+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 13. péntek, 09:06
Mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

Miután már biztosra vált, hogy eltolják a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) december elejére helyezett tisztújító kongresszusát a járvány miatt egy későbbi, még meg nem nevezett 2021-es időpontra, egyre nagyobb meglepetéseket mérnek a közvélemény-kutatók. Mivel a Merkel-pártra most vasárnap a németek 37 százaléka szavazna (Zöldek 20 százalék, szocdemek 16, AfD 9, Linke 7, FDP 5), ha választások lennének, jelen állás szerint gyakorlatilag nincs olyan felállás, amivel ki lehetne kerülni őket kormányalakításkor. De

 

mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

 

A CDU-elnökségért indulók (a CDU-t jobbra tolni akaró, trumpista húrokat pengető Friedrich Merz üzletember, Merkel nagy ellenfele még annak kancellársága előtt; a merkeli irányt pragmatikusan folytatni akaró Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök; a markánsabb német külpolitikát kívánü Norbert Röttgen külpolitikus) ugyanis nem valami népszerűek a német nép körében.

 

A Forschungsgruppe Wahlen kutatócég egész pontosan arra volt kíváncsi, hogy reprezentatív kutatásának válaszadói mely CDU-s politikust tartják képesnek a kancellári pozíció betöltésére. Friedrich Merz esetében a németek 30 százaléka mondott határozott igent, 60 százaléka nemet, Armin Laschetnél 27 százalék mondott igent, 59 százalék nemet, Norbert Röttgen esetében 25 százalék volt az igenek, és 52 százalék a nemek aránya. Vagyis kevesebben tartják alkalmasnak mindhárom CDU-elnökjelöltet a kancellárságra, mint ahányan a pártot eleve választanák.

 

A CDU egyetlen kiútja ebből az lehet, hogy valahogy udvariasan elbúcsúzik ettől a három politikustól, a kutatók a német sajtóbeli spinek és pletykák következményeként megmértek ugyanis másokat is. Jens Spahn egészségügyi minisztert pont annyi német tartja alkalmasnak a kancellárságra, ahányan a CDU-t ikszelnék (37 százalék igen, 56 százalék nem), a győztes azonban nem ő, hanem a CDU bajor testvérpártját, a Keresztényszociális Uniót (CSU) vezető Markus Söder. Bajorország urában a németek 58 százaléka látja a következő kancellárt, míg 35 százalék elutasítja.

 

Söder kancellárjelöltségét több dolog is nehezíti: egyrészt az, hogy ehhez először is el kell érni valahogy, hogy Friedrich Merz, Norbert Röttgen és Armin Laschet mellett elindulhasson esetleg a Södernek a kancellárjelöltséget borítékolhatóan átengedő Jens Spahn is a CDU-elnökségért. (Erre már vannak kiszivárgott forgatókönyvek.) Kancellárjelöltje ugyanis nem egyedül a CDU-nak van, hanem a CDU/CSU-szövetségnek, azaz Merkel kancellári utódlásába a bajoroknak is van beleszólása.

 

Másrészt az, hogy maga Söder szavakban váltig tagadja, hogy érdekelné a pozíció – noha a német közvélemény számára az ambíciótól fűtött hatalomtechnikus szinonimáját jelentő bajor kormányfőnek ezt nem hiszi el senki. A Trump bukásában az Erő sötét oldalától való elfordulást látó, a Fideszt látványosan negligáló Söder történelmet írna, ha ebben a kedvező környezetben ő lenne Németország bajor kancellárja.

 

Eddig két CSU-s legenda próbálkozott meg ezzel, ám mind Franz-Josef Strauss (1980-ban), mind Edmund Stoiber (2002-ben) elbukott – Södert azonban úgy tűnik, 2021-ben maga a német nép hívja majd Münchenből Berlinbe.

 

Gabor Steingart német újságíró a reggeli hírlevelében meg is jegyzi ennek kapcsán, hogy a karácsonyi időszakot remélhetőleg gondolkodással töltik majd a CDU-ban, és felsejlik előttük közben, mi van ráírva a Bundestag homlokzatára. „»A német népnek«, nem pedig az, hogy »a német pártállamnak«” – így Steingart. 

 

Ha érdekel, miért izgalmasabb Merkel utódlása, mint a House of Cards, ezt a cikkünket olvasd el.

 

FOTÓ: Markus Söder / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás