+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. május 23. csütörtök, 22:28
Ha hihetünk az exit polloknak, a 2019-es EP-választás első csatáját a mainstream erői nyerték a szélsőjobboldallal szemben.

Óriási meglepetés készül Hollandiában, ahol Nagy-Britanniával együtt már csütörtökön lezajlott az idei európai parlamenti választás. Egy holland exit poll szerint – amit a holland média teljes értékű becslésként kezel – ugyanis az európai balközép csúcsjelöltje, Frans Timmermans szociáldemokratái (PvdA) 18,4 százalékkal nyertek a felmérést ismertető Mérce szerint: mindenkit megelőzve 5 EP-helyet szereztek – vagyis 2 mandátummal többet, mint 2014-ben.

 

A Timmermans-sztoriban ráadásul még magyar szál is van: a holland PvdA színeiben ismét mandátumot szerzett a magyar származású Piri Kati, aki a nagy techcégek megadóztatásának ügyének egyik élharcosa az EP-ben, teszi hozzá a Mérce.

 

A kormányzó VVD, azaz Mark Rutte miniszterelnök pártja 4 helyet kapna, 14,6 százalékkal, ez 1 EP-mandátumot jelent pluszban a 2014-eshez képest. Ez a párt egyébként az ALDE-frakció tagja volt eddig, a formálódó közös ALDE-Macron-frakcióban alap, hogy benne lesznek. A másik ALDE-tagpárt, a 6,3 százalékra mért D66 viszont elbukott 2 mandátumot: a 2014-es 4 helyett idén be kell érnie kettővel.

 

Az Orbánt az Európai Néppártból kizárni akaró holland kereszténydemokraták a harmadikak, de a 2014-es 5 mandátumhoz képest idén már csak négy helyet hoztak, 12,5 százalékkal. 

 

Úgy tűnik, a szélsőjobboldalnak semmiféle áttörés nem sikerült, inkább csak a két széljobbos párt közötti erőviszonyok szilárdultak meg:

 

Thierry Baudet feltörekvő szélsőjobboldali pártja, a FvD az exit poll szerint 11,2 százalékra volt jó, ez 3 EP-mandátumot eredményez majd nekik. A Bunyós Pityu jó barátja, Geert Wilders által vezetett, 2006 óta létező Szabadságpárt viszont elbukta brüsszeli-strasbourgi helyei nagyrészét: az öt évvel ezelőtti 4 mandátum helyett már csak egyet csípett meg az exit poll szerinti 4,1 százalékkal.

 

Nagy meglepetés viszont, hogy a zöldfrakcióban eggyel több holland képviselő lesz: Judith Sargentiniék GroenLinks pártja az eddigi 2 helyett 3 EP-képviselőt küld majd az EP-be.

 

Ez azért is különösen érdekes, mert a párt a magyar jogállamiság helyzetéről szóló Sargentini-jelentéssel külön kampányolt is, vagyis eszerint Hollandiában egy zöldpárt képes a környezetvédelem ügyén túlmutató témákkal is szavazókat szerezni. (Maga Sargentini egyébként visszavonul az EP-képviselőségtől.)

 

 

A részvétel is nagyobb volt, mint 2014-ben: akkor 37,3, most 41,5 százaléknyi holland szavazót mozgatott meg, hogy ki képviseli őket az Európai Parlamentben. Ez mindenesetre egyelőre csak egy exit poll, a hivatalos hollandiai eredmények vasárnap este jönnek majd.

 

Az Azonnali számos európai helyszínről, percről percre követi majd az EP-választást, tartsatok velünk egész hétvégén!

 

CÍMLAPFOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás