Szalai Máté
Hárommillió szíriai sorsa függött egy hajszálon, amíg mi pénteken a munkából jöttünk hazafelé
Hárommillió szíriai sorsa függött egy hajszálon, amíg mi pénteken a munkából jöttünk hazafelé

Pár nappal ezelőtt még nem lehetett tudni, hogy Oroszország meg fogja-e vétózni a további működését az egyetlen olyan útnak, amelyen keresztül az ENSZ még humanitárius segítséget nyújthat a háborútól sújtott Szíria lakosainak. A határozatot, amelyet végre sikerült elfogadni, azonban Oroszország és az Egyesült Államok eltérően értelmezi.

A legdemokratikusabb diktatúra és a legdiktatórikusabb demokrácia? Irán elnököt választ!
A legdemokratikusabb diktatúra és a legdiktatórikusabb demokrácia? Irán elnököt választ!

Iránt komolyan megviselte a koronavírus-járvány, a gazdaság romokban, a jelenlegi elnök Hasszan Róháni pedig nem tudta azt rendbe tenni. A reformer és mérsékelt jelölteket vallási okokra hivatkozva diszkvalifikálják, de az emberek óriási elégedetlensége ellenére sem várható egy újabb forradalom, hiszen az eddigiek sem hoztak változást. Szakemberekkel elemeztük ki az iráni politika természetét és az elnökválasztás után várható eseményeket.

Hamarosan kiderülhet, tényleg Netanjahun múlik-e az izraeli-magyar barátság
Hamarosan kiderülhet, tényleg Netanjahun múlik-e az izraeli-magyar barátság

Szerda estig volt ideje Jair Lapid ellenzéki vezetőnek összehozni egy Netanjahu-ellenes koalíciót, és úgy tűnik, sikerült. Az utolsó órában létrejött megállapodást nyolc izraeli párt írta alá a szélsőjobboldaltól a zsidó baloldalon át az iszlamistákig. A kormány – ha egyáltalán létrejön – csak kisebb csodák árán tudná kitölteni négyéves mandátumát, és az Orbán-Netanjahu-barátság ellenére nem biztos, hogy romlanának az izraeli-magyar kapcsolatok.

Véletlen-e, hogy a nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások közepén süllyedt el egy fontos iráni hadihajó?
Véletlen-e, hogy a nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások közepén süllyedt el egy fontos iráni hadihajó?

Könnyen lehet, hogy az izraeli hadsereg így akarja aláásni a diplomáciai közeledést Washington és Teherán között, de az sem lenne meglepő, ha csak egyszerű meghibásodás állna a háttérben.

Magyar népnek magyar progressziót!
Magyar népnek magyar progressziót!

Az amerikai viták Közép-Európát is elérték, de itthon gyakorlatilag csak a szélsőséges álláspontokat importáltuk, így az eseményeket vagy követendő forradalomként, vagy mindenképpen káros folyamatként értelmeztük. Magyarország nem gyengül, hanem erősödik, ha a nyugatiságunk nem a nyugati minták és mozgalmak automatikus átvételében teljesedik ki, hanem az önálló gondolkodásra és szabad útkeresésre való törekvésünkben.

Miért nem sikerül Iránnak és Amerikának megállapodnia, ha ugyanaz a céljuk?
Miért nem sikerül Iránnak és Amerikának megállapodnia, ha ugyanaz a céljuk?

Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Versengőbb világ jön a vírusválság után, és ezt Joe Biden is látja
Versengőbb világ jön a vírusválság után, és ezt Joe Biden is látja

A világon sok helyen figyelik, hogyan alakul az új amerikai kormány demokráciaterjesztéssel kapcsolatos politikája. Eddig úgy tűnik, a Biden-kormányban egyesek a demokrácia expanziójában, mások a meglévő demokráciák védelmében és erősítésében hisznek. A Fidesz esetleges bukását viszont biztosan nem Biden fogja elhozni, hanem a magyar választók akarata.

Amerika vezető szerepe nem állt vissza attól, hogy már nem Trumpnak hívják az elnököt
Amerika vezető szerepe nem állt vissza attól, hogy már nem Trumpnak hívják az elnököt

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

Obama memoárja teljesen Insta-kompatibilis, de sok újdonság nem derül ki belőle
Obama memoárja teljesen Insta-kompatibilis, de sok újdonság nem derül ki belőle

Barack Obama Egy ígéret földje című memoárja már azelőtt megosztóvá vált, hogy szinte bárki el tudta volna olvasni. Ez a könyv nem érdemli meg, hogy megosztóvá váljon: nem elég jó ahhoz, de nem is elég rossz. Mutatjuk, kinek érdemes átrágnia magát a 900 oldalas könyvön!

Tavaly lefújta Irán és az USA a háborút, de mi lesz idén?
Tavaly lefújta Irán és az USA a háborút, de mi lesz idén?

Visszalép-e Biden elnöksége alatt az USA az iráni atommegállapodásba? Mi lesz, ha nem, és elég lesz-e a feszültség eszkalálódásának megelőzéséhez, ha igen? Hogyan hathat minderre az idén júniusban esedékes iráni elnökválasztás? Elmagyarázzuk!

A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni
A föderáció, amelynek két tagállamából az egyik nem akar az ország része lenni

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?
Miért van ennyi bosnyák külföldi harcos?

A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.

Szalai Máté
Miért tévedtek megint ekkorát a média és a közvélemény-kutatók?

Függetlenül attól, hogy jelenleg úgy tűnik, Biden nyeri az amerikai választásokat, nem szabad elfelednünk, hogy a közvélemény-kutatók, a fősodorba tartozó elemzők és újságírók, valamint persze a demokraták megint elszámolták magukat, és megint alábecsülték a Trump mögötti társadalmi támogatottságot. Ezzel muszáj lesz szembenézni, különben nehéz négy évünk lesz.

Szalai Máté
Biden vs. Trump – mi Magyarország érdeke?

Ellenzéki magyarként csábító lehet a gondolat, hogy Biden legalább jól megkritizálja Orbánt, de gondoljunk csak bele: nyer-e ezzel pontosan bárki bármit?

Szalai Máté
Legyen Magyarország egy erős kisállam!

A baloldal szerint Magyarország kicsi, ezért nem szabad ugrálnia, hanem csendben követnie a nyugatot és hasonulni hozzá, a jobboldal szerint viszont Magyarország nem kicsi, nem gyenge, ezért nem is szabad meghunyászkodnia. Én egy harmadik alternatívát javaslok.

Szalai Máté
Ki nyert Izrael és az Egyesült Arab Emírségek kiegyezésével? Főleg Trump!

Kölcsönösen elismeri egymást Izrael, és az arab világ egyik legfontosabb országa. De miért tűnik a megállapodás túl szépnek, hogy igaz legyen? És miért nevezhetjük azt mégis történelminek?

A koronavírus elhozza a világbékét?
A koronavírus elhozza a világbékét?

Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!

Ha a koronavírus megjelenne Szíriában, rögtön elmenekülne onnan
Ha a koronavírus megjelenne Szíriában, rögtön elmenekülne onnan

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Mit jelent és mit nem jelent Kasszem Szulejmáni megölése?
Mit jelent és mit nem jelent Kasszem Szulejmáni megölése?

Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.

Kardos Gábor
Miért veszélyes minden etikátlan reálpolitika?

A reálpolitikával takarózó technokrata felelősséghárítás is moralizálás. Nem csak a kurdok ügyében mutatkozik ez meg, hanem a globális ökokrízisben is. Válasz Szalai Máténak és Mendly Dorottyának.

Mendly Dorottya
A filózgatás nem állítja meg a harckocsikat. De akkor már ne is gondolkodjunk?

Tévedésben van Szalai Máté, mikor összekeveri a természeti és a társadalmi valóságot. Az, hogy mi okoz háborút, sokkal összetettebb dolog, mint két vegyület keveredése.

Szalai Máté
Európai katonák menthették volna meg a kurd autonómiát, nem a szép szavak

Trump és Pence, de még Putyin és Aszad is több kurd életét mentette meg, mint bármelyik európai állam – nyilván nekik sem ez volt a céljuk, de mivel legalább csináltak valamit ahelyett, hogy csak filozofálgattak volna, sikerült eredményeket elérniük, még ha ezt érdekalapon is tették.

Mendly Dorottya
Reálpolitika lenne a kurdok elleni offenzíva? Akkor gondoljuk újra a realitást!

A „reálpolitika” mind a bel- mind a külpolitika területén a válogatott ocsmányságok leánykori neve. De akkor miért fogadjuk el adottnak? Válasz Szalai Máténak.

Balázs Borbála
Bezzeg a kurdok, bezzeg a nyugati modell?

Biztos a nyugati modell átvétele az, ha nők (is) tömegesen fegyvert ragadnak? Az mindenesetre biztos, hogy nem a mi támogatásunkkal zajlik népirtás, legfeljebb csak Orbánéval.

Szalai Máté
Török-kurd konfliktus: miért vak Európa?

Adhatunk ki nyilatkozatokat, és elítélhetjük Törökországot, de ez nem változtat semmin. Rozsava bukását, ha megtörténik, nemcsak Trump és Erdoğan okozták, hanem a szíriai kurd vezetők rossz döntései és az európai államok tehetetlensége is.

Progresszív politikai forradalom a Közel-Keleten, vagy terroristafészek? Körülnéztünk a szíriai kurd autonóm régióban
Progresszív politikai forradalom a Közel-Keleten, vagy terroristafészek? Körülnéztünk a szíriai kurd autonóm régióban

Északkelet-Szíriában egy ideje de facto autonómiaként működik Rozsava, ahol a kurdok olyan balos és progresszív dolgokkal kísérleteznek, mint a közvetlen demokrácia, a nemi egyenlőség, vagy a gazdasági kommunák. A nyugati sajtó meglehetősen elfogult Rozsava irányába, pedig a kísérletnek vannak bőven hátulütői is. Körülnéztünk a helyszínen, és elmondjuk, mit láttunk.

Pétervári Zsolt
Működőképes iskolákon és kórházakon kellene, hogy alapuljon a biztonságérzetünk, nem a NATO-n!

Ha semlegesek lennénk, elég lenne a GDP 0,8 százalékát védelemre fordítani, úgy, mint eddig. NATO-tagként eztán két és félszer annyit fizethetünk. Viszontválasz Szalai Máténak.

Ki támadta meg a szaúdi olajfinomítókat, és mi lesz ebből?
Ki támadta meg a szaúdi olajfinomítókat, és mi lesz ebből?

Hiába vállalták magukra a jemeni húszik a szaúdi olajfinomítók elleni támadást, sokan Iránra gyanakszanak, például az USA is. De lehet-e, hogy az amerikaiak csak blöffölnek? Kell-e tartani attól, hogy eszkalálódik a helyzet? Megoldódhat-e bármi a jövő heti ENSZ közgyűlésen? Utánajártunk!

Szalai Máté
A legjobb érv a NATO-tagság mellett pont az, hogy biztonságban érezzük magunkat

Ha folyamatosan háborúban lennénk, akkor nem akarnánk kilépni egy védelmi szövetségből, pedig akkor sokkal jogosabb lenne a kérdés, hogy miért is vagyunk a tagjai. Válasz Pétervári Zsoltnak.

Szászi Áron
A populizmust megszeretni legfeljebb Stockholm-szindróma lehet

Nem attól lesz valaki populista, hogy kulturális vagy gazdasági alapon hergel, és nem is csak a lenézett melósok dőlnek be ennek. A populizmus sem olyan fekete-fehér, mint amilyennek a világot láttatja.

Gyenge Dániel
Nem mindenki elitista, aki elítéli a populizmust

Még a liberálisok sem, akik felnőttként kezelik az egyént, de azt is tudják, hogy a többségnek nem mindig van igaza, ahogy ezt már a huszadik század is bizonyította.

Szalai Máté
Tanuljuk meg szeretni a populizmust!

A populizmus a nyugati politikai rendszerek demokratikus immunrendszerének reakciója. Lehet nem szeretni a köhögést, de nem a köhögés fog megölni, hanem a tüdőbaj.

Mi folyik már megint Líbiában?
Mi folyik már megint Líbiában?

Az Líbia nagy részét uraló, de a nemzetközi közösség által vezetőként el nem ismert Halifa Haftár offenzívát indított. A mostani összecsapások csak felerősítik a káoszt, vagy ez már a rendteremtés kezdete? Kik harcolnak egyáltalán? Lehetséges, hogy Líbia ügyében egy platformra kerül Amerika és Oroszország? Újabb migrációs válság jöhet, ha elhúzódik az offenzíva? Elmagyarázzuk!

Ha elhisszük, hogy legyőztük az Iszlám Államot, ők győznek
Ha elhisszük, hogy legyőztük az Iszlám Államot, ők győznek

Az Iszlám Állam vezetőinek stratégiájában a terület elvesztése nem a vég, de még csak nem is feltétlenül a vég kezdete: lehet, hogy csak a kezdeti időszak vége. Még azt sem tudjuk pontosan, mennyi emberük maradt Irakban és Szíriában, a polgárháború okai pedig továbbra is megoldatlanok, így hiába jelenti be Trump az ISIS legyőzését, nem lehet felhőtlenül örülni.

Tényleg napokon belül vége lesz az Iszlám Államnak?
Tényleg napokon belül vége lesz az Iszlám Államnak?

Donald Trump bejelentette, hogy a jövő héten a terrorszervezet kezén lévő utolsó területek is felszabadulnak Szíriában. Ennyi volt? Azért az nem biztos. A felkelés kiváltó okai továbbra is megoldatlanok, és a sivatagban még bujkálnak kósza terroristák. Elmagyarázzuk, elhamarkodott-e örülni az Iszlám állam legyőzésének.

Aszad gyors elismerésével a Nyugat saját magának ásna vermet
Aszad gyors elismerésével a Nyugat saját magának ásna vermet

Ahogy a szíriai polgárháború a végéhez közeledik, úgy egyre több hangot hallunk Európában és Magyarországon is arról, hogy a Bassár al-Aszad szíriai elnököt ideje visszaengedni a nemzetközi közösségbe. Ez idővel lehet, hogy elkerülhetetlenné válik, de ezt a folyamatot nem szabad megkönnyítenünk, felgyorsítanunk, és nem szabad ennek együtt járnia a szíriai rezsim tetteinek elfelejtésével vagy relativizálásával.

Aszad már a végjátékra készül Szíriában
Aszad már a végjátékra készül Szíriában

A szíriai Aszad-rezsim közel áll ahhoz, hogy végleg leverje a több, mint hét évvel ezelőtt kirobbant felkelést. Míg Amerika az Iszlám Állam elleni harcra koncentrál, a régió meghatározó szereplői Moszkvába járnak egyeztetni a rendezésről.

Miért nem örülhet felhőtlenül Erdoğan?
Miért nem örülhet felhőtlenül Erdoğan?

Bár Erdoğan a parlamenti- és az elnökválasztást is behúzta Törökországban, azért a léc egy kicsit megremegett. Pártjának csak az MHP-val együtt van meg a többsége a parlamentben, ahová az eddiginél jóval több párt jutott be, és a kurdoktól sem sikerült megszabadulnia. A gazdasági válságot és a külpolitikai helyzetet pedig nem oldja meg a választási győzelem.