Szétfeszítheti az magyar-lengyel barátságot az orosz energia

Magyarország legfontosabb uniós szövetségese teljesen másként áll az ukrajnai invázióhoz és Oroszországhoz, mint Magyarországhoz.

Magyarország és Lengyelország szoros szövetségesként harcoltak Brüsszel ellen, és bár a lengyel politika hagyományosan erősen oroszellenes, a magyar kormány egyre látványosabb oroszbarátsága nem tűnt áthidalhatatlan problémának a lengyelek számára –

egészen a Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kitörééséig.

Orbán Viktor kormánya hátat fordítva az eddigi sokéves gyakorlattal ezúttal nem volt kerékkötője az Oroszország elleni uniós fellépésnek, megszavazta a háború miatti szankciókat és még Ukrajna EU-ba történő gyorsított felvételét szorgalmazó kezdeményezés mögé is beállt – igaz, ez mindössze szimbolikus gesztusnak tekinthető, ahogy azt az Azonnali értesülése szerint Franciaország egyértelműen jelezte is Magyarországnak.

Ugyanakkor – amellett, hogy a kormánymédia nem bírta lekövetni ezt a fordulatot, és a háború kitörése után is az oroszok narratívájának megfelelően tálalta az ukrajnai háborút – Magyarország továbbra is óvatosabb pozíciót vett fel: a kormány azt kommunikálja, hogy mindenképpen ki kell maradnunk a háborúból, ezért nem enged át az ország területén Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat, és az Oroszországból jövő energiaimportról sem hajlandó lemondani, hiszen az egyik legnagyobb sikereként kommunikált rezsicsökkentés alapja is az olcsó orosz energia.

Ehhez képest Lengyelország az ukrajnai háború miatti védelmi intézkedések élére állt, olyannyira, hogy még a MIG-29-es vadászgépeit is Ukrajnának adta volna, de ezzel az USA nem értett egyet.

Lengyelország a gazdasági szankciók terén is radikálisabb álláspontot képvisel: szerinte az orosz energiafüggőséget is gyorsan és radikálisan csökkenteni kellene.

Az Euractiv lengyel újságírója, Bartosz Sieniawski azt írja, emiatt

nyilvánvalóvá válik a törésvonal Magyarország és Lengyelország között.

Lengyelország ugyanis jelentős mennyiségű szenet importál Oroszországból, de kész felhagyni ezzel, mint azt Morawiecki lengyel miniszterelnök az elmúlt két hétben többször is elmondta.

Magyarország azonban elutasítja azt az javaslatot, hogy betiltsák az orosz fosszilis tüzelőanyagok Európába történő importját. Orbán ezt határozottan ellenzi, és a V4 és az Egyesült Királyság a legutóbbi londoni csúcstalálkozója után ezt nyilvánvalóvá is tette, arra hivatkozva, hogy nem sodorhatják veszélybe a magyar emberek energiabiztonságát.

Magyarország ezzel a hozzáállásával ezúttal egyébként nem lóg ki látványosan a sorból:

az unió tagországai között ugyanis többségben vannak azok, amelyek nem támogatják az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók teljes betiltását.

A radikálisabb megoldást elsősorban a balti államok és Lengyelország szorgalmazzák, de már Szlovákia is jelezte, nem vétózna meg egy oroszokat érintő energiaembargót. Csehország mérsékeltebb álláspontot képvisel az ügyben: Petr Fiala konzervatív cseh kormányfő szerint – mint azt a londoni csúcstalálkozón is elmondta – kulcskérdés az orosz energiafüggőség csökkentése, de az csak hosszabb távon érhető el.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki. Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda