Mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.
A CDU-elnökségért vívott küzdelem is elérte a második hullámot, miután az egyik jelölt átváltozott német Donald Trumppá. Esélyes, hogy végül egy olyan embert választanak a párt élére, aki ott sincs az elnökségért indulók között, a kancellárjelölt pedig olyasvalaki lesz, aki nem is tagja a Merkel-pártnak. Elmondjuk, hogyan!
Berlin és Párizs egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy csak jelentős lezárásokkal és szigorításokkal lehet a járvány terjedését megakadályozni. Franciaország és Németország novemberben nagyrészt leáll. Németországban a belföldi turizmust akarják nullára szorítani, Franciaországban pedig ismét csak engedéllyel lehet utcán tartózkodni.
Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.
Tényleg maffiaállam-e Bulgária, ahogyan azt a bolgár kormány ellen hetek óta tüntető ellenzékiek állítják? Miért tüntetnek pontosan? Miért néz el ennyi mindent az EU az intézményes korrupcióval még mindig küzdő országnak? Hogyan költözött át a bolgár alvilág a mindennapokból a gazdaság hátterébe? És hogyan lesz egy török kisebbségi párt a bolgár politika királycsinálója? Nagyinterjú Milanov Viktor Balkán-kutatóval és Bulgária-szakértővel!
A berlini balliberális taz napilap egyik külsős szerzője szemétdombra küldte volna a rendőröket, mondván: oda valók. Először a német belügyminiszter, Horst Seehofer dühödött be a szerkesztőségre, és akart perelni. Ettől most elállt, de most meg a szerkesztőségen belül alakult ki vita arról, miért is kellett a rendőrellenes cikket leközölniük.
A német kormány akár 42 százalékkal több pénzt fizethet be az EU-s kasszába a 2021-27 közötti költségvetési ciklusban.
Angela Merkel és Emmanuel Macron bejelentése, miszerint az európai költségvetés terhére 500 milliárd eurós hitelt vesznek fel, amit az EU-tagállamok kapnak meg (anélkül, hogy a támogatást vissza kelljen fizetniük), az eurókötvény gyakorlati bevezetéseként is értékelhető. A segítségre nem rászoruló kisebb államok, elsősorban Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia azonban készek vétózni is.