Az oroszbarát, szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia jilemnicei képviselője szerint csak a barátnőjét hívják Zuzanának, ezért díszítette z-vel a szendvicseket. Közösségi médiás tevékenysége alapján ez nehezen hihető.
Amikor az orosz gáz bojkottjáról beszélünk, sokszor elfelejtjük feltenni a kérdést: egyáltalán honnan lehetne még venni? A válaszlehetőségek elszomorítók lesznek.
A baloldali-liberális ellenzék és a hozzájuk közel álló médiumok szigorúbb lezárásokat és oltási szabályokat szorgalmaztak, míg a korábban rendezvények betiltását követelő szélsőjobboldali Mi Hazánk lezárásellenes tüntetést szervezett és felszólalt a kötelező oltás ellen. A jelenség furcsa, de nemzetközi összehasonlításban sem ismeretlen. A pártok egymástól is különbözni akartak, a balosok lemaradtak a liberálisok mögött, a szélsőjobb pedig talált egy rést, ahova befurakodhat. De hogy jutottunk idáig? Ceglédi Zoltán politikai elemzővel és Alex Hochuli Brazíliában élő kutatóval néztük meg, hogyan mozogtak a pártok a járvány alatt.
Szerezzétek vissza a szabadságotokat, üzente Nena berlini koncertjén rajongóinak, arra kérve őket, hogy táncoljanak úgy, mint régen. Félbe is szakították emiatt a koncertjét.
És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is az Alliance of Democracies most publikált, 53 ország adatait tartalmazó nemzetközi közvélemény-kutatása szerint. Az is kiderül innen, hogy a magyarok többsége szerint túl sok szabadságjogot vett el tőlünk a kormány a járványkezelésre hivatkozva.
A WHO vészhelyzeti bizottsága szerint közel sincs elég bizonyíték arra, hogy a beoltott emberek nem fertőznek tovább, a zöldigazolványok ráadásul mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket is.
Az identitáspolitikai vitákban megjelenő bal- és jobboldali ellentétek gyakorlatilag az egyenlőség és a szabadság szembenállásaként fordíthatóak le. Noha egykoron a baloldal is akart szabadságot, és a konzervatívok meg korlátoztak volna, az új szembenállás szerint a baloldal korlátozásokkal akar egyenlőséget, és a jobboldal egyenlőtlenség révén szabadságot.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
„Kocsmába megyek. Januárban leszek 15 éves, és amíg tényleg vége lesz a koronának, szerintem 16 vagy 17 éves leszek.”
Miért hagyta ott pedagógusi hivatását, hogy a nyilvánosságban dolgozzon? Miért szakított a liberalizmussal? Miért élünk permanens médiaháborúban? Miért nem kritizálja nyilvánosan Orbán Viktort? Hány kétharmad kell még ahhoz, hogy úgy érezzék a kormánypártiak, hogy győztek? Az Azonnali véleményvezér-interjúsorozatában Gajdics Ottót kérdeztük.
Fokozódik a német közéletben a vita a járvány miatti korlátozások szükségességéről és arányosságáról. Egy neves rendező a korlátozásokkal szembeni ellenállásra szólít fel, egy zöld polgármester pedig nem sajnálja az idős halottakat.
Miért követel a Párbeszéd szigorúbb kijárási korlátozást, mikor eddig az Orbánék általi jogkorlátozástól féltették az országot? Kapott-e akkora tapsot valaha a Párbeszédben, mint most a Fidesztől a parlamentben? Félti-e a koronavírus-válságtól a Mészáros Lőrinc szállodájában dolgozó takarítókat? És tényleg egy új klímavédelmi esély-e a koronavírus-járvány? Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke mondja el az Azonnalinak. Nagyinterjú.
Nem azonnali „osztrák” jólétet vártunk. Hanem szabadságot, amely megteremti. Ilyen világban élünk most, 30 év múltán? Nem. A politikai verseny, a demokratikus állam önkorrekciós képességének biztosítéka, ha nem is halt el, de a perifériára szorult. A hűségért védelem viszonyendszere helyreállt, a „jó árut jó áron” ismét nem a siker biztosítéka.
Problémákból viszont akad bőven, kezdve a KESMA létrehozásától a kormányzati hirdetéskampányokon át a gyülekezési törvényig.
Számos politikus – köztük Macron pártjának szóvivője is – bejelentette, hogy bojkottálni fogja a sportmárkát.
Nem tiltaná be a dohányzást, ő ugyanis a szabadság oldalán áll – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Azonnali kérdésére a parlamentben.
Milyen az élet a százéves Romániában? Volt-e eddig jobb korszak, mint a mostani? A Ceaușescu-nosztalgia és a kivándorlás egyszerre hasít keleti szomszédunknál. Az Azonnali körbejárta Románia Erdélyen kívüli régióit, hogy végigkérdezze az országot, milyen jövőt látnak maguknak.