+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2020. november 22. 13:15
Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.
2020. november 22. 08:00
A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.
2020. november 4. 14:55
Függetlenül attól, hogy jelenleg úgy tűnik, Biden nyeri az amerikai választásokat, nem szabad elfelednünk, hogy a közvélemény-kutatók, a fősodorba tartozó elemzők és újságírók, valamint persze a demokraták megint elszámolták magukat, és megint alábecsülték a Trump mögötti társadalmi támogatottságot. Ezzel muszáj lesz szembenézni, különben nehéz négy évünk lesz.
2020. november 1. 18:01
Ellenzéki magyarként csábító lehet a gondolat, hogy Biden legalább jól megkritizálja Orbánt, de gondoljunk csak bele: nyer-e ezzel pontosan bárki bármit?
2020. október 5. 13:00
A baloldal szerint Magyarország kicsi, ezért nem szabad ugrálnia, hanem csendben követnie a nyugatot és hasonulni hozzá, a jobboldal szerint viszont Magyarország nem kicsi, nem gyenge, ezért nem is szabad meghunyászkodnia. Én egy harmadik alternatívát javaslok.
2020. augusztus 14. 09:13
Kölcsönösen elismeri egymást Izrael, és az arab világ egyik legfontosabb országa. De miért tűnik a megállapodás túl szépnek, hogy igaz legyen? És miért nevezhetjük azt mégis történelminek?
2020. április 29. 17:45
Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!
2020. március 12. 07:00
A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.
2020. január 3. 10:47
Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.
2019. október 27. 16:59
A reálpolitikával takarózó technokrata felelősséghárítás is moralizálás. Nem csak a kurdok ügyében mutatkozik ez meg, hanem a globális ökokrízisben is. Válasz Szalai Máténak és Mendly Dorottyának.
2019. október 25. 10:46
Tévedésben van Szalai Máté, mikor összekeveri a természeti és a társadalmi valóságot. Az, hogy mi okoz háborút, sokkal összetettebb dolog, mint két vegyület keveredése.
2019. október 20. 09:36
Trump és Pence, de még Putyin és Aszad is több kurd életét mentette meg, mint bármelyik európai állam – nyilván nekik sem ez volt a céljuk, de mivel legalább csináltak valamit ahelyett, hogy csak filozofálgattak volna, sikerült eredményeket elérniük, még ha ezt érdekalapon is tették.
2019. október 17. 14:27
A „reálpolitika” mind a bel- mind a külpolitika területén a válogatott ocsmányságok leánykori neve. De akkor miért fogadjuk el adottnak? Válasz Szalai Máténak.
2019. október 16. 12:53
Biztos a nyugati modell átvétele az, ha nők (is) tömegesen fegyvert ragadnak? Az mindenesetre biztos, hogy nem a mi támogatásunkkal zajlik népirtás, legfeljebb csak Orbánéval.
2019. október 11. 10:53
Adhatunk ki nyilatkozatokat, és elítélhetjük Törökországot, de ez nem változtat semmin. Rozsava bukását, ha megtörténik, nemcsak Trump és Erdoğan okozták, hanem a szíriai kurd vezetők rossz döntései és az európai államok tehetetlensége is.
2019. szeptember 21. 08:03
Északkelet-Szíriában egy ideje de facto autonómiaként működik Rozsava, ahol a kurdok olyan balos és progresszív dolgokkal kísérleteznek, mint a közvetlen demokrácia, a nemi egyenlőség, vagy a gazdasági kommunák. A nyugati sajtó meglehetősen elfogult Rozsava irányába, pedig a kísérletnek vannak bőven hátulütői is. Körülnéztünk a helyszínen, és elmondjuk, mit láttunk.
2019. szeptember 18. 15:59
Ha semlegesek lennénk, elég lenne a GDP 0,8 százalékát védelemre fordítani, úgy, mint eddig. NATO-tagként eztán két és félszer annyit fizethetünk. Viszontválasz Szalai Máténak.
2019. szeptember 18. 10:47
Hiába vállalták magukra a jemeni húszik a szaúdi olajfinomítók elleni támadást, sokan Iránra gyanakszanak, például az USA is. De lehet-e, hogy az amerikaiak csak blöffölnek? Kell-e tartani attól, hogy eszkalálódik a helyzet? Megoldódhat-e bármi a jövő heti ENSZ közgyűlésen? Utánajártunk!

összesen: 30 db | 18 db/oldal

1 2