A jogállamisági aggályok nem fogják megakadályozni a magyar koronavírus-csomag kifizetését

A zöldek, a baloldal és a szociáldemokraták európai parlamenti frakcióinak képviselői levelet írtak Ursula von der Leyennek, mert szerintük aggályos, ha a Magyarországnak járó koronavírus-helyreállítási költségvetési tervét most elfogadják. Azonban ez nincs így, mert eleve csupán az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt lehetne visszatartani a kifizetést.

Levelet fogalmaztak meg és küldtek el az Európai Parlament zöld (Greens/EFA), baloldali (The Left), a liberális (Renew) és szociáldemokrata (S&D) frakcióinak a magyar jogállamiság helyzetével is foglalkozó tagjai Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság egyébként néppárti, jobbközép elnökének. A június 30-án keltezett levelet a magyar jogállamisággal kapcsolatos legújabb vizsgálat jelentéstevője, a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield is aláírta, rajta kívül pedig még hat zöld, liberális és balos képviselő jegyzi, és azt kérik benne, az Európai Bizottság megfontolásra küldje vissza a magyar kormánynak az EU-s koronavírus-mentőcsomagra (RRF) vonatkozóan benyújtott tervét, különböző aggályok miatt.

A kezdeményezést a liberális Renew-frakció egyik képviselője, Ramona Strugariu is aláírta, de a frakció vezetői, köztük a momentumos Cseh Katalin már június 28-án külön levelet küldtek von der Leyennek, ahol lényegében a többi EP-frakciótól külön, ugyancsak a magyar helyreállítási terv átgondolásra való visszaküldését kérték az Európai Bizottság elnökétől. 

A későbbi, immár közös levél arra reagált, hogy a május elején beérkezett, kötelezően benyújtandó magyar Helyreállítási Terv most éppen az Európai Bizottság részletes értékelésére és elbírálására vár. Amennyiben a tervet elfogadják, a magyar kormány mintegy 2500 milliárd forintos, a Helyreállítási Alapból származó vissza nem térítendő fejlesztési forrás lehívását kezdheti meg a következő hat évre, amellyel a koronavírus-válság gazdasági hatásait lesz hivatott majd kezelni. 

Politikai aggályok, érdemi állítások nélkül

A levélben a baloldali és liberális EP-képviselők úgy érvelnek hogy a magyar kormány által az EU-s koronavírus-mentőcsomagból rájuk eső pénzösszegek elköltésére készített, kötelezően a Bizottsághoz benyújtandó terve (Recovery and Resilience Plan, RRP) szerintük nem felel meg bizonyos általános követelményeknek a tagállamokkal szemben.

Amint a levél fogalmaz, a bírói függetlenséget és például a szexuális kisebbségek elleni vélt diszkriminációt az EP baloldalának ez a csoportja megkövetelné a kifizetések ellenében. Ugyanakkor a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa által február 12-én elfogadott EU-rendelet, ami a pénzek kifizetéseit szabályozza,

csupán az EU pénzügyi érdekeinek védelmében teszi lehetővé a kifizetések visszatartását, a levelet jegyző EP-képviselők által kifogásolt problémák esetén erre eleve nincs is lehetőség.

Az aggodalmakat kifejező levél jellemzően nem is tud a már elfogadott EU-s rendeletből olyan konkrét passzust idézni, ami alapján jelen állapotában valóban vissza lehetne tartani a Magyarországnak járó válságkezelő forrásokat. A fentebb is idézett, 241/2021. számú EU rendelet, ami a Helyreállítási Alapról szóló, egyedüli, jogi kötőerővel is rendelkező dokumentum, a kifizetésekkel kapcsolatban at (54). bekezdésben annyit szögez le:

„A Bizottságnak biztosítania kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Jóllehet elsősorban maguk a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az eszköz felhasználása a releváns uniós és nemzeti joggal összhangban történjen, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellő garanciát kapjon e tekintetben a tagállamoktól. E célból az eszköz felhasználása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy eredményes és hatékony belső kontrollrendszer működését, és vissza kell fizettetniük a jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegeket.”

Ami egészen pontosan azt jelenti, hogy egyrészt az unió intézményeinek a tagállami tervben már garanciát kell vállalnia arra, hogy a Helyreállítási Alap előre meghatározott gazdasági és pénzügyi céljainak megfelelő prioritásoknak megfelelően (például zöld átállásra, a biodiverzitás megőrzésére és a digitális átállás segítésére) költik el a pénzt, és hogy a pénzek kiosztása visszakövethető és átlátható lesz.

Ezenkívül semmiféle, az EP-képviselők levelében megemlített jogállamisági, vagy kultúrharcos aggály nem lehet a rendelet szerint a döntésnél szempont.

Noha a levél megemlíti, hogy magyar közbeszerzések és közpénzek körüli korrupció miatt a pénzt szerintük Orbánék nem a célnak megfelelően használják majd fel, erre sem tudnak mást felhozni, mint jogi kötőerővel alapvetően nem rendelkező, és nem is EU-s dokumentumot. Idézik például, hogy Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) nevű nemzetközi szervezet Magyarországgal kapcsolatos jelentései szerint a korrupciós ellenőrző mechanizmusok nem elég erősek az országban, az viszont a szövegből nem világos, ennek mi köze van a helyreállítási tervek követelményrendszeréhez.

A levél aláírói külön leszögezték, aggodalommal tölti el őket a Magyarországon elfogadott, szerintük „LMBTQI-ellenes” pedofiltörvény is, ezzel kapcsolatban nyomatékosan felhívták a Bizottság figyelmét, különös figyelemmel vizsgálja át a magyarok javaslatait a demográfia, közoktatás, foglalkoztatás és egészségügyre szánt pénzek elköltéséről, hogy biztosítsa, nehogy az EU támogatásai járuljanak hozzá ilyen diszkriminációhoz.

Azonban a szövegből nem világos, mit tehetne ebben az ügyben az Európai Bizottság.

A terv elfogadásánál az irányadó rendelet szerint ugyanis mindezek nem lehetnek szempontok, ahogyan kifejezetten nem is lehet összekeverni a 7-es cikkes, jogállamisági eljárást a helyreállítási tervre vonatkozó döntésekkel.

A levél egyik aláírója, Damian Boeselager, német zöld EP-képviselő, aki a helyreállítási tervvel hosszú ideje foglalkozik már, most az Azonnalinak elmondta, a döntés szerintük csak azután történhet meg, hogy az Európai Bizottság részletesen értékeli a benyújtott helyreállítási tervet, Magyarország esetében ezt a a Bizottságnak várhatóan július 8-án meg kell tennie. Ezek után a magyar tervről várhatóan július közepén szavazhatnak majd az illetékes tagállami miniszterekből álló Európai Unió Tanácsában.

Boeselager hozzátette, nem céljuk konkrét javaslatokat megfogalmazni von der Leyen bizottsági elnöknek arra nézve, milyen értékelést fogalmazzanak meg, azonban mindenképpen jelezni akarták azt, hogy a magyaroknak kötelességeik is vannak a jogállamiságra nézve, amit már többször meghatároztak nekik, mindezt pedig az értékelési folyamatban is figyelembe kellene szerintük venni.

Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan hol látnak a helyreállítási tervvel kapcsolatos rendeletben olyan szakaszt, vagy követelményt, ami alapján az általuk felsorolt, jogállamisági aggályokat is figyelembe venné, a német zöld EP-képviselő elismerte, ilyen ott nincs, és azt válaszolta:

„A helyreállítási terv kapcsán azt kérjük, hogy a Bizottság legyen figyelemmel az országspecifikus ajánlások egyes fontos alelemeire, amelyekben például arra kérték Magyarországot, hathatósabban biztosítsa a bírói szervek függetlenségét, más dolgok mellett” – Boeselager szerint amíg ezeket a kormány a tervhez benyújtott módosításokkal nem biztosítja, szerinte nem szabadna elindulnia a kifizetéseknek. Ezek az ajánlások, amelyeket több mint egy éve ugyancsak a miniszterekből álló uniós Tanács adott ki, azonban csupán ennyit jelentenek: ajánlások, amelyeknél jóval fontosabb a vonatkozó, 241/2021-es rendelet. Ráadásul az ajánlások nem is a mostani, benyújtott magyar tervre, hanem az ország 2020-as konvergenciaprogramjára vázoltak fel felvetéseket és észrevételeket.

Szinte biztos, hogy a magyar tervet elfogadják majd

Medve-Bálint Gergő, a Budapesti Corvinus Egyetem közpolitikai szakértője szerint azonban az ilyesféle leveleknek inkább politikai értelme van, és semmi esélye annak, hogy meg tudnák akadályozni a magyar RRF-pénzek kifizetését. Így inkább értékelhetőek politikai nyilatkozatként, mint konkrét cselekvési tervnek.

Medve-Bálint kérdésünkre a zöldek, újbalosok, liberálisok és szociáldemokraták levelét jellegében ahhoz a közös nyilatkozathoz hasonlította, amit pedig a Fidesz, és számos más, az Európai Parlamentben is jelen lévő szélsőjobboldali és konzervatív párt fogadott el július 2-án Európa jövőjéről.

Mind ez, mind pedig a balliberális EP-képviselők von der Leyenhez írt levele egy számukra kívánatos Európai Unió képét vázolja föl – egyik részről egy politikailag szorosabb értékközösség, a másikról pedig egy jóval lazább, a nemzetállami szuverenitást mindenek fölé helyező szövetség képe jelenik meg. A szakértő szerint azonban ezzel szemben jelenleg az Európai Unió egy gazdaságpolitikai alapon szerveződő alakulat, ahol közös kontroll alá csak a gazdaság- és a pénzügyi politika tartozhat.

Ebből a szempontból pedig Medve-Bálint szerint nem árt, ha nem felejtjük el, hogy a politikai értékközösség legfeljebb csak egyes frakciók kritikája szintjén jelenhet meg.

Levelezés tehát ide, vagy oda, a szakértő szerint jó, ha kész tényként kezeljük azt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa is biztosan elfogadják majd a benyújtott magyar helyreállítási tervet,

így a kifizetések is hamarosan megindulhatnak majd, hiszen a döntési folyamatnak ebben a szakaszában már semmiféle akadály nem szokott felmerülni az ilyen ügyeknél.

Leszögezte azt is, hogy a pénzekkel kapcsolatban a Bizottság egyetlen szankcionáló eszköze a kifizetések visszatartása lehetne, ehhez azonban olyan, a konkrét tervvel kapcsolatos korrupciós aggálynak kellene felmerülnie, ami jelenleg nem áll fenn. Ráadásul a végső elfogadás a miniszterekből álló Tanácsban egyszerre, az összes tagállam által benyújtott tervek összességéről fognak dönteni, minősített többséggel. A Helyreállítási Alapból származó pénz pedig jelenleg az EU déli tagállamainak (Olaszország, Görögország, Spanyolország) a legfontosabb, hiszen a 2020-ban kitörő járványválságot leginkább az ő gazdaságaik szenvedték meg, és szeretnék minél előbb lehívni annak helyreállításához a segítséget, így teljesen lehetetlen szerinte, hogy a Magyarországgal kapcsolatos bármiféle előzetes politikai aggály ezt érdemben meg tudná akadályozni.

Május 12-én nyújtotta be a magyar kormány az Európai Bizottsághoz az EU-s Helyreállítási Alapból igényelt összeget és a tervet,

ezek alapján több mint 2500 milliárd forintot kérnének Brüsszeltől a következő, 2021-2027 közötti finanszírozási ciklusra.

A 7,2 milliárd eurónak megfelelő, vissza nem térítendő támogatást Magyarország digitális reformokra, az egészségügyre, kutatás-fejlesztésre, felsőoktatásra, „zöld átállásra” költené el, és valóban ez eddig a legnagyobb összegű, vissza nem térítendő EU-s támogatás, amit kaphatunk. A terv végső, féléves ciklusokra lebontott részletei 2021 nyár végétől érkezhetnek majd meg a magyar államháztartásba.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor miniszterelnök és Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár megérkeznek az Európai Tanács brüsszeli ülésére 2021. június 24-én. / FOTÓ: Európai Tanács, Európai Unió