+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 13. péntek, 09:06
Mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

Miután már biztosra vált, hogy eltolják a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) december elejére helyezett tisztújító kongresszusát a járvány miatt egy későbbi, még meg nem nevezett 2021-es időpontra, egyre nagyobb meglepetéseket mérnek a közvélemény-kutatók. Mivel a Merkel-pártra most vasárnap a németek 37 százaléka szavazna (Zöldek 20 százalék, szocdemek 16, AfD 9, Linke 7, FDP 5), ha választások lennének, jelen állás szerint gyakorlatilag nincs olyan felállás, amivel ki lehetne kerülni őket kormányalakításkor. De

 

mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

 

A CDU-elnökségért indulók (a CDU-t jobbra tolni akaró, trumpista húrokat pengető Friedrich Merz üzletember, Merkel nagy ellenfele még annak kancellársága előtt; a merkeli irányt pragmatikusan folytatni akaró Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök; a markánsabb német külpolitikát kívánü Norbert Röttgen külpolitikus) ugyanis nem valami népszerűek a német nép körében.

 

A Forschungsgruppe Wahlen kutatócég egész pontosan arra volt kíváncsi, hogy reprezentatív kutatásának válaszadói mely CDU-s politikust tartják képesnek a kancellári pozíció betöltésére. Friedrich Merz esetében a németek 30 százaléka mondott határozott igent, 60 százaléka nemet, Armin Laschetnél 27 százalék mondott igent, 59 százalék nemet, Norbert Röttgen esetében 25 százalék volt az igenek, és 52 százalék a nemek aránya. Vagyis kevesebben tartják alkalmasnak mindhárom CDU-elnökjelöltet a kancellárságra, mint ahányan a pártot eleve választanák.

 

A CDU egyetlen kiútja ebből az lehet, hogy valahogy udvariasan elbúcsúzik ettől a három politikustól, a kutatók a német sajtóbeli spinek és pletykák következményeként megmértek ugyanis másokat is. Jens Spahn egészségügyi minisztert pont annyi német tartja alkalmasnak a kancellárságra, ahányan a CDU-t ikszelnék (37 százalék igen, 56 százalék nem), a győztes azonban nem ő, hanem a CDU bajor testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót (CSU) vezető Markus Söder. Bajorország urában a németek 58 százaléka látja a következő kancellárt, míg 35 százalék elutasítja.

 

Söder kancellárjelöltségét több dolog is nehezíti: egyrészt az, hogy ehhez először is el kell érni valahogy, hogy Friedrich Merz, Norbert Röttgen és Armin Laschet mellett elindulhasson esetleg a Södernek a kancellárjelöltséget borítékolhatóan átengedő Jens Spahn is a CDU-elnökségért. (Erre már vannak kiszivárgott forgatókönyvek.) Kancellárjelöltje ugyanis nem egyedül a CDU-nak van, hanem a CDU/CSU-szövetségnek, azaz Merkel kancellári utódlásába a bajoroknak is van beleszólása.

 

Másrészt az, hogy maga Söder szavakban váltig tagadja, hogy érdekelné a pozíció – noha a német közvélemény számára az ambíciótól fűtött hatalomtechnikus szinonimáját jelentő bajor kormányfőnek ezt nem hiszi el senki. A Trump bukásában az Erő sötét oldalától való elfordulást látó, a Fideszt látványosan negligáló Söder történelmet írna, ha ebben a kedvező környezetben ő lenne Németország bajor kancellárja.

 

Eddig két CSU-s legenda próbálkozott meg ezzel, ám mind Franz-Josef Strauss (1980-ban), mind Edmund Stoiber (2002-ben) elbukott – Södert azonban úgy tűnik, 2021-ben maga a német nép hívja majd Münchenből Berlinbe.

 

Gabor Steingart német újságíró a reggeli hírlevelében meg is jegyzi ennek kapcsán, hogy a karácsonyi időszakot remélhetőleg gondolkodással töltik majd a CDU-ban, és felsejlik előttük közben, mi van ráírva a Bundestag homlokzatára. „»A német népnek«, nem pedig az, hogy »a német pártállamnak«” – így Steingart. 

 

Ha érdekel, miért izgalmasabb Merkel utódlása, mint a House of Cards, ezt a cikkünket olvasd el.

 

FOTÓ: Markus Söder / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Gulyás Márton és a Partizán műsora Gajdics Ottóval tarolt, TGM és a többi véleményvezér pedig a nyomukban!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás