Az afganisztáni helyzet egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa
Az afganisztáni helyzet egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa

Joe Biden amerikai elnök hasonlóan két elődjéhez a „végtelen háborúk” lezárásának ígéretével kampányolt, Barack Obamával és Donald Trumppal szemben azonban ő már végleg feladta Afganisztánt és lehet, hogy Irakot is. Ez a helyzet az Egyesült Államok számára nem más, mint egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa, amely ugyan nem rengeti meg az amerikai nagyhatalmiságot, de komoly problémákat okoz önmagának és szövetségeseinek, így Európának is.

Szalai Máté
Mi lenne, ha Kubáról beszélnénk az oda kiszervezett vitáink helyett?

Az elmúlt évtizedek legnagyobb kormány- és rendszerellenes tüntetési hulláma robbant ki a nyáron Kubában. A nemzetközi és hazai baloldal több képviselője is kiállt a rezsim mellett, annak vélt vagy valós baloldalisága miatt. Igaz, hogy a kubai rendszer több kérdésben (például az oktatáshoz vagy egészségügyhöz való hozzáférésben) „progresszív” álláspontot foglal el, ez azonban nem relativizálja azt a tényt, hogy egy diktatúráról beszélünk, amelyik baloldali intézkedések és erőszakos eszközök használatával tartja fenn a hatalmát.

A tálibok nem hozták vissza a kőkorszakot Afganisztánban
A tálibok nem hozták vissza a kőkorszakot Afganisztánban

Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.

Hamarosan kiderülhet, tényleg Netanjahun múlik-e az izraeli-magyar barátság
Hamarosan kiderülhet, tényleg Netanjahun múlik-e az izraeli-magyar barátság

Szerda estig volt ideje Jair Lapid ellenzéki vezetőnek összehozni egy Netanjahu-ellenes koalíciót, és úgy tűnik, sikerült. Az utolsó órában létrejött megállapodást nyolc izraeli párt írta alá a szélsőjobboldaltól a zsidó baloldalon át az iszlamistákig. A kormány – ha egyáltalán létrejön – csak kisebb csodák árán tudná kitölteni négyéves mandátumát, és az Orbán-Netanjahu-barátság ellenére nem biztos, hogy romlanának az izraeli-magyar kapcsolatok.

Magyar népnek magyar progressziót!
Magyar népnek magyar progressziót!

Az amerikai viták Közép-Európát is elérték, de itthon gyakorlatilag csak a szélsőséges álláspontokat importáltuk, így az eseményeket vagy követendő forradalomként, vagy mindenképpen káros folyamatként értelmeztük. Magyarország nem gyengül, hanem erősödik, ha a nyugatiságunk nem a nyugati minták és mozgalmak automatikus átvételében teljesedik ki, hanem az önálló gondolkodásra és szabad útkeresésre való törekvésünkben.

Miért nem sikerül Iránnak és Amerikának megállapodnia, ha ugyanaz a céljuk?
Miért nem sikerül Iránnak és Amerikának megállapodnia, ha ugyanaz a céljuk?

Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Versengőbb világ jön a vírusválság után, és ezt Joe Biden is látja
Versengőbb világ jön a vírusválság után, és ezt Joe Biden is látja

A világon sok helyen figyelik, hogyan alakul az új amerikai kormány demokráciaterjesztéssel kapcsolatos politikája. Eddig úgy tűnik, a Biden-kormányban egyesek a demokrácia expanziójában, mások a meglévő demokráciák védelmében és erősítésében hisznek. A Fidesz esetleges bukását viszont biztosan nem Biden fogja elhozni, hanem a magyar választók akarata.

Amerika vezető szerepe nem állt vissza attól, hogy már nem Trumpnak hívják az elnököt
Amerika vezető szerepe nem állt vissza attól, hogy már nem Trumpnak hívják az elnököt

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

Obama memoárja teljesen Insta-kompatibilis, de sok újdonság nem derül ki belőle
Obama memoárja teljesen Insta-kompatibilis, de sok újdonság nem derül ki belőle

Barack Obama Egy ígéret földje című memoárja már azelőtt megosztóvá vált, hogy szinte bárki el tudta volna olvasni. Ez a könyv nem érdemli meg, hogy megosztóvá váljon: nem elég jó ahhoz, de nem is elég rossz. Mutatjuk, kinek érdemes átrágnia magát a 900 oldalas könyvön!

Tavaly lefújta Irán és az USA a háborút, de mi lesz idén?
Tavaly lefújta Irán és az USA a háborút, de mi lesz idén?

Visszalép-e Biden elnöksége alatt az USA az iráni atommegállapodásba? Mi lesz, ha nem, és elég lesz-e a feszültség eszkalálódásának megelőzéséhez, ha igen? Hogyan hathat minderre az idén júniusban esedékes iráni elnökválasztás? Elmagyarázzuk!

A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni
A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?
Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?

A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.

Szalai Máté
Miért tévedtek megint ekkorát a média és a közvélemény-kutatók?

Függetlenül attól, hogy jelenleg úgy tűnik, Biden nyeri az amerikai választásokat, nem szabad elfelednünk, hogy a közvélemény-kutatók, a fősodorba tartozó elemzők és újságírók, valamint persze a demokraták megint elszámolták magukat, és megint alábecsülték a Trump mögötti társadalmi támogatottságot. Ezzel muszáj lesz szembenézni, különben nehéz négy évünk lesz.

