+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2021. május 7. péntek, 09:10
És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is az Alliance of Democracies most publikált, 53 ország adatait tartalmazó nemzetközi közvélemény-kutatása szerint. Az is kiderül innen, hogy a magyarok többsége szerint túl sok szabadságjogot vett el tőlünk a kormány a járványkezelésre hivatkozva.

Csupán a magyarok 30 százaléka tartja még demokráciának Magyarországot – derül ki az Alliance of Democracies nemzetközi civil szervezet májusban publikált nemzetközi felméréséből.

 

Az Anders Fogh Rasmussen korábbi dán konzervatív miniszterelnök által alapított szervezet idén február és április között összesen 53 országban, országonként átlagosan ezer ember megkérdezésével készítette el Demokráciaérzékelési Index néven a reprezentatív adatsort. Rasmussen – aki egyébként 2009 és 2014 között a NATO főtitkára is volt – az adatok publikálásakor úgy fogalmazott, világszerte az emberek 81 százaléka fontosnak tartja, hogy az országa demokrácia legyen, viszont saját hazáját, Dániát csupán 53 százalékuk tartja valóban annak.

 

Dobogón a demokratikus deficitben

 

Ennél is nagyobb különbséget mutatnak azonban a magyar adatok. Itt a megkérdezetteknek tízes skálán kellett pontozniuk a demokrácia állapotát a saját államukban. Aki 0 és 6 pont közötti választ adott, azt a felmérésben azok közé sorolták, akik szerint a saját hazája nem demokratikus, míg a 7 pont feletti eredményt úgy értékelték, hogy a válaszadó szerint demokratikus az adott ország.

 

Ebben az összeállításban az 1041 magyar megkérdezett csupán 30 százaléka adott 7 pontnál többet a magyar demokráciának,

 

a maradék szerint Magyarország nem demokratikus. Ehhez képest viszont a magyarok kiemelkedően fontosnak tartják a demokráciát, 83 százalékuk 7 pontot, vagy többet adott az ezt firtató kérdésre, míg a demokrácia megléte 17 százalék szerint nem annyira fontos.

 

Nemzetközi összehasonlításban ezzel dobogósok vagyunk: a saját országukat demokratikusnak tartók és a demokrácia fontosságát kiemelők aránya közti szakadék Magyarországban 53 százalékpontos. Ennél durvább különbség a demokráciaérzékelésben csupán Nigériában (54 százalékpont) és Lengyelországban (55 százalékpont) van.

 

A felmérés arra is rákérdezett, hogy az adott ország lakosai szerint épp elég demokrácia van-e a hazájukban, vagy túl kevés, vagy épp túl sok van-e belőle. A magyarok 32 százaléka szerint kielégítő a jelenlegi helyzet, 63 százalék viszont több demokráciát szeretne látni. Kevesebbet viszont csak 5 százalék.

 

A demokrácia attól is függ, hogy annak látod-e

 

Az adatsorral kapcsolatban fontos kiemelni: a felmérés nem a demokrácia állapotát vizsgálja egy-egy országban (ellentétben a Magyarországot immár hibrid rezsimként számon tartó Freedom House-jelentésekkel), hanem azt, hogy maguk az állampolgárok mennyire értékelik demokratikusnak a saját kormányaikat.

 

Így történhet például, hogy csupán a megkérdezettek percepcióit nézve Kína a demokrácia éllovasa lehetne:

 

a kínaiak 85 százaléka fontosnak tartja a demokráciát, és 71 százalékuk szerint demokratikus is a sajtót cenzúrázó, Hongkongot bekebelező, az ujgurokkal pedig könyörtelenül bánó Peking. Ezzel szemben például a teljesen arányos választási rendszerrel és hat különböző parlamenttel (szövetségi, flamand, vallon, francia, német és brüsszeli) felvértezett Belgiumot lakosainak csupán fele tartja demokratikusnak.

 

A másik érdekesség akkor tűnik ki, ha a felmérés által vizsgált más közép-európai adatokra vetünk egy pillantást. A 2015 óta az orbánihoz hasonló úton járó Lengyelországot lakosainak (a magyar adatokkal szinte megegyezve) csupán 31 százaléka véli demokratikusnak, míg kelet felé tekintve, a párhuzamosállam-vitát évek óta folytató Románia esetében ugyanezen arány már 51 százalék.

 

A demokrácia érzékelésével nagyban korrelálnak az arra a kérdésre adott válaszok is, hogy egy ország polgárai szerint a kormányuk csak a kevesek érdekét szolgálja-e. Általában minél demokratikusabbnak látják az emberek az országukat, annál kevésbé gondolják úgy, hogy a kormányuk csak egy szűk érdekcsoport kénye-kedve szerint működne. Például a norvégok háromnegyede demokratikusnak látja Norvégiát, de csak 27 százalékuk szerint dolgozik a kormány csak a kevesekért.

 

Ez az arány Magyarországon már 70 százalék.

 

A felmérés rengeteg más indikátort is vizsgált, a továbbiakban csak a legérdekesebbeket emelnénk ki röviden:

 

+ Egész Európában a magyarok a legszkeptikusabbak a közösségi média térnyerésével kapcsolatban. 38 százalékuk szerint jó, 44 százalékuk szerint rossz hatást gyakorolt a közösségi platformok elterjedése a demokráciára. A legjobb véleménnyel a közösségi platformokról az EU vizsgált országaiból a portugálok, románok és lengyelek voltak. Ennek némileg ellentmond, hogy egész Európában a magyarok elleneznék a legjobban, ha jobban szabályoznák a közösségi platformok működését.

 

+ Egy másik kérdésben is európai listavezetők vagyunk, de nagyon büszkék nem lehetünk rá.

 

Semelyik más vizsgált EU-tagállamban nem tartottak annyian választási csalásoktól, mint Magyarországon,

 

ahol a megkérdezettek 72 százaléka szerint kérdéses a választások tisztasága. Az európai dobogóra mellénk Románia és Lengyelország fért még fel.

 

+ A magyarok 35 százaléka szerint kezeli csak jól a kormány a koronavírus-járványt. Ez tavalyhoz képest, amikor még 63 százalék dicsérte a magyar járványkezelést, 28 százalékos visszaesés. A járványkezeléssel az EU vizsgált országaiból a dánok, a portugálok és az írek a leginkább elégedettek, míg a járványkezelés a lengyeleket, a franciákat és az olaszokat akasztotta ki a legjobban.

 

+ Egyre inkább féltjük a szabadságjogainkat is. 53 százaléknyi magyar szerint a kormány túl sokat vett el az emberek szabadságából a járványkezelésre hivatkozva – ez 23 százalékponttal kevesebb, mint tavaly, amikor csak 30 százalék gondolkozott így. A magyarok egyharmada viszont nem gondolja, hogy túllépett volna a határon a kormány a korlátozásokkal. Nem meglepő módon a szabadságjogaikban az EU-ban a járványkezelés során a lezárásoktól ódzkodó svédek érezték magukat a legkevésbé korlátozva, a leginkább pedig a görögök.

 

Az Alliance of Democracies az eredményekről készült infografikáit itt lehet átböngészni, míg a hivatalos adatsor itt érhető el.

 

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor feleségével szavaz a 2018. április 8-án tartott országgyűlési választásokon. Fotó: OV / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kalocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás