijelentést az RMDSZ-es Csoma Botond a PSD-vel együtt a román parlamentnek a külső hírszerzést (SRI) ellenőrző bizottsága elé vitte, mondván csak kell lennie valamilyen titkosszolgálati információnak, amire Johannis mindezt alapozza. 

 

Az erdélyi magyar sajtóban aztán kisebb visszhangot keltett, hogy a liberális erdélyi magyarok körében kifejezetten népszerű centrista-jobbközép Mentsük meg Romániát (USR) párt képviselője, Lucian Viziteu ezen bizottságban leszavazta azt a ötletet, miszerint citálják a román titkosszolgálat, a SRI vezetőjét a bizottság elé, ehelyett inkább arról beszélt, hogy erdélyi magyar szélsőségesekre, az erőszak veszélyére vonatkozó információkat tartalmaznak a titkosszolgálat jelentései, ezért nem akarja őket a parlamentben a szociáldemokrata PSD elfogadni, így megakadályozva az információk nyilvánosságra kerülését, hiszen az a tavaly őszig kormányzó PSD és az őket kívülről támogató RMDSZ jó viszonyát beárnyékolta volna.

 

Az USR a Momentum romániai testvérpártja, Fekete-Győrék már azon kiakadtak, hogy a párt képviselője az illetékes parlamenti bizottságban leszavazta, hogy a román hírszerzés vezetője beszámolhasson arról, miféle információk alapján kezdett el Johannis Erdély eladásáról nyilatkozgatni. Ezen kijelentéseket követően pedig már arról volt szó, hogy nyáron leül egymással Fekete-Győr és Dan Barna USR-elnök, hogy átbeszéljék a dolgokat.

 

Az Azonnali ezek után megkereste az USR-s Lucian Viziteu-t, hogy

 

meséljen bővebben is a SRI által állítólag talált jelekről az őt aggasztó magyar nacionalizmusra vonatkozóan, és mondja el: ha ennyire híve az átláthatóságnak, miért nem támogatta Johannis meghallgatását a parlamenti bizottságban.

 

A SRI-t ellenőrző bizottság nem arra való, hogy politikusokat hallgasson meg

 

Lucian Viziteu – a magyar politikusoktól eltérően – szokatlanul terjengős választ küldött, amelyben azzal hárított, hogy a SRI-t ellenőrző bizottságnak nem az a feladata, hogy politikusokat hallgasson meg, erre más parlamenti eljárások vannak, aminek a használata a parlamenti többség (vagyis elsőre szokatlannak tűnő módon ugyan, de az ellenzéki Szociáldemokrata Párt, a PSD) kezében van. 

 

Azzal kapcsolatban, hogy a SRI vezetőjének a meghallgatását is leszavazta, azt írta: ő azt akarta, hogy részletes kérdéslistát küldjenek a SRI-nek, de a bizottságban a szociáldemokrata PSD, a liberális ALDE és az RMDSZ képviselői leszavazták ezt, ők inkább a SRI vezetőjét akarták volna meghallgatni. Viziteu szerint viszont ennek azért nem volt értelme, mert a SRI törvény szerint nem avatkozhat be a politikába, így nem kommentálhatja az államelnök kijelentését sem. (Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy van közös munka a SRI és a politikusok ellen gyakran vádat emelő korrupcióellenes ügyészség, a DNA tevékenysége között.)

 

Mindenesetre ezzel szerinte a bizottság PSD-s, ALDE-s és RMDSZ-es képviselői valójában ellehetetlenítették, hogy meg tudják vitatni, valósak-e ezek a fenyegetések, valamint megemlítette azt is, hogy ő indítványozta május elején, hogy tegyenek hivatalos látogatást a SRI-nél, de ezt is leszavazták a bizottságban.

 

Viziteu arra is emlékeztet, hogy az USR elnöke, Dan Barna elítélte Johannis magyarozó kijelentését, ő pedig a pártelnökével teljes mértékben egyetért.

