+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. július 6. péntek, 08:36
Nem kéne ennyire ünnepelni országunk vívmányait, adta parancsba a kínai kommunista párt az ország médiájának. Az indoklás: a külföld nem nézi jó szemmel, ha valakinek ekkora a mellénye. Trumpot is tilos lesz sértegetniük.

Egy fokozattal lejjebb kell csavarnia a hangerőt Kína pártirányítás alatt álló médiájának, döntött a Kínai Kommunista Párt. „Nem az arrogancia tesz hatalmassá egy országot” – indokolták a lépést a párt szócsövében, a Renmin Ribaóban. Az ország sikereiről, a nagy kínai vívmányokról szóló eltúlozott szövegek csak lehetőséget teremtenek arra, hogy külföldi kritikák érjék az országot, érvel a Párt.

 

Így hát a kínai újságírók már nem írhatnak-mondhatnak olyat, hogy „Kína lesz a világ centruma”, vagy hogy „Kína minden kétséget kizáróan világelső” számos területen, lehagyva az Egyesült Államokat bizonyos technológiák fejlesztésében.

 

Túl arrogáns ez így

 

A jövőben az olyan nacionalista szólamokat is hanyagolniuk kell, mint hogy Amerika fél Kínától vagy hogy Japán meg lenne félemlítve, ahogy azt se lehet majd leírni, hogy Európának fáj, hogy Kína ekkora tempóban fejlődik. 

 

„A tudatosan extrém érzelmek kiprovokálása, az előítéletek terjesztése a nyilvánosságot az arrogancia és a nagyzolás ördögi körének rabságában tartja” – áll a pártlap cikkében.

 

A döntés hátterében valószínűleg az állhat, hogy Peking elkezdte érzékelni: egyre magabiztosabb nemzetközi fellépésük számos országban hozzájárult ahhoz, hogy a közvéleményben megerősödtek a Kína-kritikus hangok. Diplomáciai körökből is számos panaszt kapott már a pekingi külügyminisztérium a kínai kormány embereinek túlságosan arrogáns viselkedése miatt. Leginkább amiatt aggódnak ott a Frankfurter Allgemeine információi szerint, hogy az Egyesült Államokban már mind a demokraták, mind a republikánusok körében többségbe kerültek az elutasító hangok Kína politikájával szemben – sokan attól tartanak, hogy már eleve későn észlelték a problémát.

 

Salát Gergely Kína-szakértő az Azonnali érdeklődésére azt mondta, mindez annak jele lehet, hogy Kína rájött: jót tesz egy ország megítélésének, ha külföldön azt látják, hogy a médiában nem fafejű káderek nyomatják a propagandát, hanem őszintén beszámolnak ott az ország problémáiról is. Erre szükségük is van, hiszen a hagyományos kínai propagandaeszközök külföldön nem működnek. 

 

„Húsz-harminc éven keresztül azt kommunikálták kifelé, hogy Kína egy cuki pandamaci, akit meg kell néha simogatni, cserébe olcsón gyártja azt, amire a nyugati országoknak szüksége van”

 

– mondja Salát, aki szerint az utóbbi időben az ország pont ettől az imidzstől szakadt el, és kezdett el nagyhatalomként viselkedni. „De aztán rájöttek, hogy túl korán kezdtek el nagyhatalomként viselkedni, ezért most visszavesznek, hogy az eddiginél okosabb propagandát folytassanak.” Salát szerint kifejezetten veszélyes a túlzott magabiztosság Kína részéről, mert annyira nem erősek, mint mondják, ráadásul nagyon ki vannak téve gazdasági partnereiknek.

 

Világuralomra törnek, de titokban kell tartani

 

A Made in China 2025 névre keresztelt, az ország iparosításának politikai irányvonalát lefektető 2015-ös kormányzati stratégia különösen nagy bizalmatlanságot váltott ki az USA-ban és Európában. Ebben szögezték le a célt, hogy Peking a jövőben a fejlett, magas hozzáadott értékű high tech technológiákra koncentrál, majd ezek piacain állami támogatással és szubvencionált felvásárlásokkal piacvezetővé válik. Washington erre válaszul közölte: a jövőben különösen kritikus szemmel fogja ellenőrizni a kínai befektetéseket az országban.

 

Nem csoda, hogy a jövőben a Made in China 2025 nevet is tilos lesz leírnia a kínai pártpropagandistáknak. Az állami- és pártmédiák cenzorai által készített utasításban csak ennyi állt: „Ne említse a továbbiakban a China 2025-öt, ha mégis megtenné, annak következményei lesznek.” (A kiszivárgott utasítás itt olvasható.) A kínai politikusok pedig külön figyelnek arra, hogy megszólalásaik során csak „pár tudós által kidolgozott tanulmányként” hivatkozzanak a stratégiára. Salát Gergely szerint ez teljességel érthető: nem akarják hirdetni magukról, hogy a high tech szektorokban világuralomra törnek.

 

Pekingnek nagy szüksége van arra, hogy semlegesítse a nyugaton elterjedt, kínai fenyegetésről szóló teóriát, miszerint a távol-keleti ország felemelkedése nem valamiféle pozitív fejlemény, hanem veszély a jelenlegi világrendre.

 

„Kína kiterjedt ország, a világ legnagyobb kereskedőhatalma, nem engedheti meg magának, hogy féljen tőlük akár az EU, akár az USA” – mondja Salát Gergely az Azonnalinak.

 

És nem is hagyják a propagandistákat, hogy önjáróvá váljanak. A cenzúrahivatal sajtómunkásoknak szóló utasításában külön kitérnek az USA-val fennálló kereskedelmi konfliktusra is, Trump amerikai elnök nyers stílusának figyelmen kívül hagyását kérve: „Ne tegyék a konfliktust a sértések háborújává.”

 

FOTÓ: A Kínai Központi Televízió élő műsora, részlet

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden hétvégén elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás