Titkos francia megjegyzés a magyar kormánynak: nem lesz gyors ukrán uniós csatlakozás

Március 1-én jelentette be Szijjártó Péter, hogy az Ukrajna nyugati integrációját eddig következetesen blokkoló magyar kormány is támogatja az ország soron kívüli uniós tagjelöltté válását. Csakhogy aznap elhangzott egy másféle tartalmú négyszemközti beszélgetés is a témában Pascale Andreani francia nagykövet és Sztáray Péter külügyi államtitkár között – tudta meg az Azonnali.

Zárt körű, nem nyilvános megbeszélést folytattak egymással az Európai Unió elnökségét adó Franciaország budapesti nagykövetségének szervezésében március 1-én az uniós tagállamok nagykövetei – értesült az Azonnali. Mivel a megbeszélés fő téma az Ukrajna ellen indított orosz háború volt, meghívták rá Ljubov Nepop ukrán nagykövetet, valamint Sztáray Pétert, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium biztonságpolitikai államtitkárát is.

Több egymástól független forrásból származó információink szerint az ukrán diplomata hasonlóan érzelmekkel fűtött beszédben köszönte meg és egyben kritizálta is a nyugati intézkedéseket Ukrajna megsegítésére, mint három nappal később a Political Capital konferenciáján, ahol Orbán Viktor szavaira utalva úgy fogalmazott, „stratégiai nyugalmatok csak a sírotokban lesz”.

Katonák nem, kizárás a Duna Bizottságból igen

Az ukrán nagykövet a forrásaink szerint többek között a Richter Gedeon gyógyszergyár vagy az OTP oroszországi tevékenységének felfüggesztését, orosz sportolók és diplomaták kiutasítását, a magyar önkéntesek toborzásának lehetővé tételét és a NATO fegyverszállítások átengedését kérte magyar területen, utóbbival kapcsolatban

értetlenségét fejezte ki a magyar érvek miatt, miszerint ezzel a kárpátaljai magyar kisebbséget veszélyeztetnénk.

Sztáray Péter válaszában visszautasította a toborzást (a magyar törvények szerint hazaárulásnak minősül, ha egy magyar állampolgár nem szövetséges, tehát nem NATO-tagállam hadseregébe belépne), illetve a fegyverszállító gépek átengedését. Szerinte utóbbival nem blokkoljuk a fegyverszállítást, mert az román és lengyel területeken keresztül megoldható. Magyarország továbbra sem küld védelmi felszerelést sem, viszont elsősegélynyújtó felszereléseket vagy üzemanyagot „szükség szerint” már Magyarországról is lehet Ukrajnába szállítani.

Ugyanakkor az Azonnali úgy értesült, Sztáray nyitottságát fejezte ki arra nézve, hogy

Oroszországot olyan módon zárják ki a Duna Bizottságból, hogy (mivel ilyet a szervezet statútuma nem tesz lehetővé), mindenki lépjen ki, majd az oroszok nélkül alapítsák újra az egészet.

A Duna Bizottság elvileg a Duna-menti államok testülete lett volna, és a folyó hajózhatóságáért és környezetvédelméért felelős, de azóta már több olyan állam is csatlakozott, melyek hajóforgalmat bonyolítanak a Dunán, így lett tag például Oroszország, Ukrajna vagy éppen Moldova is.

Megfelelően kezelni

A találkozó itt ennyiben is maradt, de mint megtudtuk, az esemény után immár négyszemközt, informálisan Pascale Andreani francia nagykövet arról biztosította Sztáray Pétert, hogy „megfelelően kell kezelni az ukrán EU-tagságával kapcsolatos kérdéseket”, ami magyar értékelés szerint egyértelműen azt jelzi, hogy

az EU soros elnökségét ellátó francia kormány nem feltétlenül támogat egy gyorsított folyamatot.

Mindezek fényében különösen érdekes, hogy ugyanezen a napon jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter egy Facebook-videóban, hogy Magyarország is támogatja nyolc uniós tagállam (Lettország, Észtország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Bulgária) elnökének korábban tett indítványát az ukrán előcsatlakozási tárgyalások felgyorsítása érdekében, hogy a háborúban álló ország minél előbb kapjon tagjelölt státuszt.

Vagyis akkor Magyarország még nem állt a kezdeményezés mellé,

pedig rajta kívül az összes többi V4-es tagállam kormányfője és Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese, a Kína- és Oroszország-politikában ellentétes nézeteket valló szlovén Janez Janša is támogatta Ukrajna EU-tagságát.

A magyar kisebbség helyzetére hivatkozva a magyar kormány korábban nyíltan akadályozta az ukrán NATO integrációját, mint az Azonnali megírta, még közvetlenül a háború kitörése előtt sem volt hajlandó – egyedüliként – hozzájárulni ahhoz, hogy az ukrán fél hozzájusson a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához, ahonnan a védekezéshez (többek között az orosz kibertámadások elhárításához) alapvető információkat kaphatott volna Volodimir Zelenszkij kormánya.

Az ukrán uniós csatlakozás természetesen még így sem lesz nagyon gyors. Magyarország esetében a csatlakozási kérelem benyújtása és a tényleges felvétel között pont tíz év telt el. Mint azt a bejelentés után kielemeztük,

a hangzatos politikai deklarációkon túl konkrétumot maga az EU vezetői sem tettek Ukrajna felé.

Ursula von Der Legyen bizottsági elnök is csak azt hangoztatta, hogy bár Ukrajna „az európai család része”, de a csatlakozáshoz „hosszú az út”. Ezt a kijelentését március 6-án vasárnap lényegében megismételte a CNN-nek adott interjújában is.

Az biztos, hogy egy háborús országban az alapvető jogok sem érvényesülhetnek, így ez már eleve kizáró ok például a felvételre, emellett még az ukrán jogrendszer és gazdaság is nagyméretű átalakításra szorul, hogy integrálni lehessen az Európai Unióba.

Emellett egyébként a NATO-tagsága sincs elérhető távolságban, hiszen jelenleg is területi vitái vannak Oroszországgal – a katonai szövetség pedig így sosem vesz fel tagot; a magyar csatlakozás előtt az akkori magyar kormánynak is meg kellett egyeznie a szomszédos országokkal, hogy nincsenek területi vitáik.

Ettől függetlenül a jelek szerint a politikai akarat terén sem egységes az EU.

NYITÓKÉP: EU-s és ukrán zászlók az Európai Parlament strasbourgi székhelye előtt. FOTÓ: Alain Rolland / © European Union 2022 – Forrás: Európai Parlament