Szalai Máté
Biden vs. Trump – mi Magyarország érdeke?

Ellenzéki magyarként csábító lehet a gondolat, hogy Biden legalább jól megkritizálja Orbánt, de gondoljunk csak bele: nyer-e ezzel pontosan bárki bármit?

Szalai Máté
Legyen Magyarország egy erős kisállam!

A baloldal szerint Magyarország kicsi, ezért nem szabad ugrálnia, hanem csendben követnie a nyugatot és hasonulni hozzá, a jobboldal szerint viszont Magyarország nem kicsi, nem gyenge, ezért nem is szabad meghunyászkodnia. Én egy harmadik alternatívát javaslok.

Szalai Máté
Ki nyert Izrael és az Egyesült Arab Emírségek kiegyezésével? Főleg Trump!

Kölcsönösen elismeri egymást Izrael, és az arab világ egyik legfontosabb országa. De miért tűnik a megállapodás túl szépnek, hogy igaz legyen? És miért nevezhetjük azt mégis történelminek?

Ha a koronavírus megjelenne Szíriában, rögtön elmenekülne onnan
Ha a koronavírus megjelenne Szíriában, rögtön elmenekülne onnan

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Mit jelent és mit nem jelent Kasszem Szulejmáni megölése?
Mit jelent és mit nem jelent Kasszem Szulejmáni megölése?

Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.

Szalai Máté
Európai katonák menthették volna meg a kurd autonómiát, nem a szép szavak

Trump és Pence, de még Putyin és Aszad is több kurd életét mentette meg, mint bármelyik európai állam – nyilván nekik sem ez volt a céljuk, de mivel legalább csináltak valamit ahelyett, hogy csak filozofálgattak volna, sikerült eredményeket elérniük, még ha ezt érdekalapon is tették.

Szalai Máté
Török-kurd konfliktus: miért vak Európa?

Adhatunk ki nyilatkozatokat, és elítélhetjük Törökországot, de ez nem változtat semmin. Rozsava bukását, ha megtörténik, nemcsak Trump és Erdoğan okozták, hanem a szíriai kurd vezetők rossz döntései és az európai államok tehetetlensége is.

Progresszív politikai forradalom a Közel-Keleten, vagy terroristafészek? Körülnéztünk a szíriai kurd autonóm régióban
Progresszív politikai forradalom a Közel-Keleten, vagy terroristafészek? Körülnéztünk a szíriai kurd autonóm régióban

Északkelet-Szíriában egy ideje de facto autonómiaként működik Rozsava, ahol a kurdok olyan balos és progresszív dolgokkal kísérleteznek, mint a közvetlen demokrácia, a nemi egyenlőség, vagy a gazdasági kommunák. A nyugati sajtó meglehetősen elfogult Rozsava irányába, pedig a kísérletnek vannak bőven hátulütői is. Körülnéztünk a helyszínen, és elmondjuk, mit láttunk.

Szalai Máté
A legjobb érv a NATO-tagság mellett pont az, hogy biztonságban érezzük magunkat

Ha folyamatosan háborúban lennénk, akkor nem akarnánk kilépni egy védelmi szövetségből, pedig akkor sokkal jogosabb lenne a kérdés, hogy miért is vagyunk a tagjai. Válasz Pétervári Zsoltnak.

Szalai Máté
Tanuljuk meg szeretni a populizmust!

A populizmus a nyugati politikai rendszerek demokratikus immunrendszerének reakciója. Lehet nem szeretni a köhögést, de nem a köhögés fog megölni, hanem a tüdőbaj.

Ha elhisszük, hogy legyőztük az Iszlám Államot, ők győznek
Ha elhisszük, hogy legyőztük az Iszlám Államot, ők győznek

Az Iszlám Állam vezetőinek stratégiájában a terület elvesztése nem a vég, de még csak nem is feltétlenül a vég kezdete: lehet, hogy csak a kezdeti időszak vége. Még azt sem tudjuk pontosan, mennyi emberük maradt Irakban és Szíriában, a polgárháború okai pedig továbbra is megoldatlanok, így hiába jelenti be Trump az ISIS legyőzését, nem lehet felhőtlenül örülni.

Aszad gyors elismerésével a Nyugat saját magának ásna vermet
Aszad gyors elismerésével a Nyugat saját magának ásna vermet

Ahogy a szíriai polgárháború a végéhez közeledik, úgy egyre több hangot hallunk Európában és Magyarországon is arról, hogy a Bassár al-Aszad szíriai elnököt ideje visszaengedni a nemzetközi közösségbe. Ez idővel lehet, hogy elkerülhetetlenné válik, de ezt a folyamatot nem szabad megkönnyítenünk, felgyorsítanunk, és nem szabad ennek együtt járnia a szíriai rezsim tetteinek elfelejtésével vagy relativizálásával.

Miért nem örülhet felhőtlenül Erdoğan?
Miért nem örülhet felhőtlenül Erdoğan?

Bár Erdoğan a parlamenti- és az elnökválasztást is behúzta Törökországban, azért a léc egy kicsit megremegett. Pártjának csak az MHP-val együtt van meg a többsége a parlamentben, ahová az eddiginél jóval több párt jutott be, és a kurdoktól sem sikerült megszabadulnia. A gazdasági válságot és a külpolitikai helyzetet pedig nem oldja meg a választási győzelem.