+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Böcskei Balázs & Szabó Andrea
2021. június 1. kedd, 11:24
A kormánypárti szavazók az orosz és a kínai vakcinát preferálják, az ellenzéki érzelműek a nyugatiakat, de főleg az amerikai-németet, derül ki az IDEA Intézet friss közvélemény-kutatásából. Ahogy az is: a kormánypártiak és az ellenzékiek eltérően ítélik meg, hogy egyáltalán hozzáférhettek-e már az oltáshoz.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a magyar társadalom végletesen megosztott politikai kérdésekben. Egy kormánypárti szavazó másképp látja ugyanazt a valóságot, mint egy ellenzéki. Boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, sőt még olyan objektívnek tekintett szociológiai dimenziók tekintetében is kimutatható különbség a véleményekben, mint a mobilitás.

 

Az IDEA Intézet 2021. május elején a koronavírus ellen kifejlesztett oltásokhoz való hozzájutás lehetőségét és az oltásokkal kapcsolatos attitűdöket egyaránt vizsgálta. Míg az utóbbi kérdések esetében – a hazai viszonyokat ismerve – senki sem csodálkozik azon, ha eltérő véleményt fejt ki egy kormánypárti, illetve egy ellenzéki szavazó, az már érdekesebb kérdéseket vet fel, hovatovább

 

súlyos társadalmi esélyegyenlőtlenségekre, diszkriminációra utalhat, ha a társadalom tagjai a minden magyar állampolgár számára egyaránt rendelkezésre álló vakcinák hozzáférési lehetőségeit is különbözőképpen ítélik meg.

 

Ahogy a vírus sem válogat egy ellenzéki vagy egy kormánypárti szavazó között, elvileg az oltás is mindenki számára azonos feltételekkel érhető el.

 

Magyarországon hatféle vakcinával oltanak 2020. december 28-a óta, amiből négyet, a Pfizer–BioNTech-et, a Modernát, az AstraZenecát és a Janssent engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a Sinopharmot az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) tette elérhetővé vészhelyzeti engedéllyel, míg az orosz Szputnyik V sem uniós, sem WHO engedéllyel nem rendelkezik. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) oldalán található legfrissebb adatok szerint (2021. 20. hétig bezárólag) Magyarországon 4 917 780 darab első oltást adtak be, aminek a 41,58 százaléka Pfizer–BioNTech, 20,59 százaléka Sinopharm-, 18,24 százaléka Szputnyik V-, 12,86 százaléka AstraZeneca- és 5,85 százaléka Modern-oltás.

 

Mindez azt jelenti, hogy a 18 éven felüli népesség kevesebb mint 40 százaléka keleti vakcinával van beoltva (a 16–18 éveseket mindenütt Európában, így Magyarországon is kizárólag nyugati vakcinával oltják) a hatvan százaléka viszont nyugatival. A kormányzati kommunikáció egyértelműen és következetesen a keleti vakcinákat létesítette előnyben, aminek talán a legnyilvánvalóbb szimbóluma, hogy a miniszterelnök saját közlése szerint kínai vakcinával oltatta be magát.

 

Ezek után lássuk a kutatás eredményeit!

 

Az IDEA Intézet május eleji mérése szerint a Fidesz–KDNP-szavazóinak 84 százaléka állította, hogy egyáltalán volt lehetősége beoltatnia magát, 8 százalékának nem volt és ugyanannyian nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni a kérdésre.

 

Az ellenzék 18 éven felüli szavazóinak ennél lényegesen kisebb része, kevesebb mint kétharmada jelezte, hogy egyáltalán volt lehetősége beoltatnia magát, egyötöde viszont azt állította, hogy még lehetősége sem volt.

 

Ez statisztikai hibahatáron túlmenő, igen jelentős különbség, amelyet tehát nem az adatfelvétel körülményei befolyásolhattak. Az adatok szerint egy kormánypárti és egy ellenzéki az oltás lehetőségeit tekintve is másképp látja a kialakult helyzetet.

 

 

Az, hogy nem pusztán a véletlen okozza ezt a nagyságrendi különbséget, mutatja a pártoktól távolságot tartók véleménye. A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat titkolók 57 százalékának volt lehetősége felvenni a vakcinát, 9 százalékuknak pedig nem (mintegy harmaduk nem kívánt válaszolni a kérdésre). A kormánypárti szavazók véleménye tér el az ellenzékiek és a pártoktól távolságot tartókétól, vagyis a Fidesz–KDNP hívei a lehetőségstruktúrát is kedvezőbben értékelik, mint a társadalom többi tagja.

 

Mi lehet ezen eltérés hátterében?

 

Mindenekelőtt lehet – van – különbség a politikai tömbök szociodemográfiai és szociokulturális hátterében. A Fidesz szavazói idősebbek, tehát hamarabb kezdték el őket oltani. A táboron belül magasabb a kistelepülésen élők aránya, akik úgy tűnik, fegyelmezetten vették fel a számukra jutó vakcinákat. Végül a kormánypártiak iskolázottsági szintje – a fenti két tényező eredőjeként – valamivel alacsonyabb, mint az ellenzéké, ami szintén okozhatja az oltási lehetőség megítélésében kimutatható nagyságrendi különbséget.

 

Véleményünk szerint ezek a logikus, és empirikusan alátámasztható okok önmagukban mégis kevesek a különbség megmagyarázására. Az oltás első adagját ugyanis minden vizsgált réteg nagyjából hasonló arányban kapta meg (80–85 százalék), ezen a téren tehát semmilyen érdemi különbség nincs a válaszokban. Érdemes megjegyezni, hogy a második adag felvételében már kimutatható az eltérés az egyes választói csoportok között.

 

 

A magyarázat talán a következő ábrában lehet. Úgy tűnik, hogy a felvett első vakcinák típusa igencsak eltérő a különböző szavazói csoportoknál. A Fidesz–KDNP-szavazóinak 54 százaléka, saját bevallása szerint keleti vakcinát kapott (26 százalék Sinopharm, 28 százalék Szputnyik V) és jóval kisebb a Pfizer–BioNTech (21 százalék) aránya.

 

Ezzel szemben az ellenzéki szavazóknál, illetve a bizonytalanoknál dominál az amerikai-német vakcina (45 százalék, illetve 41 százalék), a keleti vakcinák aránya pedig lényegesen alacsonyabb. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ honlapján közölt adatokhoz képest tehát a kormánypártiak körében felülreprezentált a keleti vakcinák felvétele, az ellenzékieknél pedig némileg a nyugati, bár ebben az esetben talán kisebb az eltérés.

 

 

Ennek fényében az már nem is meglepő, hogy a kormánypártiak a Szputnyikot tartják a legmegbízhatóbb oltásnak (1–5 skálán 4,5 átlagpont), amit azonban nem a kínai, hanem a Pfizer–BioNTech (4,3 átlagponttal) követ. A kormánypártiak tehát az orosz vakcinában bíznak a leginkább, de a kínai, amelyet feltűnően nagy arányban kaptak, egy kissé kevéssé megbízható számukra, ugyanakkor a kormánypártiak véleménye – az AstraZenecát kivéve – lényeges eltérést nem mutat.

 

Az ellenzéki szavazók az összes vakcinát kissé kevéssé tartják megbízhatónak,

 

és véleményük nagyobb szóródást is mutat. Jól látható módon a Pfizer–BioNTech-vakcinát tartják a legmegbízhatóbbnak (4,0 átlagpont), míg a keleti vakcinákat leértékelik (Sinopharm 2,1 pont, Szputnyik V 2,8 átlagpont). Még hozzájuk képest is kedvezőtlenebb a politikai preferenciájukban bizonytalan vagy azt eltitkoló szavazók véleménye az oltások megbízhatóságáról. A Pfizer–BioNTech-vakcinát tartják relatíve a legmegbízhatóbbnak (3,6 átlagpont), a Szputnyikot az ellenzéki szavazókhoz hasonlóan ítélik meg, a kormány által erősen preferált Sinopharmot azonban ők is jelentősen leértékelik (2,3 pont).

 

 

Mint azt látjuk az adatokból, Magyarországon a különböző koronavírus-ellenes vakcinák felvétele is pártpolitikai hovatartozástól függ. Ez a vakcinák megítélésére vonatkozó általános megítéléshez képest is egy sajátos (pártos) polarizáció jele. Finoman szólva, nem szerencsés, hogy egy ilyen fontos járvány- és egészségügyi ügyben sincs széles(ebb) konszenzus. Sokatmondó tehát, de ebből következtetéseket levonni csak az adott pillanatra – az adatfelvétel idejére – célszerű,

 

idővel más fénybe helyezheti a vakcinamegítélés kérdését is az általános válságkezelés pozitív vagy negatív megítélése.

 

Egyelőre a kormány az első körös beoltási hullámot a maga javára tudta fordítani. Pontosabban elvégezte a kötelezőt. És ez a válságkezelés induló és egyébként fennálló ellentmondásossága ellenére sem magától értetődő.

 

A két szerzőről: Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, főpolgármester-helyettesi tanácsadó. Szabó Andrea politológus, szociológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás