Ellenzéki diagnózis: a békepárti retorika és a „lakótelepek népe” fordította a Fidesz javára a hangulatot

Szerző: Kósa András
2022.04.05. 07:19

Hétfőn egyelőre csak az látszott, hogy az ellenzék politikusait és kampányának szervezőit is alaposan meglepte a választások eredménye, és több jelenség előtt is tanácstalanul állnak. Néhány következtetést azért le lehet vonni a kampánytapasztalatokból, erről folytattunk több háttérbeszélgetést is.

Ellenzéki diagnózis: a békepárti retorika és a „lakótelepek népe” fordította a Fidesz javára a hangulatot

Hétfőn láthatóan még nem kelt fel a padlóról az ellenzék azok után, hogy majdnem 900 ezer szavazatot veszítve saját 2018-as listás eredményéhez képest ismét kétharmados vereséget szenvedett a Fidesztől, ráadásául úgy, hogy 2010 óta először ismét az utcáról tudott a parlamentbe jutni egy párt, a Mi Hazánk; ami már most előrevetíti, hogy a Fidesz a következő választásokon nagyon komoly helyzeti előnyből indul, hiszen a jelenlegi ellenzéki pártok aligha fognak össze a szélsőjobboldali párttal.

A komolyabb háttérelemzések is várnak magukra, ráadásul olyan jelenségeket kellene tudni ezeknek megmagyarázniuk, amik első látásra szinte érthetetlennek tűnnek. Vegyük például Érd esetét, ahová az elmúlt években csaknem 8000-en költöztek be, túlnyomó részük Budapestről és javarészt jól képzett fiatalok. Nem véletlen, hogy Érd az egyik legfiatalabb átlagéletkorú magyar település.

Amikor 2019-ben Csőzik Lászlót választották az ellenzék jelöltjeként polgármesternek, nagyjából elemzői közhely volt, hogy a fiatalok a fiatal polgármestert és az európai értékeket hangsúlyozó ellenzéket választották logikus módon.

Ehhez képest Aradszki András, a Fidesz idős jelöltje most simán behúzta a körzetet.

Az okok előtt egyelőre megkérdezett ellenzéki forrásaink is bevallottan értetlenül állnak. Hiszen Érden még csak az sem volt jellemző, hogy a Jobbik szavazóinak elmaradása okozta volna a bajt az ellenzék számára – mint ez országosan elmondható.

Hasonló volt a helyzet egyébként a szomszédos Budakeszi-Budaörs választókerületben is: ez szintén olyan településeket foglal magába (Solymár, Páty, Nagykovácsi, Biatorbágy), ahol sok fiatal, fővárosból kitelepült jól szituált választó él. Ehhez képest Menczer Tamás (igaz, ő legalább maga is fiatal) ha nem is simán, de kétezer szavazattal verte Szél Bernadettet. Csak emlékeztetőül: az ellenzék úgy számolt, hogy a 12 pest megyei és a 18 budapesti választókerület mindegyikét behúzhatják.

Nem ilyen eredményvárót tervezhettek a szervezők.

Nem ilyen eredményvárót tervezhettek a szervezők.

Fotó: Azonnali

Most még a fővárosban is buktak két körzetet és például a saját választókerületét mindeddig beton biztosan hozó Hiller Istvánnak is izgulnia kellett a 16. választókerületben. Nagyon szorosan nyert csak Kunhalmi Ágnes vagy Arató Gergely is, ezekben az esetekben ráadásul szintén nem valószínű, hogy a volt jobbikos szavazók maradtak távol tömegesen az urnáktól.

„Akárhol néztük, mindenhol arra jutottunk, hogy a lakótelepek népe, a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek maradtak el”

– mondta erre az Azonnalinak egy ellenzéki vezető.

Szerinte három dolgot lehetett érezni a kampányfinisben: a szavazók egy része nem tartotta elég jónak Márki-Zay Pétert potenciális miniszterelnökként, és erre csak rátett még egy lapáttal a háború, valamint az, hogy a kormány sikerrel állította fel a

„békepárti Orbán Viktor versus háborúpárti Márki-Zay Péter”-narratíváját.

Ezenkívül forrásunk szerint túl kevés volt a szociális ígéret is az ellenzék részéről.

„Ez ha nem is Budapesten, de országosan biztosan hatott, mert tudjuk, hogy a klasszikus Jobbik-szavazó általában a szociális ígéretekre fogékony választó. A Mi Hazánk vitte a szélsőjobboldal elitjét, de a többiek, akik maradtak, nagyon komoly szociális ígéretekkel lettek volna megszólíthatók”

– véli a politikus, aki szerint hiába tartalmazott a programjuk bőven ilyeneket, az alig kapott hangsúlyt a megszólalásaikban és a kampányban.

De hogy még jobban bonyolítsuk a képet, Budaörsön például éppen a „lakótelepek népe” szavazott jellemzően Szél Bernadettre és az agglomerációs településeken szerepelt kiemelkedően Menczer Tamás.

Érdekes példa még a dunaújvárosi választókerület, ahol szintén a környező kistelepülések biztosították Mészáros Lajos fideszes jelölt győzelmét, míg a jobbikos Kálló Gergely inkább magában a városban szerepelt jobban. Jobban, de például több választókörben nem olyan jól, mint korábban Pintér Tamás, a város polgármestere.

Nyilván ez is felvet kérdéseket.

„Márki-Zay Péter hiába volt a budapesti értelmiség és az országos média kedvence, nem tudta megszólítani a lakótelepek népét, akik vagy otthon maradtak, vagy inkább a Fideszre szavaztak, jellemzően persze az előbbi valószínűleg”

– mondta egy másik ellenzéki vezető.

Ő azt is felidézte, hogy találkozott olyan szavazóval, aki ugyan ellenzéki szimpatizáns, de elhitte, hogy az országot közvetlen háborús veszély is fenyegetheti és mivel félt, hogy az unokáit ebben a helyzetben elvinnék katonának,

mégis inkább a „háborúból mindenáron ki kell maradnunk” szlogennel kampányoló miniszterelnökre szavazott.

Az biztos, hogy az ellenzéknek saját belső felméréseivel kapcsolatban is sok mindent át kell gondolni, ezek ugyanis a választást közvetlenül megelőzően egyre kedvezőbb képet mutattak számukra, olyannyira, hogy ezek közül egy már egyenesen arról szólt, hogy a listás szavazatokat tekintve még meg is előzheti a Fideszt az ellenzék, miközben nyilvánvalóan nem ez lett a vége.

NYITÓKÉP: Márki-Zay Péter / Facebook

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek