Minden idők egyik legnagyobb megfigyelési botrányát tárták fel

Közel 50 000 telefont figyelhettek meg világszerte az izraeli NSO Pegasus nevű kémszoftverével. Az érintettek között magyarok is vannak. Egy mexikói újságíró azután vesztette életét, hogy elkezdhették megfigyelni.

Jó reggelt, kedves olvasók!

Mint látjátok ez itt amellett, hogy egy hírlevél, egy email is. Azt gondolnánk – legalábbis a mindennapokban, az egyszerűség kedvéért azt feltételeznénk –, hogy ezt és minden más levelezésünket is csak az olvassa, akinek szánjuk.

Az a tényfeltáró nemzetközi nyomozás, aminek magyar vonatkozású részét a Direkt 36 hozta ki vasárnap este, kemény emlékeztető arra, hogy ez közel sincs így – sőt, immár bárkit, bárhol alá lehet vetni a teljes követésnek és megfigyelésnek.

Ez lesz a magyar Watergate?

Könnyű lenne azonnal azt gondolni, hogy mindaz, ami az izraeli NSO és a magyar kormány által megfigyelt politikusok, újságírók, aktivisták ügyeiről tegnap kiderült, lehetne magyar Watergate-botrány is akár.

Egyfelől persze széttöredezett nyilvánosságaink miatt még az sem biztos, hogy egy ilyen botrány egyáltalán lehetséges úgy, ahogyan lehetséges volt az 1970-es években, másrészt viszont az ügy tényleg monumentális. De nézzük is a részleteket!

Mi derült ki?

A több, mint 16 médium, köztük az amerikai Washington Post, az izraeli Haaretz, a brit Guardian, a francia Le Monde, a német Zeit és Süddeutsche Zeitung, valamint a magyar Direkt 36 és Telex egyszerre jött ki azzal a kutatással, ami 

a világ egyik legprofibb adatelemző és kiberbiztonsági műhelye, a Torontói Egyetem mellett működő CitizenLab segítségével monstre, globális és illegális kormányzati kémkedésre derített fényt.

A főszereplő egy izraeli technológiai cég, az NSO és annak Pegasus nevű, akármilyen elektronikus kommunikációs eszköz fölött a hatalmat észrevétlenül átvevő program,

ami képes akár az összes üzenetünket és a telefonunk egész tartalmát is rendszeresen számunkra ismeretlen, harmadik félnek továbbítani.

Az NSO kémszoftveréből a cikkek szerint csak kormányok rendeltek, mindegyikük az izraeli kormány szigorú ellenőrzése mellett.

Kik állnak emögött?

Az izraeli cégtől szivárogtathatott valaki. Történt már ilyen korábban is: az ugyancsak a magyar kormánynak is dolgozó, a megbízásukra a Migration Aid menekültsegítő szervezetet 2018-ban komprommitálni igyekvő Black Cube izraeli kémcég egyik amerikai operatív munkatársa, Igor Osztrovszkij például azután kereste meg a CitizenLab kutatóit New Yorkban, hogy rájuk állította őt a cég.

Most valaki a párizsi központú Forbidden Stories oknyomozói hálózatnak és az Amnesty Internationalnek küldött át egy hatalmas telefonszám-listát, akik azután a feldolgozásra és a cikkek elkészítésére titokban létrehozták a „Pegasus-projektet”. Ennek az eredményei lettek most publikusak. A CitizenLab a Torontói Egyetemen működik, és – mint az egyetem nagy részét – a néhai magyar származású milliárdos, Peter Munk utódai támogatják főleg.

Kik használták a kémszoftvert?

Magyarország mellett Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Ruanda, Marokkó, India, Mexikó, Bahrein, Azerbajdzsán és az Egyesült Arab Emírségek vannak a Pegasus feltárt megrendelői között.

Az EU-ból egyedül az Orbán-kormány érintettségét említik a cikkek.

Kiket figyeltek meg itthon?

Ez a Panyi Szabolcs és Pethő András által jegyzett Direkt36-cikkben szerepel részletesebben. Az egyik szerző, Panyi arról számolt be, az adatcsomag szerint azokban az esetekben, amikor megkérdezte a kormányt, 50 százalékban az email elküldése után meg is támadták a telefonját.

Rajta kívül megfigyelték egyik munkatársát, Szabó Andrást az USA-ba tett tanulmányútja körül. De ott van a listán a 24.hu-t kiadó Centrál Média tulajdonosa, Varga Zoltánt, Simicska Lajos ügyvédje, Nagy Ajtony Csaba. Sőt, megfigyelhették a korábban a HVG-nél és az Azonnalinál, most pedig a Józsefváros újságnál dolgozó Dercsényi Dávidot, egy meg nem nevezett vidéki ellenzéki polgármestert, valamint a korábban Budapesten élő CEU-diákot, Adrien Beauduint, akit a rendőrök a rabszolgatörvény elleni tüntetések után letartóztattak, de menedékkérők elleni perekről korábban is írt már a belga Le Soir számára.

Összességében a botrány akár 300 magyar megfigyeltet is érinthet.

