Két hónapot fog az afrikai országban tölteni a volt holland EP-képviselő.

Csütörtökön egy éve, hogy a Sargentini jelentés elfogadásával megindította Magyarország ellen a hírhedt 7-es cikkes eljárást Magyarország ellen az Európai Parlament. De hova jutott azóta az ügy, kin múlik, hogy ilyen lassan vánszorog ez az egész, és mit lehet várni az új Bizottságtól? Elmagyarázzuk!

Ha hihetünk az exit polloknak, a 2019-es EP-választás első csatáját a mainstream erői nyerték a szélsőjobboldallal szemben.

Kilépne-e a Fideszből, ha kiteszik a pártot a Néppártból? Van-e még oda visszaút a Fidesz számára? Mi lesz a CEU-val? Ki a jobb főnök, Orbán Viktor vagy Jean-Claude Juncker? A nyugatiak nézik le a keletieket, vagy fordítva? Navracsics Tibor magyar EU-biztostól azt is megkérdeztük, kiállt-e a bírákat hozzá hasonlóan nyugdíjba küldő Lengyelországért a Bizottságban, és lesz-e ő még Veszprémben polgármester vagy EKF-kormánybiztos. Nagyinterjú Nagyszebenből.

Nem tudott megegyezni az Európai Parlament és az Európai Tanács arról, ki vezesse a várhatóan 2020-ban felálló Európai Ügyészséget. A legutolsó határidő április 10-e, ekkor kiderül, lesz-e európai főügyész a román DNA volt vezetőjéből.

A Néppárt csúcsjelöltje az EP-ben az Európai Tanácsot sürgette, hogy vegyék végre napirendre a két illiberális EU-tag jogállamiságának ügyét. Pedig nem is nekik kéne.

Miért nem történik semmi a Magyarországi ellenes hetes cikkel? A román elnökség részéről ígérik: áprilisban tárgyalni fognak az ügyről.

Visszatér az Azonnali-lista! Összeszedtünk négy embert, egy országot, egy egyetemet és egy szervezetet, amiről csak a Fidesz-propaganda miatt gondolja bárki is, hogy olyan baromi fontos tényezők.

A Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament megindította a hírhedt hetes cikkelyes eljárást Magyarország ellen. Azóta az ügyben nem történt semmi előrelépés, a képviselők viszont aggódnak az azóta történtek miatt, úgyhogy tartottak egy vitát Magyarországról. Sargentini is felszólalt, a fideszes Gál Kinga nyuszikás viccet mesélt, többen pedig a románokat sürgették, hogy csináljanak valamit. Szürreálisnak hangzik? Olvasd vissza!

Lassan vége az évnek. Búcsúzzunk azon politikusoktól, akiknek kitelt mostanra az idejük! Az Azonnali megmutat kilenc olyan politikust, akikről joggal mondhatja mindenki: ennyik voltak.

Orbánék mumusa, Judith Sargentini kezdeményezte azt a módosítót, ami alapján az EP elvárja, hogy kiadjuk Gruevszkit Macedóniának.

Az európai liberális vezető Brüsszel után Magyarországra utaztatja majd a hirdetőtáblás autót. A magyar verzió üzenete az lesz, hogy Orbán „kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét”.

Lírai szövegben ment neki a hetes cikkes szavazás kapcsán volt pártjának, az európai zöldeknek, Frans Timmermansnak és Judith Sargentininek az LMP-ből kilépett EP-képviselő, Meszerics Tamás.

Lakossági fórum-sorozatba kezdenek vezető kormánypárti politikusok, hogy a jövő tavaszi EP-választásig is életben tartsák táboruk lelkesedését, Budapesten Gulyás Gergely kezdte a sort. Ki az a Sargentini? Nem kellene-e emlékmű a „bevándoroltatottak” áldozatainak? Ezeket is kérdezték a Soros helyett inkább Macronról beszélő minisztertől a fórumon.

Ha már a plakátokról is ő köszön vissza Magyarországon, az a minimum, hogy a közösségi médiában is tartsa a kapcsolatot az átlagemberekkel!

Két német néppárti EP-képviselő is úgy látja, hogy a magyar kormánynak abba kéne hagynia azt a fajta manipulálást, mint amit a Sargentini-jelentésről szóló tévészpottal csinál.

Monica Macovei korábbi román igazságügyi miniszter hozta létre annak idején a hírhedt DNA-t, a korrupcióellenes ügyészséget. Az Azonnalinak most elmondta, miért támogatja a magyar kormány elleni 7-es cikkelyes eljárást, és miért támogatna egy ugyanilyet a román kormány ellen is. De beszélt a CEU-ról, a románok és a magyarok közti különbségről, valamint arról is, hogy szerinte az RMDSZ szándékosan szeretné szegénységben tartani a romániai magyarságot. Interjú.

A Sargentini-jelentés elfogadása sokkal többet adott a Fidesznek egy egyszerű kampánytémánál: az beleágyazódik a kormánypárt évek alatt felépített politikai univerzumába.

A kormány tájékoztatásnak nevezett lejáratókampányt hirdetett a 7-es cikkes jelentést jegyző Judith Sargentini ellen. Az Azonnali pályázatot hirdetett, hogy rajzoljátok meg, milyenek lennének az ideális kormányzati plakátok. Időközben az első kormányzati videók fel is bukkantak a kormányközeli portálokon, a ti plakátaitok azonban sokkal jobbak. Mutatjuk a pályaműveket!

Egy rövid Facebook-posztban.

Orbán Brüsszelt antiszemitázza a Sargentini-jelentés kapcsán. De miért? Új habonyi stratégia van? Orbán Viktor a következő európai parlamenti ülésre már kaftánban és prémkalapban fog elmenni? Ha volt ő már polgári úrigyereknek, szocialista melósnak, elhízott házmesternek öltöztetve, miért ne lehetne a jövőben haszid is akár?

Pályázatot hirdetünk: mi kerüljön a Sargentini-jelentést leleplező kormányzati hirdetésekre? Rajzold meg, és küldd el nekünk csütörtökig!

A német néppártiak soha nem kritizálták Magyarországot a határok védelme miatt, sőt, kifejezetten nagyra értékelik a magyar kormány erőfeszítéseit – írta az Azonnalinak a CDU/CSU EP-delegációvezetője. Az egyetemi autonómia megsértését és a civil szervezetek korlátozását viszont nem fogadják el, ezért szavazták meg közülük sokan a Sargentini-jelentést, amely valóban inkább egy kampánydokumentumra hasonlít, semmint józan helyzetértékelésre – közölte Daniel Caspary.

Az EU azért nem tesz semmit az őshonos kisebbségekért, mert ők nincsenek az utcán, és nem pufogtatnak fegyvereket. Nyugaton meg mindenki a bevándorlókra gondol, amikor a kisebbségek szóba kerülnek – mondja az Azonnalinak Vincze Loránt, a Minority Safepacket kezdeményező FUEN elnöke, aki a szuverenista EP-frakcióktól számít a kisebbségek támogatására. Szerinte a romák nem férnek bele a klasszikus kisebbségvédelembe, mert más problémáik vannak. Nagyinterjúnkból az is kiderül: Vincze szívesen rajta lenne az RMDSZ 2019-es EP-listáján.

Miért példálózott Gyurcsány macskával a Fidesz tudathasadása kapcsán? Az ország legismertebb macskájának szellemi atyját kérdeztük, magára vette-e.

Az utcán döntené meg az Orbán-kormányt Gyurcsány Ferenc, aki bejelentette: keddtől utcára viszi az ellenzéket. Fotók az EU-párti tüntetésről!

Egyik magyar EP-képviselőnek sem kellett volna szavaznia a Sargentini-jelentésről, mondja az Azonnalinak Meszerics Tamás. Az LMP EP-képviselője szerint a Bizottságnak kellett volna inkább lépnie, de nem mert, mert eddig úgy tűnt, hogy a Fidesz a Néppárt oszlopos tagja. Most viszont Orbán bejelentkezett a szélsőjobb vezetésére, de ez már minimum a C-terv a részéről, mondja Meszerics, aki még nem tudja, rajta akar-e lenni az LMP 2019-es EP-listáján. Nagyinterjú!

Az ellenzék örült, a kormánypropaganda prüszkölt: Sebastian Kurzék „szembefordultak” Orbánékkal. Tényleg fordulatról van szó? Tényleg bármikor is szövetségese lett volna Kurz Orbánnak? Az Azonnali elmagyarázza.

Manfred Weber politikai Stockholm-szindrómából szavazta meg a Sargentini-jelentést, ami így is érvénytelen, mert valójában a tartózkodásokkal együtt nem lett meg a kétharmad az Európai Parlamentben – mondja Deutsch Tamás az Azonnalinak. Szerinte vérlázító, hogy milyen kevés pénzt kapunk az EU-tól, a korrupciós ügyek firtatására pedig az a válasza: a nyugati tagállamok előítéletesek a keletiekkel, és numerus clausust alkalmaznak velük szemben. Nagyinterjú.

Míg a hetes cikkes szavazást követően az osztrákok közül van, aki kijelentette: nem Orbán, hanem Juncker Európájára van szükség, a holland szélsőjobboldal szerint Orbán Nobel-díjat érdemelne.

A Magyarországról szóló elmarasztaló jelentést készítő Judith Sargentini nem kívánta kommentálni az Azonnali kérdésére, hogy mit gondol frakciótársa, Meszerics Tamás távolmaradásáról a szavazáson. Az Azonnali villáminterjúja.

Megszavazta az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Néppárt nagy részének voksaival. 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében.

Kétfelé szavaznak a hetes cikkről döntő szavazáson az olasz kormánypártok EP-képviselői: a Liga Orbán Viktort támogatja, az Öt Csillag Mozgalom viszont megszavazza a Sargentini-jelentést.

Indul-e hetes cikkelyes szankciós eljárás Magyarország ellen? Meggyőzi-e az EP-képviselőket a sok helyütt hanyag Sargentini-jelentés? A szemüknek vagy a szívüknek hisznek-e jobban a Néppárt politikusai? Az Azonnali Strasbourgból, az Európai Parlament ülésterméből követi az Orbán Viktor fellépésével színesített politikai show-t: a vitát.

A pillanat hevében összekeverte a nyugati városokat a magyar miniszterelnök. Reméljük, azért végül jó helyre megy.

A holland zöldpárti képviselő hétfőn jelentette be, hogy visszavonul.

Bár már alig van idő a szavazásig, eddig gyakorlatilag csak a DK-sok és Morvai Krisztina jelentették ki határozottan, hogyan fognak szavazni.

A szokásos, sokszor minden alapot nélkülöző libnyaf mantrák benne vannak a Sargentini-jelentésben, miközben a jelentéstevő hatalmas ziccereket kihagyva szót sem fecsérel a haverokra és ellenségekre szabott jogalkotásra és a módszeres felülalkotmányozásra. Így sajnos a jelentést nehéz komolyan venni, pedig jó is lehetett volna, ha nézőpontot vált, és megpróbálja Orbánt a saját térfelén megverni. Megmondjuk, mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem, meg azt is, hogy mennyi az esélye ennek az egész 7-es cikkes izének.

A magyarok ma nem lehetnek biztosak benne, hogy a kormányuk révén egyenlő és becsületes eljárásban részesülnek, véli az Európai Parlament jelentéstevője. Ezért hetes cikkelyes eljárást javasolnak az EP-ben Magyarország ellen.