Nem most találták ki az EU-ban, hogy afféle bölcsek tanácsával vizsgáltassák ki a gázos ügyeket. Csakhogy amikor a múltkor ezt csinálták, méghozzá az osztrák kormánnyal, nagyon más volt a helyzet. Az ügy most jóval macerásabb, úgyhogy a három bölcs felkötheti a gatyáját. Vagyis felköthetné, ha nem csak az európai parlamenti erőviszonyok kivárásáról szólna ez az egész.

Othmar Karas, az Osztrák Néppárt európai parlamenti listavezetője az Azonnalinak is megerősítette: Trócsányi László a politbürózó beszólása után végleg alkalmatlan egy EU-biztosi posztra.

A festői Bambergben találkoztunk Paul Lendvai Bécsben élő magyar származású újságíróval. Noha a külpolitika érdekli, sokat beszélt a számára belföldi Kurzról, a mai és a hadeiri FPÖ közötti különbségekről. Meg persze Orbán politikai tehetségéről. Szóba került még az antiszemitizmus és a bevándorlás összefüggése, valamint az EU elsietett keleti bővítése. Minek lehet azonban akkor ma még reggelente örülni? Interjú az idén augusztusban kilencvenéves publicistával.

Összehozhatja az EP-választáson való rossz szerepléstől való félelem az osztrák zöldeket annak a Peter Pilznek a listájával, amely úgy ejtette ki az osztrák zöldeket a parlamentből 2017 őszén, hogy Pilz csak pár hónappal előbb lépett ki tőlük.

Az osztrák szabadságpárti belügyminisztert, aki egy jogelméleti alapigazságot mondott ki, hatodszorra se tudta elmozdítani az ellenzék a bécsi parlamentben.

Aki nem gondolja úgy, hogy a jog az égből száll alá, de még azt se gondolja, hogy a jogot a jogászok tudhatják csak, az nem téved. Ha azonban ki is mondja, kapni fog érte, mint most az osztrák belügyminiszter.

Nem csak Ausztria, de egész Európa egyik legolvasottabb napilapja a Kronen Zeitung. A majdnem két és fél milliós olvasottságú lap eddig inkább maga határozta meg az osztrák politikát. Most ő került politikai és gazdasági érdekek hálójába.

Idén ősszel ünnepli Ausztria száz éves köztársaságát. De van-e értelme Ausztriának, ha csak a köztársaságot látjuk? Ausztria ma is több, mint egyetlen nemzet köztársasága – ez pedig inkább érthető a Habsburgok, mint a köztársaság felől. Hogy ma is van Ausztriánk, sokkal inkább köszönhetjük a habsburgistáknak. És a kommunistáknak.