Ugyanakkor a listáról nem tudjuk pontosan, kinek a telefonját támadták meg, és kinek a telefonszáma olyan, amit csupán „lehetséges támadásra” kijelöltek.

Az NSO tagadja, hogy ilyen széles körben megfigyeltek volna telefonokat, hozzátéve: őket az izraeli hadügyminisztérium ellenőrzi, és szerintük ez azt jelenti, hogy „az emberi jogokat be kell tartaniuk”, ügyfeleiket pedig nagyon szigorúan megválogatják. A Guardiannek a cég ügyvédjei azt is hangsúlyozták, az 50 000 megfigyelt telefonszám erős túlzásnak tűnik számukra.

Mit reagált a kormány?

A magyarok a ruandaiakkal, a marokkóiakkal, az indiaiakkal együtt tagadták, hogy bármi csúnyát vagy illegálisat műveltek volna a szoftverrel. A Direkt36 azonban hangsúlyozta: 

a kormányzati megrendelésnek több közvetett nyomát is találták.

Az egyik például Czukor József nemzetbiztonsági szakértő személye, aki a múltban számtalanszor járt Izraelben, és személyesen találkozott Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnökkel is.

Mekkora a mostani botrány? 

Elég nagy. A Le Monde cikke szerint világszinten 50 000 lehallgatott, megfigyelt telefonszámot tartalmazott a lista, ezek nagy részének visszakövetésével és technikai analízisével lehetett megállapítani a lehetséges behatolásokat, főleg 2019-ből és 2020-ból. 180 újságíró is érintett, a már emlegetett magyarok mellet a Financial Times egyik szerkesztője, Roula Khalaf is, rá az Emírségek kormánya volt kíváncsi.

De rajta kívül az NSO-Pegasus célpontjai között szerepeltek a Wall Street Journal, CNN, a New York Times, az Al Jazeera, a France 24, Szabad Európa Rádió, a francia Mediapart, a spanyol El País, az Associated Press, a Le Monde, a Bloomberg, az Agence France-Presse, az Economist, a Reuters és az Amerika Hangja újságírói is.

Egy mexikói sajtómunkást például 2017-ben korrupciós ügyek feltárása közben azután gyilkoltak meg, hogy a most kiszirvárgott adatok szerint felkerült a helyi kormány Pegasus-listájára.

De ott szerepelt a malajziai 1MDB-botrányon dolgozó Bradley Hope, a Wall Street Journal londoni tudósítója is.

Ahogyan az is kiderült, hogy a brutálisan meggyilkolt Dzsamal Hasogdzsi családjának telefonjait is ezzel az izraeli szoftverrel törette fel az őt minden bizonnyal meggyilkoló szaúdi kormány. Szóval rendesen borult a bili.

De mi történt még a hétvégén?

Bár a Pegasus-akták elvitték a hétvége legfontosabb történetének fődíját, azért más is történt még ezalatt a világban:

• Joe Bidenék már nyíltan vállalják, hogy megmondják a Facebooknak, kit cenzúrázzanak. Ezt pénteken, látszólag az ügynek nem nagy jelentőséget tulajdonítva ezt Jen Psaki fehér házi szóvivő közölte a sajtóval úgy, hogy „rendszeresen jelzik a Facebook és Twitter felé, mely posztokat ítéli az amerikai kormány álhírnek vagy dezinformációnak.
  Ez amúgy közelít a cenzúrához, de a Biden-kormányzatot ez az oltásellenességre és a Trump-hívekre hivatkozva nem is zavarja. A Facebook és az amerikai kormány az ügyben kisebb vitába is keveredett, amit a New York Times itt foglalt össze.
• A német sajtó legfontosabb hétvégi témája még mindig a katasztrofális, több mint száz halálos áldozattal járó óriási árvizek utáni helyzet volt. Viszont vasárnap ebben a témában vitte a figyelmet az a jelenet, amelynek során Frank-Walter Steinmeier államelnök egyik, helyreállítást ígérő beszéde alatt a kamera felvette, ahogyan Armin Laschet CDU/CSU-s kancellárjelölt és pártelnök többekkel együtt valamint látványosan nevet. A kínos jelenetért Laschet bocsánatot kért, de ez ráirányította a figyelmet a CDU klímapolitikájának hiányosságaira is.
• Hiába záratta be Putyin, más formában visszatér az orosz oknyomozó portál: új, minden eddiginél nagyobbat szóló oknyomozó cikkeket ígért az orosz Projekt csapata nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyn kormánya a szerkesztőséget „nem kívánatosnak” minősítette. 
  Eddig sem nagyon voltak ijedősek, írtak például 2018 óta már többször is Putyin és a retteget csecsen elnök Ramzan Kadirov közös ügyeiről is bőven. Roman Badanyin főszerkesztő pedig a mostani feloszlatást is simán „megtisztelőnek” nevezte. Részletek a Moscow Times cikkében.

Tetszett? Nálunk ilyen egy hírlevél. Iratkozz fel lejjebb!

NYITÓKÉP: Joffi / Pixabay