Cáfolja a kormány, hogy Orbán lobbizott volna a lengyeleknél a kalinyingrádi orosz atomerőmű ügyében

2021.07.16. 16:26

Korábban a lengyel sajtó arról írt, Orbán Viktor és Lengyelország második leggazdagabb embere együttes befolyásukkal egyengetik a lengyel kormánynál Moszkva egyik régebbi tervét, amibe az MVM is beszállt volna.

Cáfolja a kormány, hogy Orbán lobbizott volna a lengyeleknél a kalinyingrádi orosz atomerőmű ügyében

Már korábban ismert volt, hogy a lengyel Business Insider értesülései szerint a magyar állami tulajdonú MVM Zrt. és Lengyelország második legvagyonosabb embere, Zygmunt Solorz-Żak is érdekeltséget szereznének abban az orosz állami atomerőmű-fejlesztési projektben, amely Oroszország európai enklávéjában, Kalinyingrádban, a litván határ melletti Szovjetszk városnál épülne meg.

A Central European Affairs Magazin legújabb podcastjában Csekő Balázs Robert Tomaszevski lengyel elemzővel, a Polityka Insight munkatársával beszélgetett utóbbi tényfeltáró munkájáról, ami alapján Tomaszevszki azt állítja: a kalinyingrádi területi kormányzó és Szergej Kirilenko Roszatom-vezér közötti 2008-as megállapodás az atomerőmű-fejlesztésről ismét beindulhat, miután jelentős EU-n belüli támogatást szereztek az oroszok a beruházáshoz.

A stratégia lényege, hogy kalinyingrádi atomerőmű által termelt elektromos áram egy jó részét Oroszország az EU-tagállam Lengyelország felé értékesítené tovább.

Minek az oroszoknak egy lengyeleket kiszolgáló atomerőmű?

Ez az oroszoknak azért lenne fontos, hogy a Északi Áramlat földgázvezeték mellett a kalinyingrádi projekt útján áramszállítással is kiegészítsék a német-orosz „energiakorridort”. Ha pedig ehhez először Mateusz Morawiecki lengyel kormányát és a varsói üzleti elitet meggyőzik, úgy később Németországgal már könnyebb dolguk lesz. Orbán pedig azért jönne képbe a projektben, mert – mint az a családügyi nyilatkozatból és a Fidesz alakuló, új pártszövetsége körüli nyilatkozatból is jól látszik – a legnagyobb lengyel kormánypártnak, a Jog és Igazságosságnak a Fidesszel ápolt szívélyes kapcsolata egyre fontosabbá válik.

Tomaszevski szerint ezért sietett Moszkva segítségére Orbán Viktor és a magyar kormányzat is. A lengyel elemző emlékeztet arra: 8 évvel ezelőtt, 2013-ban az oroszok a projektet befagyasztották, miután sem Varsó, sem Kalinyingrád északi szomszédja, Litvánia nem mutatott semmiféle érdeklődést az innen jövő áram iránt. Ezúttal azonban egyrészről

a lengyel milliárdos Zygmunt Solorz-Żak energetikai cége, a Z-PAK és a lényegében az Orbán-kormány által irányított MVM is kifejezték érdeklődésüket a beruházás iránt.

Tomaszevski elmondta, azt még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen arányban részesedne az atomerőműből a két európai cég, azt viszont az orosz állami Roszatom már korábban bejelentette: terveik szerint a projekt 51 százalékban orosz kézben maradna, és a 49 százalékos, EU-s tagállami cégek kezében lévő részesedéssel keltene a projekt iránt nagyobb bizalmat.

Solorz-Żak pedig már úgy nyilatkozott, az MVM és az ő részesedésük összértéke biztosan nem haladná meg a 49 százalékot.

Tomaszevski ehhez hozzátette, a magyar-orosz Paks II projekt után az MVM mostani részvétele egyáltalán nem meglepő, Közép-Európában ugyanis a magyar állami energiacégnek van a legtöbb tapasztalata orosz partnerekkel és VVER-rendszerű atomerőművekkel is. Az orosz fejlesztésű VVER-1200-típusú reaktorok nem csupán Pakson épülnek jelenleg, de Belaruszban is, és a Kalinyingrádi terület új erőművében is ilyeneket üzemeltetnének.

A lengyel elemző szerint a terv most az, hogy az MVM-en keresztül érdekeltté tett

Orbán Viktor és Zygmunt Solorz-Żak együttes erővel még az orosz energiapolitikával szemben rendkívül szkeptikus lengyel jobboldali vezetést is meg tudná győzni arról, hogy bólintsanak rá a közös óriásvállalkozásra.

Robert Tomaszevski azonban mindehhez hozzátette: egyrészt nem lehet tudni, hogy a projekt hogyan kötődik Paks II-höz, ha egyáltalán. Ezenkívül úgy véli: amennyiben a projekt tényleg elindul és sikeres lesz ebben a felállásban, annak „nagyon ellentmondásos következményei lehetnek”. Ezért szerinte még a mai helyzetben is szinte elképzelhetetlen, hogy az EU-ban az atomerőműterv elé ne gördítsenek akadályokat.

Másrészt azonban az újságíró szerint Joe Bidenék hirtelen jött engedékenysége és taktikaváltása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben ritkán kínálkozó lehetőséget nyújthat mind az oroszoknak, mind a lengyel-magyar párosnak a beruházással való megpróbálkozáshoz.

Az ügy Lengyelországban július 5-én robbant, amikor kiderült: Orbán és Solorz-Żak az oroszokkal bizniszelne, és győzködik a lengyel kormányt is. Az értesülések szerint azonban az ügyben Varsóban még nem született egyértelmű döntés – az viszont

lengyel környezetben mindenképpen szokatlan lenne, ha az oroszokkal közös vállalkozást is segítené a helyi kormány.

A kormány tagad, az MVM egyelőre hallgat

Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar sajtóban már több helyen átvett lengyel értesülésekről mit tud a magyar kormányzat, illetve az állami tulajdonban lévő MVM Energia Zrt., ezért mindkét szervezetet kérdésekkel kerestük meg. Írásos megkeresésünkre sem a Miniszterelnöki Sajtóiroda, sem a Külgazdasági- és Külügyminisztérium sajtóosztálya nem válaszolt.

július 15-i kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonban arra a kérdésünkre, hogy Orbán Viktor akár formálisan, akár informálisan tárgyalt-e arról varsói látogatása során, hogy a magyar állam tulajdonában álló MVM egy lengyel milliárdossal együtt beszálljon a Roszatom beruházásába,

egyértelműen leszögezte: nem történt ilyen tárgyalás.

Ismételten megkerestük az MVM kommunikációs osztályát is, ugyanezt kérdeztük tőlük, illetve azt is, hogy amennyiben az értesülések pontosak, mekkora részesedést próbálnának vásárolni, de kérdéseinkre válasz továbbra sem érkezett.

A Robert Tomaszevskivel készült angol nyelvű interjút itt lehet meghallgtni:

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök OV / FB

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek