+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. június 24. hétfő, 18:10
A kínai külügy szerint az, ahogy Hongkongban bánnak a tüntetőkkel az ország belügye, ezeken a csúcstalálkozókon pedig nem ilyenekről szoktak beszélni.

Nagyon úgy néz ki, hogy Kína a legegyszerűbben oldja meg, hogy a csütörtökön a japán Oszakában rendezett G20 csúcstalálkozón válaszolniuk kelljen bármire a több, mint egy hete tartó hongkongi tüntetésekkel kapcsolatban: Zsang Jun külügyminiszteri helyettes hétfői sajtótájkoztatóján elmondta, hogy egyszeren nem engedik szóba hozni, mivel a G20-on kereskedelmi és gazdasági kérdésekkel szoktak foglalkozni – írja a CNN.

 

„Nem engedünk utat a hongkongi problémákkal foglalkozó beszélgetéseknek. A hongkongi ügyek kínai ügyek, és egyetlen külső hatalomnak sincs joga beleavatkozni”

 

– mondta a politikus. 

 

Június 12-én több százezren, a tüntetők szerint kétmillióan tiltakoztak Hongkongban a városállam új kiadatási törvénye ellen, ami alapján Hongkong a továbbiakban kiadhatná Kínának a politikai üldözötteket. Ez a tüntetők szerint nagyban sértené a viszonylagos függetlenségüket.

 

Az első tüntetést a rendőrség jogsértésre hivatkozva erőszakkal oszlatta fel, és bár ők cáfolják ezeket a vádakat, az Amnesty International szerint 72 ember sérült meg összesen, és minimum 14 esetben tartóztattak le indokolatlanul tüntetőket. A tüntetések hatására a hongkongi önkormányzat ideiglenesen visszavonta az új kiadatási törvényt, de a tüntetők most már garanciát is akarnak arra, hogy nem készülnek újra hasonlóval, illetve követelik a rendőri brutalitás független vizsgálatát is. 

 

Szerdára új tüntetést jelentettek be, ahol már a hírek szerint további demokratikus reformokat is követelnek.

 

Hongkong 1997 óta képezi hivatalosan is a Kínai Népköztársaság részét, de autonómiával rendelkezik az országon belül, és külügyi, honvédelmi és jogi kérdésekben sem követi Pekinget. A kiadatási törvényt ennek a helyzetnek a csorbításaként fogják fel sokan a 7,5 milliós városállamban. 

 

A június 27 és 29 közt megtartott G20 találkozó nem csak emiatt lesz érdekes persze, de többi fontos dolog is Kínához kötődik most: egyrészt ez lesz Hszi Csin-ping első látogatása kínai elnökként Japánba, másrészt

 

ott találkozni fog Donald Trumppal, hogy újraindítsák a két ország közötti kereskedelmi egyeztetéseket, amiket az amerikai álláspont szerint azért rekesztettek be májusban, mert Kína egyoldalúan felrúgta a megbeszélt feltételeket.

 

FOTÓ: CrimethInc / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás