Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.
A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.
Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.
Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.
Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.
Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
Egyre nagyobb bravúrra lesz szüksége ahhoz Klaus Johannis román államelnöknek, hogy megmagyarázza, miért vádolta szerda délben azzal az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy annak elnöke egy háttéralku keretében eladja Erdélyt a magyaroknak. „Jó napot, PSD! (...) Ciolacu, vajon Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?” – tette fel a kérdést Johannis, a PSD elnökéhez címezve, aki egyben a székelyföldi autonómiáról szóló RMDSZ-es törvénytervezetet hallgatólagosan átengedő képviselőház elnöke is. Ez a törvénytervezet az egész botrány kiváltó oka, és noha azt még szerda délután leszavazta a román szenátus, az ügy nem állt itt meg.
Noha mind román elemzők, mind az Azonnali által meginterjúvolt bukaresti politológus arra jutott, hogy a szürke és unalmas Johannistól szokatlan stílusú és tartalmú nyilatkozat alapvetően belpolitikai céllal, a koronavírus-járvány alatt erősödni tudó PSD gyengítésére született, azt azonban nem igazán érti senki, hogy miért épp a több ciklust vállalni eleve nem tudó, így újabb, akár szélsőjobboldali szavazók voksaira sem rászoruló elnök tette meg ezt a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről.
Kap-e diszkriminációellenes bírságot az elnök?
Johannisnak hamarosan több fronton is magyarázkodnia kell majd a kijelentései miatt, azokkal ugyanis nemcsak a románozásba idén már belekezdő magyar kormánynak dobott kesztyűt (Orbán állítja: egyelőre nem veszi fel), nemcsak a román titkosszolgálatokat hozta kínos helyzetbe, hanem magára haragította az erdélyi magyarságot is azzal, ahogyan a magyar nyelvet használta a PSD gyalázásához. (Hogy pontosan hogyan tette ezt a román elnök, és mi ezzel a gond, azt Tamás Gáspár Miklós foglalta össze a Transindexen.)
A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ugyanis a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Johannis kijelentéseit, ráadásul azóta nemcsak a jogvédők, hanem maga a PSD is feljelentette az elnököt a CNCD-nél, mondván az elnök gyűlöletkeltéshez, etnikumközi feszültségkeltéshez és hazugsághoz folyamodott, hogy elterelje a figyelmet a PNL-kormány válságkezelésének kudarcairól. Az Asztalos Csaba vezette CNCD pedig alapvetően nem dísznek van, rendre bírságolni szokott, ha valakit hiányos nyelvtudása miatt aláznak meg, ha valaki a lovak nyelvének nevezi a magyart, vagy ha focidrukkerek magyarellenes rigmusokat skandáltak – igaz, ezen bírságok mértéke százezer-többszázezer forintos nagyságrendű csak. A bírság alsó határa 2000 lej (146 ezer forint), a felső határa 100 ezer (7,3 millió forint).
És valószínűleg a CNCD lesz még a könnyebbik menet.
A parlament arra kíváncsi, hülyét csinált-e Johannis a SRI-ből
A sajátos humorú Facebook-posztjairól és EU-s összehasonlításban népességarányosan nézve ritka magas költségvetéséről is ismert Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét hétfőn a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elé fogják rángatni, hogy adjon magyarázatot arra, miért beszélhetett az államfő titkos alkuról a PSD-elnök és Orbán Viktor között. Lucian Romaşcanu, a PSD szóvivője elmondta: a SRI „nem hallgathat ebben a rendkívül súlyos helyzetben”, ezért arra kérik a szolgálat illetékeseit, közöljék, ha vannak információik a Johannis által emlegetett megállapodásról, ellenkező esetben a parlamentben kérnek magyarázatot a nyilatkozatra.
Közben az ALDE nevű kispártot vezető exkormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu elébe ment ennek, és arról posztolt a Facebookra vasárnap este, hogy kezdeményezni fogják a szenátus házbizottságánál a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetősége, továbbá a külügy-, a védelmi és a belügyminiszter meghallgatását az illetékes szakbizottságokban. Emellett kérik a házbizottságtól, indítsa el a procedúrát Johannisnak a parlamentbe hívására, hogy személyesen ismertesse a vádja alapjául szolgáló bizonyítékokat és információkat, illetve azt, hogy milyen intézkedéseket hozott az általa jelzett veszély elhárítása érdekében, hiszen
A SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság titkára történetesen az RMDSZ-es Csoma Botond, aki a Transindexnek el is mondta: noha nem könnyű ellenőrizni a szolgálatokat, ez a bizottság tulajdonképpen egy felügyelőbizottság, amely előtt a SRI-igazgató Eduard Hellvignek kötelezően meg kell jelennie. A bizottság bármilyen kérdést feltehet, erre pedig köteles válaszolnia, magyarázta. „Amennyiben van egy nemzetbiztonsági veszély (...), arról nem csak az elnöknek kell tudnia, hanem a parlamentnek is. A bizottságnak tehát jogában áll rákérdezni erre a hírszerzésnél, hogy az államfő mire alapozta az elhangzott kijelentéseket” – fogalmazott Csoma Botond.
Vagyis sem a budapesti, sem a bukaresti politikai elit nem feledkezik meg Trianon 100. évfordulójának emlékezetessé tételéről.
Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.
A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.
Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.
Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.
Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.
Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.