 

„A nacionalizmus olyan kártya, amit senkinek nem szabadna kijátszania” – írta nekünk a pár napja még erdélyi magyar nacionalizmusról és ennek kapcsán erőszakos etnikai szélsőségességekről értekező képviselő.

 

De pontosan milyen erdélyi magyar szélsőségekről számolt be a SRI?

 

Ez azért is érdekes kérdés, mert az általa megismert SRI-riportokra hivatkozva Viziteu azt állította: fennáll az etnikai erőszak veszélye is, valamint a „revizionista politikákat” külföldről is buzdították és néhány RMDSZ-es politikus is közvetlenül vagy közvetve támogatta őket. Ezért ennek kapcsán azt is megkérdeztük Viziteutól, hogy az általa olvasott titkosszolgálati dokumentumokban pontosan mely politikusok vannak megnevezve és milyen kontextusban, illetve pontosan mit takar ez a külföldi buzdítás, ez kizárólag csak Magyarországra vonatkozik-e.

 

Viziteu ebben a kérdésben is bő lére eresztette a választ, anélkül, hogy sok konkrétumot elárult volna. Bár a kérdésünk nem erre vonatkozott, először baloldali-liberális európai parlamenti képviselőket is megszégyenítő ódát zengett az extremizmus veszélyeiről, majd

 

közölte, hogy az általa hivatkozott SRI-s dokumentumok mind nyilvánosak, és egyetlen RMDSZ-es politikus sincs bennük megnevezve.

 

Azon kérdésünkre, hogy meggyőzőnek tartja-e a SRI-jelentést és a bizonyítékokat, ami alapján az készült, azt közölte, hogy ezeket a jelentéseket a román parlament illetékes bizottsága megvitatta és a parlament elfogadta, és egyébként is számos szakmai testület ellenőrzi ezeket, épp ezért nincs oka arra, hogy kételkedjen a jelentések tartalmában.

 

Magyarozhat-e egy állítólag liberális képviselő?

 

A kérdést, hogy egy liberálisnak beleférhet-e a kisebbségek elleni gyűlöletkeltés, azért tettük fel, mert a Viziteu pártja, az USR a liberális európai pártcsaládnak, az ALDE-nak a soraiban ül, Magyarországról így a Momentum a testvérpártja. 

 

Viziteu azzal kezdte a választ, hogy „zavarba jött” a kérdésünktől, mert szerinte az USR a legeurópapártibb párt Romániában és a kisebbségi jogok legkiemelkedőbb támogatója.

 

„A kisebbségek elleni gyűlöletnek semmi köze a liberalizmushoz, nagyon reméljük, hogy nincsenek ilyen megnyilvánulások a liberális európai pártcsaládban” – írta Viziteu, aki nemrég még erdélyi magyar revizionizmusról és szélsőségességről beszélt nyilvánosan, és a liberális pártcsaládbeli testvérpártja, a Momentum is megharagudott rá kijelentései miatt. 

 

Szerinte Magyarországon sok dezinformáció és valótlan manipuláció jelenik meg az USR-ről, pedig valójában nekik különösen fontos a kisebbségek jogainak védelme. Sőt, az RMDSZ-en kívül ők az egyetlen párt Romániában, amely magyarul is kommunikál, és szerinte már ez is sokat elmond, ráadásul vannak magyar nemzetiségű politikusaik a párt helyi és országos vezetőségeiben is – sorolta. (Arra nem tért ki, hogy ők mit szóltak az erdélyi magyar extremizmusveszélyről szóló kijelentéseihez.)

 

Megkérdeztük azt is, hogy az ominózus kijelentését amúgy egyeztette-e a párt vezetésével. Erre azt írta, hogy az USR-ben minden párttagot megillet a szabad véleménynyilvánítás joga, nincs cenzúra az USR-ben. 

 

NYITÓKÉP: Lucian Viziteu (balra) és Dan Barna USR-elnök szelfiznek a román parlamentben. Fotó: Lucian Viziteu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás