+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. március 28. csütörtök, 10:18
Nem tudott megegyezni az Európai Parlament és az Európai Tanács arról, ki vezesse a várhatóan 2020-ban felálló Európai Ügyészséget. A legutolsó határidő április 10-e, ekkor kiderül, lesz-e európai főügyész a román DNA volt vezetőjéből.

A tárgyalások második fordulójában sem jutottak megállapodásra az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsának megbízott küldöttségei a jövendőbeli európai főügyész személyével kapcsolatban, így április 4-én újabb egyeztetésre kerül sor –  írja a román Agerpres hírügynökség. Mint arról az Azonnali is többször beszámolt már: a tárgyalóbizottságoknak

 

két jelölt, Laura Codruţa Kövesi volt román korrupcióellenes főügyész, illetve a francia Francois Bohnert közül kell választaniuk.

 

A múlt heti megbeszélés is eredménytelenül zárult, és ha a jövő heti tárgyalások sem vezetnek eredményre, az egyeztetésre megszabott utolsó dátum április 10-e.

 

Mi ez az egész?

 

Az EP elnöke, Antonio Tajani március 8-án levélben értesítette az EU soros elnökségét betöltő román kormány illetékesét, George Ciamba európai ügyekért felelős minisztert, hogy Laura Codruţa Kövesi az EP hivatalos jelöltje az európai főügyészi tisztségre.

 

Levelében Tajani hangsúlyozta, hogy az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT), majd az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) is Kövesi kapta a legtöbb szavazatot, megelőzve a szűkített listán szereplő másik két jelöltet, a francia Jean-Francois Bohnert-t és a német Andres Rittert – a szavazás eredményéről akkor az Azonnali is írt.



Tajani levele rámutat továbbá, hogy március 7-én az Elnökök Értekezlete (azaz az EP-frakciók vezetői plusz Tajani) az EP hivatalos jelöltjének választotta Kövesit, ugyanakkor arról is döntött, hogy három európai parlamenti képviselőből álló csapat folytatja majd a tárgyalásokat a most éppen román elnökség vezette EU Tanácsával az európai főügyészi tisztségről.

 

A tárgyalócsoport tagjai a következők:

 

+ az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnöke, azaz a nagy-britanniai Claude Moraes (a balközép S&D-frakcióból),

 

+ a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság (CONT) elnöke, a német Ingeborg Gräßle (Európai Néppárt),

 

+ valamint a LIBE Bizottság alelnöke, a holland Judith Sargentini (a zöldfrakció tagja). 

 

Mi ez az Európai Ügyészség?

 

Az Európai Ügyészséghez az Unió 28 tagállama közül 22 csatlakozott. Székhelye az Európai Bírósághoz és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxembourgban lesz, működését várhatóan 2020-ban kezdi majd meg. Az Európai Ügyészség feladata az EU-s költségvetés kárára elkövetett csalásokkal, és más az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és vádamalés. Ide tartoznak majd az EU-s pénzeket érintő, 10 ezer eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló áfacsalások.

 

Az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épül, és decentralizáltan működik minden egyes csatlakozó tagállamban. A luxembourgi központi irodában az európai főügyész és 22 európai ügyész fogja irányítani a technikai és nyomozó állomány munkáját. Az ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását.

 

Az Európai Ügyészség vezetőjét, az európai főügyészt az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése alapján nevezik ki, mandátuma hét évre szól majd és nem megújítható.

 

Bárki is legyen a főügyész, ez minket nem nagyon fog érinteni: a magyar kormány ugyanis határozottan visszautasítja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.

 

Az erről szóló jobbikos indítványt napirendre sem vették. Mindezt annak ellenére, hogy egy közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok túlnyomó többsége egyetért a csatlakozással. Magyarországon kívül Lengyelország, Írország, Dánia és Svédország marad ki az összuniós ügyészségből. Meg persze a brexitelő angolok.

 

FOTÓ: TOTPI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás