Német színészek után most német tudósok űznek gúnyt a lockdownból

Közel húsz különböző tudományterület képviselője állt ki videókban a járványügyi szabályok kritikája mellett. A német, osztrák és svájci egyetemi oktatók bírálták a tudomány kizárólagosságába vetett hitet, és felhívták a figyelmet arra, hogy nyílt társadalom csak kritikus gondolkodás, meg persze az alapjogok betartása esetén lehetséges.

Amint arról az Azonnali beszámolt: a német közéletben éles viták kísérték a járványügyi politikát. Márciusban több német értelmiségi – köztük az Azonnalinak tavaly októberben interjút adó Ulrike Guérot politikafilozófus – követelt szabadabb és nyíltabb vitát a lockdown szükségesséről, áprilisban pedig német, osztrák és luxemburgi színészek tettek közzé videókat, amelyekben a lockdownon gúnyolódtak, például azt mondva, hogy egy szobából, ahol ketten vannak hárman is menjenek ki, vagy pedig több félelmet kérve a kormánytól, mert anélkül félnek.

Posztmodern vs. járványügy

A színészek akcióját felháborodás kísérte a német közvéleményben – viszont német tudósok egy csoportja most leutánozta őket, és noha most már számos járványügyi szabály fel van oldva Németországban, maguk is

Ulrike Guérot ebben az akcióban is részt vett. A politikafilozófus kiállt a videójában a színeszek mellett, mert szerinte ők felhívták a figyelmet a lockdownpolitikában rejlő autoriter tendenciákra. Guérot a videójában Niklas Luhmannt idézte: aki szerint

azaz igazán objektív adat nem is létezik, hanem minden szám csak bizonyos kontextusban értékelhető – így tehát nem lehet a politika alanyát az adatok vélt objektivitásával lecserélni. Guérot ezért több hermeneutikát követelt a jelenlegi vitákban.

Christian Schubert innsbrucki orvos és pszichológus a videóját kézmosással kezdte, majd arról beszélt, hogy az elmúlt időkben a politikusok és orvosok meg az emberek agyát mosták. Példaként hozta fel, hogy sokan azokat, akik nem akarják beoltatni magukat, bírálják és vádolják. Schubert szerint azonban azok, akik nem oltatják meg magukat, semmiképpen sem veszélyesek azokra, akik be vannak oltva. Ennek pedig „a szolidáris jóemberkedőknek“ örülniük kellene, mert

aminek a „szolidáris jóemberkedők“ bizonyosan örülnek.

Élet és szabadság

Andras Schnepf tübingeni kémiaprofesszort a videója tanúsága szerint az zavarja, hogy az elmúlt időben többet beszélt a számítógépével és képernyőjével, mint más emberekkel. Szerinte emiatt történhet meg, hogy egyre ingerültebben reagálnak azok is a vitákra, akik a lockdownt védik.

Margit Osterloh zürichi közgazdászprofesszor szerint „a koronavírust lenyomtuk, az autoritarizmus vírusát azonban sajnos nem”. Ezt abban látja, hogy a politika egyre több tilalmat akar bevezetni, egyre több olyan szó van például, amit már ki se lehet ejteni, ennek kapcsán „nyelvi jakobinizmust” emlegetett. Tiltakozva az ellen, hogy nem lehet a néger és a mór szavakat kimondani, parafrazálva a volt berlini szocdem polgármestert, Klaus Wowereitot, aki a melegségét jelentette be ekként, Osterloh professzor azt mondta, hogy „én egy mór vagyok, és ez így jó”.

Dietrich Murswiek freiburgi alkotmányjogász a videójában elmondja, hogy miért az új szövetségi járványvédelmi törvény 28. cikkely b) pontja a kedvenc paragrafusa az egész német jogrendből. Azért, mert szerinte

Murswieket főleg az zavarja, hogy a német jogalkotók szerint az emberek egészsége fontosabb, mint maga az alaptörvény (mint ismert: a német alaptörvény az emberi méltóságot tekinti alapvető alapjognak, az élethez és egészséghez való alapjog ennek alárendelt). Murswieck szerint az egész új paragrafus arra szolgál csupán, hogy eloszlassa azon félelmeket, amiket előtte éppen a kormány terjesztett el a lakosság körében. (Az AfD-hez közelálló jogtudós tavaly az Azonnalinak adott már egy interjút, amiben az EU közös hitelfelvételi politikáját – amit többedmagával sikeresen támadott meg a német alkotmánybíróság előtt – bírálta.)

Stefan Homburg hannoveri közgazdászprofesszor szerint egyáltalán soha nem állt fenn a kórházi túlterhelés veszélye, másrészről a svéd példa eleve azt mutatja: lockdown nélkül is lehetséges lett volna a járvány ellen küzdeni. Homburg a német közéletben amúgy összeesküvés-elméleteiről ismert. Michael Esfeld laussanne-i tudományfilozófus pedig a szabad és nyílt társadalom fontosságát hangsúlyozta, amely nem lehetséges alapjogok nélkül. Szerinte a járványügyi intézkedések egy zárt társadalomhoz vezetnek.

Agnes Imhof erlangeni iszlámtudós szerint a járványügyi szabályok a logikát és az analitikus gondolkodást hatályon kívül helyezték. Imhof

ami szerinte megmutatkozott a járványügyben, mert helytelen feltételezésekből jutottak helytelen következtetésekre. Martin Haspelmath, lipcsei nyelvészprofesszor ezért is több szkepszist szorgalmazott a tudományban, mert szerinte minden tudományos ismeret egyben bizonytalan is, és ezért nem szabad politikai akarattá tenni őket. Bírálta, hogy egyes tudósok morális autoritásként akarnak megjelenni a közvélemény előtt.

NYITÓKÉP: Néhány a megszólaló német tudósok közül: Ulrike Guérot, Margit Osterloh, Dietrich Murswiek, Martin Haspelmath / Azonnali-montázs