Kínát nem érdekli Dél-Korea fegyverkezése, amíg azt nem ellenük teszi

Szerző: Aradi Péter
2021.12.22. 07:30

Az utóbbi napokban Ausztrália egymilliárd ausztrál dollár, azaz 234 milliárd forint értékben adott el önjáró löveget és páncélozott lőszerszállítójárműveket Dél-Koreának. Az angolszász sajtóban szeretik megemlíteni, hogy ez az eddigi legnagyobb védelmi megállapodás, amit Ausztrália ázsiai országgal valaha kötött, és sok helyen máris biztosra vették, hogy az üzlet nagyon nem fog tetszeni Kínának.

Kínát nem érdekli Dél-Korea fegyverkezése, amíg azt nem ellenük teszi

A dél-koreai elnök négynapos látogatásra érkezett december közepén Ausztráliába, aminek az apropóját az adta, hogy Canberra és Szöul hatvan évvel korábban vette fel a diplomáciai kapcsolatot egymással.

A beszámolók szerint a fegyvervásárlás mellett Mun Dzsein dél-koreai elnök és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök megegyezett arról is, hogy országaik együtt fognak dolgozni a tiszta energiát előállító technológiákon, valamint Ausztrália megkönnyíti a hozzáférést a kritikus ásványokhoz Dél-Korea számára.

„A Hanwha dél-koreai védelmi vállalattal kötött szerződésünk ugyanakkor bizonyítja, hogy kölcsönösen támogatjuk egymást a biztonsági kihívások kezelésében”

– nyilatkozta Scott Morrison, ausztrál kormányfő. Azt Mun Dzsein is megjegyezte, hogy a két ország hasonló értékeken és érdekeken osztozik geopolitikai kérdésekben, azonban hozzátette, hogy Szöul továbbra sem szeretné megingatni a Kínával való szövetséget.

Dél-Korea és Ausztrália különböző fegyverek vásárlásában állapodik meg még december közepén.

Dél-Korea és Ausztrália különböző fegyverek vásárlásában állapodik meg még december közepén.

Fotó: Scott Morrison (ScoMo) / Facebook

Kína egyre inkább körbeszorítva érzi magát

Kína az utóbbi években egyszer háborodott fel nagyon, amikor a dél-koreaiak 2016-ban úgy döntöttek, hogy bevásárolnak az USA-ban gyártott THAAD ballisztikus rakétaelhárító rendszerből a növekvő észak-koreai fenyegetés miatt. A kínaiak akkor is leginkább azért haragudtak, mert

nem tartották elképzelhetetlennek, hogy a rendszer megfigyelőradarja behatolhat a területükre,

ami szerintük aláássa a regionális biztonsági egyensúlyt, mivel a kínai álláspont ettől Dél-Korea nem lesz biztonságosabb, viszont az Egyesült Államokkal szemben Kínának csökken az elrettentés ereje, hiszen egy esetleges rakétatámadást így jóval hamarabb észlelnek a Pentagonban.

Az ügyből kereskedelmi háború lett, ami 15 milliárd dollár bevételkiesést okozott dél-koreai oldalon. Mun Dzsein 2017 végén Pekingbe látogatott, hogy elsimítsa a dolgokat, azonban ügyet azóta mindkét fél inkább halogatja.

Az üzlet ráadásul alig egy évvel azután jött létre, hogy az Egyesült Államok feloldotta a Dél-Koreára vonatkozó rakétakorlátozásokat. Az 1979-ben megkötött eredeti szerződés szerint Dél-Koreának 180 kilométerre kellett korlátoznia a rákétáinak a hatótávolságát, és a rakétáik maximum 500 kiló teherbírásúak lehettek. Phenjan rakétakísérletei miatt ezeket a korlátozásokat aztán folyamatosan felülvizsgálták, legutóbb 2020-ban.

A megfigyelők szerint Dél-Korea valószínűleg közepes, 1000-5000 kilométeres hatótávolságú, tengeralattjárókról is indítható ballisztikus rakétákat fejleszt, amihez szeretnék az Egyesült Államok engedélyét kérni.

Az ausztrál-dél-koreai üzlet már csak azért is bosszantó lehet Kínának, mert az utóbbi időben annyira megromlott a viszonyuk Ausztráliával, hogy gazdasági háborút indítottak ellene: Kína 2020-ban büntetővámokat vetett ki ausztrál importtermékekre, például a szénre, mert az ausztrálok lelkesen követelték, hogy vizsgálják ki Kínában a koronavírus eredetét.

Az külön frusztrálja a kíniakat, hogy egyre inkább úgy néz ki, az egész kereskedelmi háború legnagyobb vesztese maga Kína.

Miközben az ausztrálok kiváló minőségű szenét mindenhol szívesen és drágán veszik, a kínaiak egyelőre úgy néz, már az is gondot okoz, hogy a kieső mennyiséget pótolják.

Ha mindez nem lett volna elég, az ausztráloknak és az amerikaiaknak azzal is sikerült alaposan felborzolniuk a kínaiak idegeit, hogy szeptemberben bejelentették, AUKUS néven új katonai partnerségre lépnek, aminek keretében

Ausztrália amerikai és brit segítséggel nukleáris meghajtású tengeralattjárókat kezdhet Adelaide-ben építeni.

Ezzel az USA, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és India után Ausztrália lesz a hetedik nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal rendelkező ország a világon. A bejelentést Kína katasztrofálisnak nevezte.

A dolgot még azzal tudják az amerikaiak és az ausztrálok tetézni, hogy idén márciusban visszatért a tetszhalott állapotból, és megtartotta első ülését az Egyesült Államokat, Japánt, Ausztráliát és Indiát magában foglaló Quad is.

A Quad megalapításának ötletét még Abe Sinzó, egykori japán miniszterelnök vetette fel 2007-ben, és egyértelműen a kínai terjeszkedés visszaszorítását célozta meg. Hogy mi fog ebből a szövetségből kisülni, az egyelőre még nem nagyon látszik, az év első felében vakcinagyártásról és elosztásról állapodtak meg.

Emellett pedig a G7-ek még nyáron bejelentették a kínai Új Selyemútnak – vagy Egy övezet, egy útnak – nevezett kezdeményezés nyugati riválisát, a Build Back Bettert, bár az még jó ideig nem fogja tudni visszaszorítani a kínai softpower terjeszkedését, bár a fejlődő országok tőkeigénye miatt az is elképzelhető, hogy a két program jól megfér majd egymás mellett. (Minderről bővebben itt írtunk bővebben.) 

Merészségnek látták az üzletet

De visszatérve a Dél-Korea és Ausztrália közötti megállapdáshoz: a nyugati sajtó a Financial Timestól kezdve az Al Jazeerán át a Wall Street Journalig úgy tálalta az ügyet,

mintha Dél-Korea egy kisebb, ám mégis fontos lépést tett volna afelé, hogy végre elköteleződjön az Egyesült Államok vezette indo-csendes-óceáni védelmi csoportosulások felé.

A Financial Timesnak nyilatkozó szakértők szerint, ismerve a Canberra és Peking közötti feszült viszonyt, Dél-Korea részéről

kifejezetten merészség volt belebegtetni egy ilyen átfogó stratégiai partnerségi viszonyt Ausztráliával.

Bill Paterson, aki 2016-ig Ausztrália szöuli nagykövete volt, szintén arról beszélt, hogy eljött az ideje, hogy a koreaiak valamifajta pozitív visszajelzést küldjenek Ausztráliának, és ezért készek bizonyos mértékű kockázatot is vállalni. Még egy, az Al-Jazeerának nyilatkozó szöuli elemző is azt mondta, hogy országa egyre szorosabban integrálódik az amerikai szövetségi rendszerbe, aminek célja, hogy visszaszorítsa Kínát.

A csendes-óceáni konfliktus lényege – a nyilvánvaló gazdasági nyomulás mellett – hogy Kína egyre hangosabban követeli a Dél-kínai-tenger jelentős részét, amibe beletartozik Tajvan is, és ami egészen a Fülöp-szigetek és Vietnám partjaiig eltart,

mivel a Dél-kínai-tengeren jelentős természeti kincsek és ásványanyagok találhatóak.

Becslések szerint több milliárd hordónyi olaj, 5,4 billió köbméternyi gáz található, illetve a világ halászatának a 10 százalékát is a térképen jelzett területen folytatják.

Területi igények a Dél-kínai-tengeren. A területre összesen 6 állam tart igényt.

Területi igények a Dél-kínai-tengeren. A területre összesen 6 állam tart igényt.

Fotó: VoA / Wikimedia Commons

Kína a Dél-kínai-tengeren több mesterséges szigetet is épített, amiket hivatalosan csak a halászhajóik használnak, de gyakorlatban katonai bázisként is működnek – mindezt annak ellenére, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-ban kimondta, hogy Kínának nincs jogi alapja arra, hogy követelje a tengert, a nemzetközi közösség többsége is elutasítja a tervet.

Azonban a kínaiak itt még nem álltak meg, a kétezres évek eleje óta látványosan fejlesztik a hadseregüket, méghozzá annyira, hogy

napjainkra már a Kínai flotta a legnagyobb a világon.

