Hogyan szavaznak majd a bizonytalanok április 3-án?

Szerző: Kósa András
2022.02.06. 15:07

Akár tömeges egy irányba húzás is megfigyelhető lesz majd azon tíz százaléknyi szavazótáboron belül, akik megszólíthatóak még – mondta az Azonnali podcastjában Böcskei Balázs. Az IDEA Intézet vezetőjével a bizonytalan szavazókról, negatív kampányról, a politikai botrányokra épülő kampányról beszélgettünk.

Hogyan szavaznak majd a bizonytalanok április 3-án?

Olvasás helyett inkább végighallgatnád? Kattints ide!

Nyilvánossá vált a Fidesz 106 egyéni képviselőjelöltjének névsora. Volt meglepetés a listában az ön számára?

Nagy meglepetés nincs. Völner Pál helyén Erős Gábor esztergomi polgármester indul, aki játékvezető asszisztens, nem tudom, volt-e már ilyen a magyar parlament történetében.

Sokáig ön is volt bíró, ismerik egymást?

Igen, megtiszteltetés volt Erős Gáborral meccsen bíráskodni több alkalommal is. Visszatérve a többiekre: a Fidesz alapvetően csak ott cserélt, ahol a szürke zónás alakok miatt változtatnia kellet. A kormánypárt a legritkább esetben húz váratlant.

Hogy eközben az udvaron belül hogyan alakulnak a pozíciók, az erőviszonyok, tizenkét év távlatából már bevallhatjuk, hogy nagyon kevéssé tudjuk. Sok hipotézissel élhetünk ugyan, de például

a mai napig nem tisztázott, mi volt az a Lázár-Rogán-konfliktus, a mai napig nem tisztázott, hogy a Völner-ügy miként indult.

Két dolgot megőrzött a Fidesz: az udvaron belüli hatalmi változásokról való tudást megtartja az udvaron belül. Ez nagyon sajátos politikafelfogás. A másik, hogy váratlan szervezeti-, közpolitikai újítások nélkül megy előre.

Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Menczer Tamás külügyi államtitkár – mindketten most próbálnak pártkarriert is kezdeni egyéni jelöltként, mindketten egy nehéz körzetben. Mi történik, ha kapásból veszítenek? Vége is a karrierjüknek?

Menczer Tamás nem számít tipikus Fidesz-politikusnak. Koránál fogva értelemszerűen nem tartozik az alapítókhoz, és kívül is áll az egész jobboldali establishmenten, de egy kormányzati újrázás esetén továbbra is pozícióban tartja majd a politika.

Fürjes Balázs egy vállaltan nehéz választókerületben indul Budapesten Hajnal Miklóssal szemben.

Fürjes Balázs ambíciói nyilván túlmutatnak a jelenlegi posztjánál,

kérdés, hogy egy egyéni vereség esetén hova árazódik be a pozíciója a Fidesz szervezeti kultúrájában.

Interjúalanyunk, Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet kutatási igazgatója.

Interjúalanyunk, Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet kutatási igazgatója.

Fotó: Fekő Ádám / Azonnali

Lázár Jánosnak és Navracsics Tibornak is egy nehéz körzetben kell bizonyítania, Hódmezővásárhelyen, illetve a Tapolca-Sümeg választókörzetben. Ők korábban kifejezetten belső-körös emberek voltak, majd ismeretlen okból eltávolodtak Orbán Viktortól. Velük mi lesz, ha nem nyernek?

A két politikussal – és ide sorolhatnám a nem képviselőjelölt Stumpf Istvánt is – szemben sokáig játszotta az elemzői szakma, de még az ellenzéki politika is a „mérsékelt fideszes” toposzát. Mindig lehetett hivatkozni rájuk, hogy „lám-lám, a rezsim már annyira torzult, hogy ezek a mérsékelt szereplők sem találják benne a helyüket”.

Ehhez képest mégis csak helyükön vannak, sőt Stumpf István nagyon jelentős pozíciót tölt be. (Stump a felsőoktatás modellváltásának koordinációjáért felelős kormánybiztos – a szerk.)

Itt válik világossá, amit mondtam: fogalmunk sincs a Fidesz udvaron belüli belső logikájáról. Egy-egy ügy kapcsán elkezdtünk túlfeszített következtetéseket levonni, hogy valaki a partvonalra szorult, de mint a valóság megmutatja, Navracsics Tibor olyan állításokat tesz manapság, ami teljes mértékig megegyezik a kormánypárt kommunikációjával. Lázár János ugyanez a kategória.

Stumpf István oly mértékig védi a jelenlegi egyetemi reformot, mintha mindig is ennek a gépezetnek a tagja lett volna.

A kérdést egy elemző akkor válaszol helyesen, ha őszintén bevallja, hogy nem tudja, hogy működik belül a Fidesz.

Ha egy külső logikát engedünk rá erre a helyzetre, úgy járunk, mint az ellenzéki politikusok, akik hiába hivatkoznak egy Fidesz-politikusra, az a következő helyzetben már velük szemben áll.

De azt ki lehet jelenteni, hogy ezt az általunk nem ismert belső logikát csak Orbán Viktor határozza meg?

Abszolút így van, és mint mondtam, innen nézve a szakmának is van egy komoly mulasztása, mert mindig az udvar logikáján kívüli szempontokkal, szakirodalommal próbáljuk magyarázni, hogy mi történhet ott belül.

2013-ban jelent meg Tilo Schabert A politika méltóságáról és jelentőségéről című könyve magyarul. 

Ezt a munkát a jobboldalon G. Fodor Gábor és Lánczi András már sokszor hivatkozta 2010-et megelőzően is, és ha elolvassuk, rögtön közelebb utunk annak megértéséhez, hogyan működik belülről a politika világa, erkölcsisége.

Hogy miért esnek ki, vagy éppen térnek vissza figurák egy kormánypárt holdudvarába. Ez a könyv – leszámítva mondjuk Pető Péter egy újabb cikkét a 24.hu-n – jórészt visszhangtalan lett, ezért vallott kudarcot sok elemző is, aki saját nézőpontját helyezte rá a Fidesz folyamataira, amik alapvetőn más logikában működnek.

Fotó: Fekő Ádám / Azonnali

Akkor a bevallottan ismeretlen belső logika mentén haladva…

Senki nem ismeri ezt. Ez nyugtasson meg minket.

Szóval Völner Pál utódja az a Répássy Róbert lett, aki sokáig volt a Fidesz sokat szereplő pitbullja a nyilvánosságban, majd teljesen eltűnt a politikából, Miskolcon lett ügyvéd. Most pedig ismét igazságügyi államtitkár. Itt mi lehet a logika?

Nem ez a dolgok normális működési rendje? A baloldali-liberális oldalon is olyan politikusokat, szakértőket látni, akiknek az elmúlt tíz évéről alig tudunk valamit, ma pedig újra ott vannak a színpadon.

Hogy valaki egy hálózat csomópontja-e vagy egy távoli pont, és ez hogyan tud változni, arról csak maga az érintett tudna beszélni,

vagy az, akinek a fejében a változás megszületik.

Ha van valami, amiben a két oldal egyetért, hogy a kampányban rengeteg botrány lesz, és mind a két oldalnak lehetnek betárazott ügyei, amit nyilván a megfelelőnek vélt pillanatban majd bedobnak a nyilvánosságba. Működhet ez még?

Papp Zsófia és Patkós Vera írt egy cikket a Politikatudományi Szemle legújabb számába a negatív kampányról. Ez alapján már önmagában véve rossz a kérdésfeltevés, hogy egy negatív kampány rossz–e, vagy jó. Egyrészt a botrányok sokkal hatékonyabban informálják a választókat, és feltételezhető, hogy ez befolyásolja a választói aktivitást.

Másrészt demobilizálhat is: csökkenti a pártokba, intézményekbe vetett bizalmat, azt indukálhatja, hogy sokan otthon maradnak.

De a két szerző szerint a pártrendszer – Magyarországon mostanra kétpártrendszer lett a választási kampány szempontjából – is erősítheti a negatív kampányt. Nézzük magát a korrupciót: a szakirodalom szerint az ilyen botrányok katalizálják a választási aktivitást, de egy másik része viszont azt a kérdést teszi fel, hogy korrupt politikai vezetőket miért választanak újra.

Mert kialakult egy korrupciós fásultság: ez nem azt jelenti, hogy tolerálnák az emberek a korrupt politikusokat, de annyi ügy van, hogy a rendszer leválaszthatatlan részének tekintik.

A választó úgy megy el szavazni, hogy mivel a korrupciót rendszerszintűnek látja, elkezd más szempontokat mérlegelni. Ezért nem lehet egydimenziósan látni, hogy hat–e, vagy sem a korrupciós botrány.

A választók bonyolultak, a bizonytalanok még inkább. Ez nem egy homogén massza, nehéz őket kutatni.

Másrészt vitatkoznék is a kérdésfelvetéssel.

Miben?

Valóban a botrányokról szól a kampány? Az ellenzéki nyilvánosságban lehet.

Főleg, hogy most a nyilvánosság még több információk is szolgál, mint amennyit a NER-ben is tudnak a Völner-ügyről a szereplők, hiszen mindenki a 444 cikksorozatából tájékozódik. De a Fidesz a számainál van.

A párt szavazatmegtartó képessége a maximumán van, több szavazója talán már nem is lesz a pártnak, ami így is esélyessé teszi.

Erre mondták ilyenkor a régi szocialista kampánytanácsadók, hogy „hideg kampányt kell folytatni”. Nem is érzem az elementáris kampányhangulatot a kormánypárttól.

Egy dolog, hogy mit csinál a kormánypárti nyilvánosság, de a politikusok szintjén nincs igazi kampány, ha van, akkor csak a szokásos panelek: Gyurcsány, Márki-Zay. Lehet, hogy már robotok által írt sajtóközlemények.

Fenntartható a Fidesz részéről ez az állapot?

Ez az ügyek számától és természetétől függ. Már annyi „atombombát” láttunk becsapódni, vagy éppen soha nem becsapódni, hogy csoda, hogy még élünk.

A Völner-ügyben is sokkal érdekesebb szerintem, hogy miért most indult, hiszen nyilvánvalóan bentről indult, és előre mondom, nem tudom a választ. De az ellenzék kampányától is függ nyilván, hogy a Fidesz meddig tud ilyen állapotban maradni.

Völner Pál ügyét valószínűleg a Fideszből szivárogtatták ki, de Böcskei Balázs szerint ezen nem kell csodálkozni

Völner Pál ügyét valószínűleg a Fideszből szivárogtatták ki, de Böcskei Balázs szerint ezen nem kell csodálkozni

Fotó: Varga Judit / Facebook

Az örök Kérdés: nincs lemaradva az ellenzék?

Aki már volt a politikában, pontosan tudja, hogy egy pártnak is milyen nehéz felkészülnie a választási kampányra, nem egy hatpárti koalíciónak, amelyik egységesen akar kommunikálni. Ebből a szempontból nincsenek.

Láthatóan ereszt a rendszer a Fidesznél, belülről szivárog ki a Völner-ügy, vagy éppen Kövér László beszéde az Alkotmányvédelmi Hivatalban. Mi lehet az ok?

Miért lepődünk meg, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknál és lehet olyan, aki másként gondolkodik, mint Kövér László,  és úgy véli, helye van egy ilyen beszédnek a nyilvánosságban?

Emlékezzünk vissza Karácsony Gergely titkokban felvett és kiszivárogtatott szavaira a szocialistákról a 2019-es főpolgármesteri kampányban. Bár az ellenzék „magyar Watergate”-ként próbálta tálalni, nyilvánvalóan belső kiszivárogtatásról volt szó.

Miért lepődünk meg, hogy egy politikai térben, ahol nagyon kemény gazdasági- és politikai érdekek vannak, kiszivárognak ilyen információk? Nem az inkább a furcsa, hogy csak ennyi szivárog ki?

Miben más egy kiszivárogtatás vagy egy háttérinformáció adása az újságíróknak, amiből azért volt jópár az elmúlt időszakban?

Térjünk vissza az ellenzékre. Márki-Zay Péter minden vitás ügyet megoldott az őt támogató pártokkal?

Szerintem igen. És szerintem a konfliktus abból adódott, hogy a Márki-Zay Péter környezetében állók tettek túl nagy nyomást a miniszterelnök-jelöltre és hanyagoltak alapvető demokrácia-szempontokat.

Az előválasztás szabályai előzetesen tiszták voltak, azt mindenki elfogadta magára nézve. A választok ennek tudatában adtak felhatalmazást az egyéni jelölteknek és a miniszterelnök-jelöltnek is.

Ehhez képest – nyilván pozícióhajhász indíttatásból, de ez is természetes a politikában – eljutottak oda a Márki-Zay Péter körül állók, hogy egy nem létező párt nevében, melynek a jelöltjei veszítettek, mandátumokat igényeltek maguknak.

Ahogy nem látjuk, hogy kik is lehetnek a „mérsékelt Fidesz szavazók”, úgy azt sem, hogy még egy konzervatív pártnak honnan lenne támogatottsága, létjogosultsága. Azt látjuk, hogy a jelenlegi pártoknak nincs elég támogatottsága.

Az ellenzéki pártszövetség tagjai tisztázták nézeteltéréseiket Márki-Zay Péterrel

Az ellenzéki pártszövetség tagjai tisztázták nézeteltéréseiket Márki-Zay Péterrel

Fotó: Karácsony Gergely / Facebook

Londonban arra bíztatta a szavazókat Márki-Zay Péter, hogy jelentkezzenek be billegő körzetekbe, mert szerinte itt akár pár száz szavazat is dönthet majd. A fiktív lakcímbejelentés törlésével a BTK-ból azt látjuk, hogy ez a kérdés a Fideszt is – mondjuk így – foglalkoztatja. Ön szerint is pár billegő körzeten múlik majd a végeredmény április 3-án?

Ez egy nagyon kiélezett helyzetbe akár még igaz is lehet. De mondjuk most vasárnap nem biztos, hogy sok minden múlna azokon a bizonyos billegő körzeteken.

Ráadásul a korábbi választási eredmények alapján beszélünk egyáltalán billegő körzetekről, miközben lokális kutatásaink nincsenek.

De egyre kevesebben vannak azok, akik az utolsó pillanatban döntenek majd. Arra pedig, hogy ezek az emberek végül hogy szavaznak majd, végképp nehéz választ adni. Akár tömeges egy irányba húzás is megfigyelhető lesz majd azon tíz százaléknyi szavazótáboron belül, akik megszólíthatóak még.

NYITÓKÉP: Fekő Ádám / Azonnali

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek