+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szalai Máté
2019. február 18. hétfő, 11:02
Az Iszlám Állam vezetőinek stratégiájában a terület elvesztése nem a vég, de még csak nem is feltétlenül a vég kezdete: lehet, hogy csak a kezdeti időszak vége. Még azt sem tudjuk pontosan, mennyi emberük maradt Irakban és Szíriában, a polgárháború okai pedig továbbra is megoldatlanok, így hiába jelenti be Trump az ISIS legyőzését, nem lehet felhőtlenül örülni.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Donald Trump amerikai elnök napokon belül bejelentheti az Iszlám Állam végleges legyőzését. A terrorszervezet ellen felálló, mára 79 tagot számláló koalíció 2014 óta igyekszik visszaszorítani és megsemmisíteni a csoportot, eredményesen: mára a dzsihádisták ellenőrzése alatt álló terület 99 százalékát sikerült felszabadítani. Ez egy hatalmas siker, amit okkal ünnepelhet a nemzetközi közösség.

 

Miután azonban kiünnepeltük magunkat, másnap ideje kijózanodnunk. Az Iszlám Állam ugyan területbirtokló, az államiság egyes jegyeit magán hordozó szervezetként eltűnt Szíria és Irak térképéről, terroristahálózatként azonban tovább él. A dzsihádisták láthatósága ugyan csökkent, de továbbra is komoly veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, különösen az alábbi öt okból kifolyólag.

 

1. Az Iszlám Állam évek óta készül erre a helyzetre

 

Az Iszlám Állam korunk egyik, ha nem a legnagyobb innovációs képességgel és stratégiai éleslátással rendelkező terrorista szervezete. 2014-ben a nyugati vezetésű koalíció beavatkozása nem lépte őket meglepetésként, sőt: még provokálták is a nyugatot újságírók kivégzésével. Abu Bakr al-Bagdádi tudta, hogy meg fogjuk támadni, akarta, hogy megtámadjuk, és tudta, hogy hosszú ideig tartani tudja az állásait. Kis előrelátással már egy-két éve azt is lehetett sejteni, hogy a végső ütközetre a szíriai-iraki határvidék melyik részén kerül sor.

 

Ebből kifolyólag az Iszlám Államnak arra is volt lehetősége, hogy felkészüljön a visszaszorulásra.

 

A szervezet visszarendeződött abba a struktúrába, amelyben a 2000-es évek második felében, Irakban működött. Ebben kényelmesen túl tud élni, és kisebb-nagyobb merényletek végrehajtásával felszínen maradni. Ugyan kb. egymilliárd dolláros költségvetése kevesebb, mint egytizedére csökkent, ez továbbra is elég kisebb akciók levezénylésére. Egyes hírek szerint ráadásul a dzsihádisták elkezdték „kiszervezni” a merényleteket, vagyis lefizetnek másokat, hogy robbantsák fel ezt vagy azt a célpontot.

 

Az Iszlám Állam médiagépezete már 2018-ban átállt a kalifátus elvesztésére, a nosztalgia fenntartására, és a 2017 végi mélyponthoz képest stabilizálódott a propagandaanyagok kibocsátásának szintje is.

 

Az Iszlám Állam vezetőinek stratégiájában a terület elvesztése nem a vég, de még csak nem is feltétlenül a vég kezdete: lehet, hogy csak a kezdeti időszak vége.

 

2. Rengeteg emberről fogalmunk sincs, hogy hol tartózkodik

 

Nagyon sokatmondó, hogy nem tudunk konkrét számokat mondani az Iszlám Államhoz tartozó egyének pontos számáról. Ugyan az utolsó négyzetkilométereken alig maradt párszáz harcos, ez csak a jéghegy csúcsa. Életszakaszának korábbi szakaszában a szervezethez amerikai becslések szerint körülbelül százezer ember tartozott Irakban és Szíriában (harcosokkal, szakácsokkal, logisztikai emberekkel, stb. együtt), de még tavaly augusztusban is 20-30 ezer főről beszéltek. Ezen emberek jó részéről fogalmunk sincs, hogy életben vannak-e.

 

A szíriai polgárháborúban részt vevő körülbelül negyvenezer külföldi harcosból is kb. nyolcezer emberről tudunk biztosan, hogy hazatért, a többiekről csak becsléseink vannak. A tudatlanság köde nem csak a médiát, de az amerikai ügynökségeket is átfedi, mindegyikük más adatokat jelent a kormányzatnak.

 

Ez az állapot önmagában is óvatosságra kell, hogy intsen minket. Természetesen polgárháborús körülmények között, gyenge vagy bukott államok területén pontos adatok hiánya általános jelenség, ezért a számok hiánya nem összeesküvést vagy szándékos titkolózásra utal. Annyit viszont biztosan jelent, hogy

 

nem tudjuk pontosan, hogy mekkora az Iszlám Állam megmaradt hálózata Irakban és Szíriában, csak azt, hogy aktív maradt:

 

a Tigris és az Eufrátesz-folyó mentén, délnyugat Szíriában és Irakban az ún. vitatott területeken vállalnak magukra támadásokat. Ezért nem szabad túlzott magabiztossággal legyőzöttnek nyilvánítanunk a szervezetet.

 

3. Az okok velük megmaradnak

 

A terrorizmus jelensége sosem önmagában jelenik meg, hanem politikai, gazdasági, társadalmi problémák következményeként. Ezek a problémák Irakban és Szíriában közismertek: a szunnita lakosságot ért sérelmek, a klímaváltozás, a fiatalok gazdasági kihívásai, a két ország intézményi gyengesége, a bagdadi és damaszkuszi kormány legitimációjának hiánya, az etnikai-vallási különbségek kiéleződése mind-mind hozzájárult Abu Bakr al-Bagdádi szervezetének megerősödéséhez.

 

Ezek az okok a polgárháborúval nem tűntek el, hanem kifejezetten mélyültek, ami miatt az Iszlám Állam (vagy egy hasonló logikán működő, de más elnevezésű szervezet) számára továbbra is megmarad a lehetőség az újraerősödésre. Az egyetlen radikális változás, ami a 2014 előtti időszakhoz képest történt, az a polgárháború következtében történő „kifáradás” és kiábrándultság, ami csökkenti annak a lehetőségét, hogy tömegek ragadjanak fegyvert a következő pillanatban egy radikális szónok hatására. E jelenség léte és erőssége azonban nehezen vizsgálható, nehezen bizonyítható, így erre kár a reményünket alapozni.

 

4. A következmények velünk maradnak

 

Ahogy az Iszlám Állam sikerének okai, úgy következményei is sok ideig velünk maradnak még. A dzsihádisták tudták, hogy el fogják veszíteni területük nagy részét, ezért mindent megtettek, hogy azokra az élet még sokáig ne térhessen vissza a rendes kerékvágásba. A hűtőberendezéseket felrobbantották, a közterületeket, közintézményeket és magánépületeket is aknásították, az uralmuk alatt akár évekig élő lakosságot (különösen a fiatalokat) igyekeztek ideológiailag átnevelni.

 

Ugyan a károk kezelése már megindult, a fenti következmények évtizedekig fogja éreztetni hatását a szíriai és iraki társadalomra. Eddig huszonötezer aknát sikerült összeszedni Szíriában, de ha figyelembe vesszük, hogy Irakban még az 1988-ban lezárult iraki-iráni háború aknáit sem sikerült teljesen eltakarítani (ahogy Boszniából sem a délszláv háborúk nyomait), láthatjuk, hogy

 

a terület valószínűleg 2030-ban sem lesz teljesen biztonságos.

 

Mindezek mellett a traumák feldolgozásához szükséges társadalmi párbeszéd és megbékélés sem indult meg érdemben, és kérdéses, hogy el fog-e tudni indulni a közeljövőben.

 

5. A mag meggyengült, a globális hálózat tovább él

 

Az Iszlám Állam mindig is két egymáshoz kapcsolódó, de alapvetően eltérő entitásként működött: a szíriai és iraki magszervezetként és a globális hálózatként. A jelenlegi harcok csak a magszervezet legyőzését vonja maga után, utóbbi azonban él és virul: Afganisztánban, Egyiptomban, Dél-Ázsiában vagy Közép-Afrikában továbbra is meghatározó szereplője a helyi viszonyoknak. A hálózaton belül ráadásul az erőforrások átcsoportosítása már megindult: amerikai források szerint a magszervezet elsősorban Egyiptomba helyezett át fegyveres támadásokhoz használható eszközöket.  Lehet, hogy

 

ma az Iszlám Állam nem a legjobb brand, de továbbra is működik, és nem jelenthető ki, hogy globális szinten lényegesen meggyengült volna.

 

Mindezek miatt látható, hogy az Iszlám Államnak azzal tesszük a legnagyobb szívességet, ha most elhisszük, hogy legyőztük őket, és nem foglalkozunk velük. A szervezet jelenlegi állapotában a nemzetközi érdeklődés hiánya hatalmas segítség ahhoz, hogy képes maradjon megmaradni és terjeszkedni. Különösen igaz ez a közel-keleti kontextusban, ahol a tapasztalat azt mutatja, hogy mindig lesz olyan szereplő, akinek érdeke félrenézni, ha a dzsihádisták visszatérnek. Ne hagyjuk, hogy ez megtörténjen.

 

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje. Olvass még tőle cikkeket az Azonnalin!

 

FOTÓ: Azonnali-montázs

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás