A Republikon Intézet megvizsgálta, milyen eredményeket ért el az ellenzéki összefogás abban a húsz választási kerületben, ahol 2018-ban a Jobbik a legerősebb volt. Egyértelmű: nem mindenki követhette a pártot, de nem csak a Jobbikot lehet okolni emiatt.

Az Azonnali birtokába jutott egy az ellenzéki összefogás kampányában használt táblázat, ami alapján az ellenzék 30 biztosan megnyerhető egyéni választókörzettel számolt magának, de emellé még „kötelezően megnyerendőnek” minősített további 24 körzetet, ráadásul az érdemi fideszes többséggel bíró választókörzetek közül is többet be akartak húzni. Az Azonnali saját – a változatosság kedvéért szintén táblázatba rendezett – számításai jól mutatják, a valósághoz képest még a megnyert körzetekben is hogyan apadt le az ellenzék korábbi előnye és hogyan billent simán hátrányba még ott is, ahol nyerni szerettek volna; valamint hogyan vált akár kétszámjegyű Fidesz-előnnyé az ellenzék által „csatatérként” azonosított körzetekben. Mi mehetett ennyire félre az ellenzék számára? Elemzés.

Hétfőn egyelőre csak az látszott, hogy az ellenzék politikusait és kampányának szervezőit is alaposan meglepte a választások eredménye, és több jelenség előtt is tanácstalanul állnak. Néhány következtetést azért le lehet vonni a kampánytapasztalatokból, erről folytattunk több háttérbeszélgetést is.

A választás győztesének kiléte már rég eldőlt, az egyetlen kérdés, lesz-e ebből újabb kétharmad.

Kétharmad nem, de kényelmes fideszes többség lesz a kutatócég legfrissebb felmérése szerint.

Ki örülhet a nap végén? Márki-Zay vagy Orbán? Bejut-e a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt? Kövesd velünk élőben az Azonnalin!

Marosvásárhely közelében ugyanis félig elégetett, kidobott levélszavazatokat találtak egy szeméttelepen.

Csak kicsivel vezet a Fidesz-KDNP az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetséggel szemben, ugyanakkor magas a bizonytalanok aránya. Az Azonnali megszerezte a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatását.

Baloldali Szövetség néven együtt indul a választáson az ISZOMM és a Munkáspárt. A szövetség összesen 49 jelöltjének sikerült összegyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat, ezért nem tudtak listát állítani – Thürmer Gyula szerint a listállításhoz szükséges jelöltek számát eleve a Munkáspárt akadályozására találták ki. De mit gondol 2022-ben egy kommunista? Miért indulnak együtt? Miért menne Szanyi Tibor inkább Kiskunhalasra, mint az Aurórába? És mi Thürmer Gyula kedvenc emléke Kádár Jánosról? Interjú.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a választási hajrában eddig töretlennek bizonyul, miközben a fogyasztói bizalmi index februárban már a harmadik hónapja javuló tendenciát mutat az infláció ellenére. De hogyan hat mindez a választásokra? A 21 Kutatóközpont elemzése.

Március elején továbbra is nagy a Fidesz-KDNP előnye, ugyanakkor az IDEA Intézet kutatása szerint újra nyílttá vált a küzdelem a két tömb között.

A miniszterelnök „ukrán üllőről és orosz pörölyről” beszélt a háború kapcsán, ami közé nem kerülhet Magyarország. Na meg persze arról, soha nem álltak még ilyen jól 19 nappal a választások előtt.

Miért van az, hogy Románia 40 szavazóhelyet tudott biztosítani a legutóbbi választáson az Egyesült Királyságban, az angliai magyarok viszont csak három helyen szavazhatnak áprilisban? Róna Dániel politológussal beszélgettünk a kivándorolt magyarokról, Márki-Zay Péter botrányt kavaró kijelentéseiről, a romákról és arról, hogy teremhet-e babér az ellenzéknek a határon túli magyarok között.

Tóth Bertalan és Varga László MSZP-s politikusok még tavaly decemberben nyújtottak be egy határozatot, miszerint a korrupcióbotrányba keveredett politikusok végkielégítését függesszék fel. Az Igazságügyi Bizottság döntött: nem szavaznak erről.

Nem csak Orbán Viktor évértékelőjével indult el a Fidesz kampánya a 2022-es választásokra.

Közel ötven perces beszédben indította el kampányát a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor. Beszédében ellenfeleit lekicsinyítette, míg az általuk jelentett veszélyt felnagyította, hogy magát az egyedüli megoldásként pozícionálja.

Akár tömeges egy irányba húzás is megfigyelhető lesz majd azon tíz százaléknyi szavazótáboron belül, akik megszólíthatóak még – mondta az Azonnalinak Böcskei Balázs. Az IDEA Intézet vezetőjével a bizonytalan szavazókról, negatív kampányról, a politikai botrányokra épülő kampányról beszélgettünk.

