Már sohasem lesz olyan a világ, mint a járvány előtt, nincs visszaút

Igencsak érdekes interjút adott Paul Nolte. A berlini történészprofesszor úgy látja: a járvány olyan hosszú ideig húzódhat el, hogy a most ideiglenesnek tűnő változások hosszútávon is velünk maradnak. Szerinte nincs visszaút már a régi világba, a szájmaszkot bent nem vesszük már le soha, és sokan az anonimitásukat is féltik.

Paul Nolte, a berlini Freie Universität történészprofesszora a jobboldali Focus hetilapnak adott interjúban elemezte a járvány várható következményeit. Úgy látja: azok az optimista forgatókönyvek, amelyek egy V- vagy U-alakú válsággal számoltak, nem igazolódnak be. Ezeknek az volt a lényegük, hogy a járvány hatására gyors gazdasági és társadalmi beomlás, de egy ugyanilyen gyors fellendülés lenne várható (erről szól a V-modell), vagy legalábbis egy rövid válságos időszak után lassabban, de egyértelműen térnénk vissza a régi világhoz (ez pedig az U-modell).

L-modell

Ezzel szemben Nolte azt mondja: vélhetően egy L-modellel kell számolni. Azaz

– az L alsó szára már nem emelkedik a magasba. Szerinte

A történész szerint az „új normalitás” azt jelenti, hogy azon folyamatok – például a digitalizáció felgyorsulása vagy a turizmus visszaesése –, amelyek a járványidőszakot kísérték, megmaradnak. Azaz a koronavírus-járvány bizonyos, már korábban is megindult folyamatoknak lenne a katalizátora – a strukturális változásokat, amelyek akár a környezetvédelemmel, akár a munka világának megváltozásával összefüggnek, a járvány csak egyszerűen begyorsította.

Kiürülnek a belvárosok

Az egyik ilyen jelentős változás Nolte szerint az, hogy felgyorsulhat a belvárosok kiürülése. Már korábban is számos üzletnek, étteremnek az online tér jelentős konkurencia volt, és Nolte úgy véli, hogy a járvány után vélhetően

Azon cégek, amelyek nem tudnak erre átállni, eleve eltűnhetnek, de a történész úgy véli, hogy azoknak is be kell zárniuk a belvárosi üzleteiket, akik sikeresen veszik a digitalizációs kihívásokat. Nolte szerint fel kell tennünk tehát annak kérdését, hogy van-e annak értelme, ha a kormányok megmentik a belvárosi üzleteket, éttermeket, azaz nem inkább el kellene fogadnunk ezek bezárását, mint a digitalizáció szükségszerű következményét.

De a professzor szerint a munka világában is jobban el fog terjedni a home office, valamint számos konferencia, megbeszélés a járvány vége után is online lesz megtartva, ami az utazások számának csökkenéséhez vezethet.

A kulturális terekbe nem térünk vissza

A változások különösen keményen érinthetik a kulturális tereket. Nolte szerint

Szerinte évekbe fog telni, míg a kulturális terek ismét megjelennek az emberek életében. Addig az ő esetükben is a digitalizáció veszi át a szerepet, de ez a kulturális világban nagyon sok intézmény végleges eltűnését fogja jelenteni. Szerinte ugyanis az egész lockdown olyan hosszú ideje tart már, hogy

Ennek három okát látja. Egyrészről az emberekben továbbra is lesz félelem, hiszen nem tudni még, meddig véd az oltás. Másrészről vélhetően meg fognak jelenni újabb mutációk, amelyek miatt a kulturális terek tényleges kinyitása eleve nem várható se idén, se jövőre. Másrészről eleve az emberekben kialakult egy nagyobb egészségügyi félelem, ami miatt leszokhatnak a nagyobb, tömeges rendezvényekről.

A szájmaszkot már soha nem vesszük le

Nolte mindezek miatt azt jósolja, hogy eleve számos intézkedés, amely ma ideiglenesnek tűnik, örökké velünk marad. Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy például a szájmaszk viselete számos helyen megmarad kötelezőként, elvégre ez más vírusoktól is védhet. Ezért Nolte azzal számol, hogy

Ráadásul azzal, hogy ha állandóan igazolnunk kell a védettségünket – ennek módjáról persze még szólnak a viták –, az oda is vezethet, hogy

mivel az emberek szokásai eleve jobban követhetőbbekké válnak.

Az emberi kapcsolatok is átalakulnak

A professzor szerint a járvány az emberek közötti kapcsolatokra is kihathat. Számos érintkezési forma – akár csak a kézfogás – végleg eltűnhet, és nagyobb óvatossággal, bizalmatlansággal közelíhethünk a jövőben az idegen emberekhez. Ez azzal is járhat, hogy

Nolte történészként azzal számol, hogy kollektív trauma kísérheti a járvány utáni időszakot. Szerinte szükség lehet majd történészi feldolgozásokra , de akár egy emlékmúzeumra is. Amint az Azonnali beszámolt róla: több német humánértelmiségi is azt követeli, hogy legyen nyílt vita a lockdownról és annak következményeiről. Ők éppen azt szeretnék, hogy vissza lehessen térni a régi világba.

NYITÓKÉP: A budapesi Örkény István Színház nézőtere / Örkény, FB