Ezért nem használták az oroszok soha a Pegasust

Andrej Szoldatov, az orosz megfigyelőállam avatott szakértője a Moscow Times-on írt arról, hogy nem véletlenül voltak az orosz elhárítók óvatosak az izraeli szoftverrel, pedig igényük lenne a tömeges megfigyelésre.

Számos autoriter rezsimről kiderült július 15-én, hogy nem csupán a korábban a CitizenLab által feltárt Candiru (Vámpírhal) kémszoftvert, de egy másik izraeli cég, az NSO megfigyelőprogramját, a Pegasust is tömegesen használták politikusok, újságírók és aktivisták ellen. Azonban feltűnő, hogy míg Szaúd-Arábia, Marokkó, Azerbajdzsán, és Magyarország kormánya is belekeveredett többek között az ügybe mint az NSO ügyfele, addig az oroszokról ezúttal semmi nem derült ki, és nincs nyoma annak, hogy érdeklődtek volna a Pegasus iránt.

Andrej Szoldatov, aki évtizede kutatja az orosz elhárítás, az FSZB és társszervei megfigyelési és kémkedési gyakorlatait, most a független, angol nyelvű Moscow Times-on fejtette ki, hogy jó oka volt annak, hogy habár Izrael és Oroszország kapcsolatai kiválóak,

Putyinék mégsem kértek a Pegasusból, vagy hasonló izraeli termékekből.

Szoldatov szerint az FSZB ezzel kapcsolatos óriási paranoiáját igazolta, hogy az ötvenezres lista, amit az Amnesty International elemzői megkaptak a nemzeti szakszolgálatok által megfigyelt összes telefonszámról, egységesen ment ki, ami Szoldatov megfogalmazásában gyakorlatilag bizonyította, hogy az érintett titkosszolgálatok titkos adatait az NSO saját szerveren, másolatban gyűjtötte.

Az elemző beszámol róla: természetesen – mint a jelhírszerzés egyik régi motorosa – az orosz titkosszolgálatok is használnak fejlett telefonlehallgatási eszközöket, sőt, a posztszovjet térségbe, a latin-amerikai szövetségeseikhez és Kubába értékesítik is ezeket, ugyanakkor

az általuk használt lehallgatótechnika kifejezetten és kizárólag orosz gyártmányú, hiszen el akarják kerülni, hogy önkéntelenül is megosszák más, esetleg ellenséges hírszerzőkkel is ezeket az általuk és érdekszférájuk által gyűjtött információkat.

Ezért, akármennyire csábító az oroszok számára is, hogy belföldön használják akár a Candirut, akár a Pegasust, eddig sikeresen elkerülték, hogy ezt bármilyen helyzetben meg kelljen tenniük.

Szoldatov szerint Putyin és titkosszolgálatért felelős embereinek óvatossága rámutat arra is, mi a legnagyobb kockázata a Pegasus-botrányban érintett kormányok számára a szoftver használatának. Nem csupán arról van szó, hogy illegálisan, nem demokratikus alapon figyelnek meg egyszerű aktivistákat, vagy újságírókat, hanem az is, hogy

az így szerzett magyar információk a program szerverekre továbbító funkciója által azonnal eljutottak külföldre, ismeretlen kezekbe is.

Az orosz kémelhárítás, hírszerzés és katonai szolgálatok után nyomozó Agentura.ru egyik szerkesztőjeként is dolgozó Szoldatov leírja, ők maguk is sokszor dolgoztak már a kanadai CitizenLabbal, amikor különböző orosz kémeszközöket és technológiákat kellett azonosítani és leírni.

Megállapítja azt is, a Pegasus és az NSO, valamint a hozzá hasonló izraeli cégekkel szembeni fokozott óvatosságukat az FSZB tisztjei most utólag beigazolódni látják. Sokat beszéltek ugyanis már ők is arról, ezek a programok minden esetben egy parancsnoki szerverre (C&C-szerver) továbbítják az összes információt, ami már kívül esik a megrendelő államok hatáskörén.

Az pedig, hogy egy monstre, 50 ezres lista szivárgott ki, az elemző szerint arra utal, a szivárogtató az NSO-val állhatott kapcsolatban.

Az oroszok elsősorban a SORM nevű, mobiltelefonokból jeleket gyűjtő feketedobozos technológiát használják politikai ellenfeleik ellen, ami exportálja is a megszerzett adatokat, és például Mexikó kormányának olyan szoftvert is értékesítettek, ami felvett telefonbeszélgetésekből hangfelismerővel és adatbázis alapján azonosítja az abban résztvevőket.

De mi is ez az ügy? Itt összefoglaltuk! És lesz-e politikai következménye a megfigyelési botránynak? Szakértőkkel jártunk utána! Bővebben érdekelne a téma? Olvasd el a témában írt cikkeinket!

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin megtekinti az orosz légierő egy új helikopter-prototípusát a Moszkva melletti Zsukovszkijban, 2021. július 20-án / FOTÓ: Az orosz elnök hivatala