A román elnöknek több fronton is magyarázkodnia kell a kijelentései miatt

A román ellenzék a hírszerzés vezetőjétől érdeklődné meg, mi igaz abból, hogy a PSD ledealelt Orbán Viktorral Erdély eladásáról. Ha a SRI nem válaszolja ezt meg, személyesen Johannisnak kell majd a parlament előtt.

Egyre nagyobb bravúrra lesz szüksége ahhoz Klaus Johannis román államelnöknek, hogy megmagyarázza, miért vádolta szerda délben azzal az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy annak elnöke egy háttéralku keretében eladja Erdélyt a magyaroknak. „Jó napot, PSD! (...) Ciolacu, vajon Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?” – tette fel a kérdést Johannis, a PSD elnökéhez címezve, aki egyben a székelyföldi autonómiáról szóló RMDSZ-es törvénytervezetet hallgatólagosan átengedő képviselőház elnöke is. Ez a törvénytervezet az egész botrány kiváltó oka, és noha azt még szerda délután leszavazta a román szenátus, az ügy nem állt itt meg.

Noha mind román elemzők, mind az Azonnali által meginterjúvolt bukaresti politológus arra jutott, hogy a szürke és unalmas Johannistól szokatlan stílusú és tartalmú nyilatkozat alapvetően belpolitikai céllal, a koronavírus-járvány alatt erősödni tudó PSD gyengítésére született, azt azonban nem igazán érti senki, hogy miért épp a több ciklust vállalni eleve nem tudó, így újabb, akár szélsőjobboldali szavazók voksaira sem rászoruló elnök tette meg ezt a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről.

Kap-e diszkriminációellenes bírságot az elnök?

Johannisnak hamarosan több fronton is magyarázkodnia kell majd a kijelentései miatt, azokkal ugyanis nemcsak a románozásba idén már belekezdő magyar kormánynak dobott kesztyűt (Orbán állítja: egyelőre nem veszi fel), nemcsak a román titkosszolgálatokat hozta kínos helyzetbe, hanem magára haragította az erdélyi magyarságot is azzal, ahogyan a magyar nyelvet használta a PSD gyalázásához. (Hogy pontosan hogyan tette ezt a román elnök, és mi ezzel a gond, azt Tamás Gáspár Miklós foglalta össze a Transindexen.) 

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ugyanis a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Johannis kijelentéseit, ráadásul azóta nemcsak a jogvédők, hanem maga a PSD is feljelentette az elnököt a CNCD-nél, mondván az elnök gyűlöletkeltéshez, etnikumközi feszültségkeltéshez és hazugsághoz folyamodott, hogy elterelje a figyelmet a PNL-kormány válságkezelésének kudarcairól. Az Asztalos Csaba vezette CNCD pedig alapvetően nem dísznek van, rendre bírságolni szokott, ha valakit hiányos nyelvtudása miatt aláznak meg, ha valaki a lovak nyelvének nevezi a magyart, vagy ha focidrukkerek magyarellenes rigmusokat skandáltak – igaz, ezen bírságok mértéke százezer-többszázezer forintos nagyságrendű csak. A bírság alsó határa 2000 lej (146 ezer forint), a felső határa 100 ezer (7,3 millió forint).

És valószínűleg a CNCD lesz még a könnyebbik menet.

A parlament arra kíváncsi, hülyét csinált-e Johannis a SRI-ből

A sajátos humorú Facebook-posztjairól és EU-s összehasonlításban népességarányosan nézve ritka magas költségvetéséről is ismert Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét hétfőn a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elé fogják rángatni, hogy adjon magyarázatot arra, miért beszélhetett az államfő titkos alkuról a PSD-elnök és Orbán Viktor között. Lucian Romaşcanu, a PSD szóvivője elmondta: a SRI „nem hallgathat ebben a rendkívül súlyos helyzetben”, ezért arra kérik a szolgálat illetékeseit, közöljék, ha vannak információik a Johannis által emlegetett megállapodásról, ellenkező esetben a parlamentben kérnek magyarázatot a nyilatkozatra.

Közben az ALDE nevű kispártot vezető exkormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu elébe ment ennek, és arról posztolt a Facebookra vasárnap este, hogy kezdeményezni fogják a szenátus házbizottságánál a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetősége, továbbá a külügy-, a védelmi és a belügyminiszter meghallgatását az illetékes szakbizottságokban. Emellett kérik a házbizottságtól, indítsa el a procedúrát Johannisnak a parlamentbe hívására, hogy személyesen ismertesse a vádja alapjául szolgáló bizonyítékokat és információkat, illetve azt, hogy milyen intézkedéseket hozott az általa jelzett veszély elhárítása érdekében, hiszen 

A SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság titkára történetesen az RMDSZ-es Csoma Botond, aki a Transindexnek el is mondta: noha nem könnyű ellenőrizni a szolgálatokat, ez a bizottság tulajdonképpen egy felügyelőbizottság, amely előtt a SRI-igazgató Eduard Hellvignek kötelezően meg kell jelennie. A bizottság bármilyen kérdést feltehet, erre pedig köteles válaszolnia, magyarázta. „Amennyiben van egy nemzetbiztonsági veszély (...), arról nem csak az elnöknek kell tudnia, hanem a parlamentnek is. A bizottságnak tehát jogában áll rákérdezni erre a hírszerzésnél, hogy az államfő mire alapozta az elhangzott kijelentéseket” – fogalmazott Csoma Botond.

Vagyis sem a budapesti, sem a bukaresti politikai elit nem feledkezik meg Trianon 100. évfordulójának emlékezetessé tételéről.