A Freedom House szerint a magyar és a lengyel kormány demokráciaellenes gyakorlatokat exportál

Az amerikai civil szervezet szerint Magyarországon és Lengyelországon romlott leginkább a demokrácia az elmúlt években, és már a környező ország vezetői is importálnák a média bekebelezéséről szóló magyar médiamodellt.

Kijött az amerikai központú civil szervezet, a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozó Freedom House éves jelentése a közép- és kelet-európai országokról.

A jelentés huszonkilenc, korábban a keleti blokkba tartozó állammal foglalkozott, amelyeket a demokrácia állapota alapján öt különböző kategóriába soroltak: ennek alapján megkülönböztették a szilárd demokráciákat, a félig konszolidált demokráciákat, az átmeneti vagy hibrid rendszereket, a félig konszolidált autoriter rendszereket és a konszolidált autoriter rendszereket.

Magyarországot már a tavalyi jelentésben is a hibrid rezsim kategóriába sorolták, ahogy idén is. Ez a kategória azon államokat tartalmazza, amelyekben a liberális demokrácia tartalmi, eljárási és intézményi alapjai olyan mértékben vagy csak formálisak, vagy eleve fel lettek majdnem számolva, hogy demokráciának nem nevezhetőek, ám még túlzás lenne őket autoriter rendszernek nevezni. Hiszen vannak választások, működik a parlament, illetve van kritikus sajtó is, azonban olyan szinten kiüresítették vagy ellehetetlenítették őket, hogy igaziból már inkább csak látszatnak tekinthetőek.

Az idei jelentés szerint Magyarország és Lengyelország „kiemelkedik az elmúlt évtized páratlan demokratikus romlásával”, sőt, a Nation in Transit (nemzetek átmenetben) névre keresztelt, kizárólag a korábbi keleti blokkba tartozó államok demokráciájával és helyzetével foglalkozó kutatás 2009-es indulása óta „Magyarország és Lengyelország az eddigi legnagyobb visszaesésen ment keresztül” 2017 és 2021 között.

Már a környező ország vezetői is importálnák a magyar médiapiaci helyzetet

A Freedom House szerint a budapesti és varsói kormányok az elmúlt időszakban „a demokráciát megalapozó liberális elvek megtámadásáról az új normák felállítására és az antidemokratikus gyakorlatok nyílt terjesztésére” váltottak, és gyakran egymástól tanulnak: példaként a bíróságok függetlenségének megnyirbálását, illetve a független média, a civilszféra és az LMBTQ-jogokkal szembeni fellépést hozták fel.

Azonban a jelentés szerint ezeket a gyakorlatokat már exportálják is:

– jegyzi meg a jelentés, ami szerint a szerb elnök, Aleksandar Vučić a magyar állapotokhoz hasonlóan az állami médiát propagandára és lejárató kampányokra használja, de rajta kívül Orbán egyik leghűbb uniós szövetségesét, a szlovén kormányfőt, Janez Janšát is megemlítik, aki a jelentés szerint „profitált a szlovén médiaiparba irányuló magyar beruházásokból”, illetve új szintre emelte az újságírók elleni verbális támadásokat. (A szlovén médiahelyzetről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen, míg az „orbánizmus exportjáról” bővebben itt számoltunk be.)

A Freedom House szerint azonban Lengyelországban a legelkeserítőbb a helyzet, ahol a kormány egy állami tulajdonban lévő energetikai óriáscéget használt fel arra, hogy az ország regionális médiájának a négyötödét megszerezze, illetve megemlítik azt a médiatörvény-javaslatot is, ami arra kötelezné a független kiadóvállalatokat, hogy a reklámbevételeik után 2 és 15 százalék közötti adót fizessenek, amivel a jelentés szerint lényegében elvennék „a már amúgy is nehéz helyzetben lévő magán médiaszektor létfontosságú erőforrásait.”

Még Belarusznál is nagyobb arányban romlott a demokrácia Magyarországon

A jelentés szerint 2017 és 2021 között a demokráciaindex Magyarországon 0,75 ponttal esett, míg Lengyelország kapcsán 0,86-os az esés, addig Belaruszban csak 0,11 – igaz, azt nem árt megjegyezni, hogy míg Magyarországot hibrid rezsimnek, Lengyelországot félig konszolidált demokráciának tartják, addig Belaruszt konszolidált autoriter rezsimnek tartják. Az Európa utolsó diktatúrájának tartott Belarusznál már nem igazán lehet tovább rontani a demokrácia mértékén, ahol az elcsalt elnökválasztás után ellenzéki vezetőket börtönöztek be, míg rezsimellenes tüntetők ellen éles lőfegyverrel lépett fel a rendőrség.

Ezt a jelentés is megjegyzi, és hozzáteszik, hogy az autoriter és hibrid rezsimek vezetői mindent megtesznek, hogy nehezebb legyen leváltani őket,

– ellentétben például Oroszországgal, ahol már „nincs ilyen luxus a közelgő parlamenti választásokon”.

A tanulmány szerint a térségben az antidemokratikus vezetők megosztják egymás között a tapasztalataikat, és tanulnak egymástól, de a régióban ezenkívül is romlik a demokrácia mértéke.

míg öt országban nem következett be lényeges változás a demokrácia állapotát tekintve az elmúlt évben.

A V4 tagállamai közül Szlovákia és a Cseh Köztársaság áll a legjobban: a jelentés szerint ők még konszolidált demokráciának számítanak, míg Lengyelországot félig konszolidált demokráciának, Magyarországot pedig hibrid rezsimnek tartják, így

mivel e két ország még most is konszolidált demokráciának számít.

A teljes jelentést itt lehet elolvasni.

NYITÓKÉP: Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor tart közös sajtótájékoztatót 2020. november 26-án. FOTÓ: Vadnai Szabolcs Zoltán / kormany.hu