Egy ideje kavarog már a Völner-Schadl-ügy, amiben felbukkant már Rogán Antal neve is, még ha ő maga egyelőre nem is érintett a dologban, csak a kabinetfőnöke. Mindig azt mondják, a szálak a legmagasabb körökig vezetnek, de mint látjuk, jusson bárhová is, alig történik ilyenkor valami. 7+1 példát hoztunk, hogy hiába várja az ellenzék, hogy a Fidesz egy botrányba belebukik, ez mégsem történik meg.

Miután január 20-án, csütörtök este Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely egy közös videóban bejelentette, hogy 470 ezer aláírást (kérdésenként 235 ezret) gyűjtöttek össze a népszavazási kezdeményezükhöz, másnap, azaz péntek reggelre sajtóeseményt szerveztek, aminek végén az aktivisták és a politikusok élőláncot alkotva a Kossuth térről a nemzeti választási irodához adogatták egyesével az íveket tartalmazó dobozokat.

Ha most vasárnap lennének a választások, akkor azon biztosan a Fidesz-KDNP nyerne.

Az ISZOMM miniszterelnök-jelöltje arra szólította fel az ellenzéket és Márki-Zay Péter, hogy fejezzék be azt a mantrát, hogy aki nem az összefogásra szavaz, az a Fidesz-KDNP-t akarja hatalomban tartani.

Január 17-én jön Magyarországra az EBESZ választási megfigyelést előkészítő bizottsága – értesült az Azonnali. A szervezet olyan megfigyelést készíthet elő, amit nem szokott demokratikus országok esetében.

2021 igazi hullámvasút volt a lakosság számára, hiszen a koronavírus-járvány miatt folyamatosan változtak a lakosság gazdasági értékelése. De hogyan hatott mindez az Orbán-kormány támogatottságára? A 21 Kutatóközpont elemzése.

Közéleti podcastunk vendége a héten Krekó Péter szociológus, politikai elemző volt, a Political Capital ügyvezető igazgatója, akivel a tribalizmusról, a politikai megosztottságról, és természetesen ezek fényében a választásokig várható időszakról beszélgettünk.

Van pár olyan történet az idei évből, amikor meg kellett nézni, pontosan melyik valóságban élünk.

A 2022-es parlamenti választást megelőző évben már szinte kampány üzemmódra váltott a politika, de komoly botrányok is voltak az év során. Visszatekintés 2021-re.

Egy hete nem válaszol az Országgyűlés elnöke megkeresésünkre azzal kapcsolatban, hogy megbünteti-e Tállai András államtitkárt, amiért a parlament utolsó ülésén bohócsapkát adott Jakab Péternek.

Véget ért a találgatás: a Fidesz-KDNP nem Trócsányi Lászlót és nem is Kövér Lászlót szánja köztársasági elnöknek, hanem Novák Katalint.

Az ezer fős mintán elkészített reprezentatív kutatás szerint az ellenzék együtt 3 százalékponttal vezet a teljes népesség, 5 százalékponttal a párválasztók körében.

Többek között a Médiatanács új elnökét is kétharmaddal kell délután megválasztania az Országgyűlésnek, de a korrupcióval vádolt Völner Pál lemondott igazságügyi államtitkár aligha vesz részt a szavazásokon.

A korrupciós ügyel felkutatására szakosodott független képviselő szerint a hatságok még egy befogadott feljelentés esetén is csak dobálóznak egymás között a politikailag kényes ügyekkel. A lakcímváltozás bejelentési kötelezettségének megváltoztatásával a Fidesz megszüntette a billegő körzeteket a választásokra – állítja.

„Nagyon reméljük, hogy a Fidesz most nem kezd el trükközgetni” – mondta az Azonnalinak Kocsis-Cake Olivio, a parlament Mentelmi bizottságának alelnöke.

Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese Hadházy Ákos információi szerint végrehajtói posztokért kapta a pénzt. A vesztét az okozhatta, hogy nem volt elég körültekintő.

Ebben a választási ciklusban valószínűleg többet már nem kell ellenzéki kérdésekre válaszolnia a miniszterelnöknek. Mutatjuk, miről kérdezte az ellenzék az idei, de vélhetően a választásokig utolsó kormányfői azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt.

Schöpflin György halálával még kevesebben maradtak a kormánypártban, akiknek a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia valóban jelent valamit.

Annak ellenére, hogy az infláció és az energiaárak növekedése már meglátszik az árakon, a magyarok alapvetően pozitívan tekintenek a gazdasági helyzetre, és az árnövekedés a kormányzó Fidesz-KDNP támogatottságát is csak minimálisan érintette. De miért van ez így? A 21 Kutatóközpont elemzése.

A liberális politikai think tank közvélemény-kutatása szerint az ellenzék miniszterelnök-jelöltje népszerűbb Orbán Viktornál, ugyanakkor a nagyobb pártok támogatottsága csökkent Októberhez képest. A kormányközeli Nézőpont szerint a Fidesz még mindig vezet az ellenzék közös listájával szemben.

Így arról nem dönthetnek a választók, hogy a gyerekek számára is elérhetőek legyenek-e a nemátalakító kezelések.

A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.