Természetesen a Föld egyik legszegényebb államában. A TOP 10-be csak egy európai állam fér be. Nyugalom, nem Magyarország.

A pekingi heavy metalos szubkultúra születése, az ázsiai és az európai jogfelfogás különbségei, és Kína nagyhatalmi szerepe is szóba került Az élet, meg minden podcast legújabb adásában.

Az amerikai elnök külpolitikájának az utóbbi időben hangsúlyos eleme az oroszok, a kínaiak és az EU elleni szimultán fellépés. Ezek mindegyike indokol bizonyos fokú közeledést Orbánhoz. Elmondjuk, miért közeledik az USA Magyarországhoz, és mi hasznunk lehet nekünk ebből.

Logikus lenne, ha az amerikai trade war két fő elszenvedője, Kína és az EU elkezdenének egymáshoz közeledni. Ahhoz, hogy lesz ilyen közeledés, nem kell nagy jóstehetség, a kérdés a mikor, a hogyan és a mennyire. Ebben pedig óriási szerepe van annak, hogy Kínának mekkora a világpolitikai befolyása. És hogy mit csinálnak az amerikaiak.

Nem kéne ennyire ünnepelni országunk vívmányait, adta parancsba a kínai kommunista párt az ország médiájának. Az indoklás: a külföld nem nézi jó szemmel, ha valakinek ekkora a mellénye. Trumpot is tilos lesz sértegetniük.

Egy évre ment, hat évig maradt Shanghajban Horváth Lilla: élményeiről egy rendkívül népszerűvé vált YouTube-csatornán számolt be. Megjelent Az élet meg minden podcast legújabb adása.

Felszabadították vagy megszállták a szovjetek Magyarországot 1945 áprilisában? Milyen körülmények között alakult ki a hidegháborús helyzet s ki volt a felelős a „kirobbantásáért”? Milyen alapjai voltak a kétpólusú világ szembenállásának? És végül: új hidegháború küszöbén állunk? Itt a Fej vagy írás, az Azonnali havonta jelentkező történelmi műsorának hetedik része!

Elektromágneses ágyút és a hangsebesség tízszeresével süvítő siklórakétát fejlesztett ki Kína. Úgy tűnik, felborulhatnak a korábbi globális erőviszonyok, ami nemcsak tragikus bizonytalanságot hozhat, hanem új status quo-t is is. A korábbi amerikai helyett immár kínai katonai hegemóniával.

Amikor Szöllősi György, a Fidesz-közeli főszerkesztő a napokban a kormány segítségét kérte egy „újságírói kamara” felállításához, sokaknak jutottak eszébe a múlt cenzúrahivatalai. Valójában a cenzúra modern formája már rég itt van, és nem csak a kormány, a Facebook is használja. A lényege pedig már nem a sajtótermékek betiltása, hanem az elérés korlátozása.