Ma találkozik Washingtonban Sebastian Kurz osztrák kancellár Donald Trump amerikai elnökkel. Van pár kérdés, amiben nincsenek azonos állásponton.
Az Iszlám Állam vezetőinek stratégiájában a terület elvesztése nem a vég, de még csak nem is feltétlenül a vég kezdete: lehet, hogy csak a kezdeti időszak vége. Még azt sem tudjuk pontosan, mennyi emberük maradt Irakban és Szíriában, a polgárháború okai pedig továbbra is megoldatlanok, így hiába jelenti be Trump az ISIS legyőzését, nem lehet felhőtlenül örülni.
Bár fizikailag lassan vége lesz a kalifátusnak, a mögöttük lévő hálózatokat is el kell valahogy vágni.
Donald Trump bejelentette, hogy a jövő héten a terrorszervezet kezén lévő utolsó területek is felszabadulnak Szíriában. Ennyi volt? Azért az nem biztos. A felkelés kiváltó okai továbbra is megoldatlanok, és a sivatagban még bujkálnak kósza terroristák. Elmagyarázzuk, elhamarkodott-e örülni az Iszlám állam legyőzésének.
Eddig börtönökben voltak, de most, hogy elmennek az amerikaiak, a franciák hazaviszik őket.
Tavaly ősszel szavaztak a kurdok a függetlenségről, de mi lett az üggyel azóta? Kell még félni az Iszlám Államtól? Mit tett Magyarország a kurdokért? Szirván Barzánival, a Fekete Tigrisként is emlegetett pesmerga tábornokkal beszélgettünk Iraki Kurdisztán helyzetéről.
Már harmadik éve folyamatos a csökkenés az áldozatok számában is. Míg mindenki az Iszlám Államra figyelt, a sunyi Al-Kaida ismét megerősödött.
Ahogy a szíriai polgárháború a végéhez közeledik, úgy egyre több hangot hallunk Európában és Magyarországon is arról, hogy a Bassár al-Aszad szíriai elnököt ideje visszaengedni a nemzetközi közösségbe. Ez idővel lehet, hogy elkerülhetetlenné válik, de ezt a folyamatot nem szabad megkönnyítenünk, felgyorsítanunk, és nem szabad ennek együtt járnia a szíriai rezsim tetteinek elfelejtésével vagy relativizálásával.
Ha racionálisan nézzük, a terrorizmus önmagában képtelen megrendíteni az európai társadalmakat. Rendszerszinten sokkal veszélyesebb a direkt pánikkeltés és egész társadalmi csoportok démonizálása.