Kína becslések szerint 250 milliárd dollárt költ évente a hadseregére, ami már nem tűnik olyan nagyon kevésnek az USA 700 milliárdos költése mellett sem.

Jelenleg két repülőgép-hordozójuk van, de épül már a harmadik – a kínai hosszútávú célok szerint összesen 6 nagy repülőgép-hordozót tartanának, amik párosával vennének részt bevetésen. De emellett rendelkeznek 41 rombolóval, 49 fregattal és 79 tengeralattjáróval is. A kínai haditengerészetnek összesen több mint 530 hajója és 600 repülőgépe van. 

A Hszian névre keresztelt kínai romboló. A kínai flottának összesen több mint 600 hajója van.

A Hszian névre keresztelt kínai romboló. A kínai flottának összesen több mint 600 hajója van.

Fotó: Petty Officer 1st Class Ace Rheaume / US Navy

Előbb állnának Kína mellé

A várakozásokkal ellentétben viszont az dél-koreai és ausztráliai üzletkötés egyáltalán nem érdekelte Kínát, legalábbis nyilvánosan egyáltalán nem bírálták a mostani megállapodást.

Még annak ellenére sem, hogy tavaly már találkozott az amerikai Joe Biden és a dél-koreai Mun Dzsein is, ahol megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről és bővítéséről. Olyan sok konkrétum persze ekkor sem hangzott el, azt viszont elmondták, hogy a jövőben összehangolják az indo-csendes-óceáni vízióikat.

A nyugati sajtó legvisszafogottabb hangjai is úgy számoltak be a találkozóról, hogy a Mun Dzsein-adminisztráció úgy tűnik, sokkal proaktívabb és elkötelezettebb az Egyesült Államok csendes-óceáni kezdeményezéseinek támogatásában.

Hogy lehet akkor, hogy ilyen feszült geopolitikai helyzetben a kínaiak annak ellenére is szó nélkül hagyják a dél-koreai vásárlást, hogy minden nyugati elemző válaszlépésekre számított?

Az Azonnalinak Salát Gergely Kína-kutató szerint ennek oka, hogy a kínaiak mindennek ellenére Dél-Koreát egyáltalán nem tartják számon potenciális ellenségként.

Dél-Korea egy USA által megszállt ország, az amerikaiak is szállítottak nekik fegyvereket, és az, hogy most az ausztráloktól is vettek valamit, nem változtat semmin.

„Ha a japánok vásárolnának be, vagy ha az amerikaiak olyan technológiát vinnének oda, ami újdonság lenne, az már jobban zavarná őket”

– jegyezte meg. Mint mondta, erre kiváló példa volt a THAAD-rendszer megvásárlása: Na, akkor nagyon idegesek voltak a kínaiak – fogalmazott.

A szakértő azt mondja,

ha valamit a dél-koreaiak meg tudnak magyarázni azzal, hogy nem a kínaiak ellen, hanem az észak-koreaiak ellen kell nekik, akkor a kínaiaknak belefér, nincs különösebb baja velük.

„A dél-koreaiaknak megvan a saját problémájuk, Észak-Korea, ők szeretnének kimaradni az egészből. Ők nem tartanak úgy Kínától, ahogy mondjuk a japánok. Az angolszász, eladói részről lehet, hogy benne van a pakliban, hogy Kína ellen szövetkezzenek, ők viszont biztos, hogy nem tennék ezt”

– magyarázta Salát. Sőt, mint mondta, hosszabb, évtizedes távlatokban előretekintve,

szerinte sokkal valószínűbb, hogy Szöül egyszer Pekinggel fog majd szövetkezni.

„Az amerikaiak megszállták őket, és nem a barátaik. Őket csakis Észak-Korea foglalkoztatja.”

Az pedig, hogy Észak-Koreában éppen mi történik, nem igazán lehet tudni. Kim Dzsongun hol békésebb hangot üt meg, aztán hol harciasabbat. Szeptember végén az észak-koreai állami hírügynökség azt állította, sikeresen teszteltek egy új hiperszonikus rakétát, amit Hvaszong-8-nak neveztek el.

Októberben aztán visszaállították a két Korea között a forródrótot, valamint Észak-Korea ígéretet tett, hogy újjáépítik a két ország közötti határon álló kapcsolattartó irodát is.

Az biztos, hogy Észak-Korea, illetve egy egységes Korea léte, vagy nem léte, szinte csak Kínán múlik, a dél-koreaiak már csak ezért sem szeretnének nagyon packázni velük.

A Szöul például egyelőre a fent említett Quadba sem léptek be.

NYITÓKÉP: Mun Dzsein dél-koreai elnök és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök találkozik még december közepén. FOTÓ: Scott Morrison / Facebook

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek