Egyre inkább a keletnémet radikálisok ízlésére hangolják az AfD-t

Szerző: Techet Péter
2021.04.12. 19:35

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az őszi választásoknak: kilépni az EU-ból, betiltani a tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra. A belső feszültségeket mutatja, hogy listavezetőt nem tudtak választani. A mérsékelt tábor egy romániai születésű politikusnőt akar a lista élére.

Egyre inkább a keletnémet radikálisok ízlésére hangolják az AfD-t

A hétvégén Drezdában megtartotta a szélsőjobboldali AfD a kongresszusát – szigorú higiéniai szabályok mellett lehetséges volt analóg kongresszust rendezniük. A párt több politikusa eleve élesen ellenzi a járványügyi szabályokat – van, aki egyenesen tagadja magát a koronavírust is –, ezért nehéz lett volna online tartandó kongresszust elfogadtatni velük.

A párt a kongresszuson nem választott listavezetőt egyelőre, de elfogadta az őszi Bundestag-választásra a programját – ennek alapján az látható, hogy a párton belüli konzervatív-liberálisokkal szemben a szélsőségesebb körök tudták az akaratukat keresztülvinni.

+ A párt a jelenlegi Európai Unióból való kilépést szorgalmazza. Azt akarja, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai uniót egy lazább, csupán gazdasági természetű együttműködés váltsa fel. Ezt az új szövetséget „európai érdek- és gazdasági szövetségnek” hívnák – azaz elvileg az érdekszövetségi jellegbe valamiféle politikai tartalom is beleolvasható.

+  Az AfD visszaállítaná Németország határain a határellenőrzést, és ahol lehetséges, kerítést is emelne, ugyanis a programjában

fizikai akadályokat szorgalmaz a határokon.

+  A párt szigorítaná a menekültpolitikát is. Csak igazolt állampolgársággal és személyazonossággal lehetne eleve menekültkérelmet benyújtani, de egyben a párt „kitoloncolási offenzívát” is indítana, amelynek keretében több, még a menekültstátuszának elbírálására váró személyt kitoloncolna. A családegyesítést pedig teljesen megtiltaná azok vonatkozásában is, akik menekültstátuszhoz jutnak Németországban.

+  A párt a járványügyi intézkedések azonnali befejezését szorgalmazza, egyben

követeli a kötelező szájmaszkviselet eltörlését.

+  Noha a párt neonáci táborát képviselő Björn Höcke, az AfD türingiai tartományi elnöke felvetette, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt és tartományi megfelelőit azonnal fel kellene számolni, ehhez nem jött össze a kongresszusi többség, így a párt, amelyet jelenleg megfigyel (a kommunista Linke mellett) az alkotmányvédelem, az intézmény reformját követeli, bár ennek részleteit nem fejtik ki.

+  A párt a programjában hitet tesz amellett, hogy

csak két nem, a férfi és a nő létezik, és csak egy férfi és egy nő kapcsolata lehet család.

Ez azért is érdekes, mert a párt frakcióvezetője, Alice Weidel egy Sri Lanka-i nővel él leszbikus párkapcsolatban, és van is örökbefogadott gyerekekük – igaz, Svájcban élnek, de nemcsak család-, hanem adójogi okokból is.

+  A párt szerint a normalitás része az is, hogy nem zöld fordulatra, hanem kékre van szükség (a kék a párt színe) a környezetvédelemben: támogatják az atomenergiát, a szénerőműveket, a dízelautókat. A párt tilalomellenes pártként akar indulni: nemcsak a járványügyi, de a környezetvédelmi intézkedéseket is eltöröné.

A párt jelszava az lesz, hogy „Németország – de normálisan”, mert szerintük az összes többi párttal szemben – különösen a kongresszuson is a legélesebben bírált Zöldekkel szemben – az AfD képviselné a normalitást.

NOHA JÖRG MEUTHEN TÁRSELNÖKÖT UTÁLJA A PÁRT RADIKÁLIS SZÁRNYA, AZ AFD VÁLASZTÁSI JELSZAVÁT Ő IS TÁMOGATJA: NÉMETORSZÁG. DE NORMÁLISAN. FOTÓ AFD / FB

Noha a párton belüli viták nem oldódtak meg, a mostani kongresszus jóval nyugodtabban zajlott, mint a tavaly decemberi, ahol egyrészről Jörg Meuthen professzor, a párt mérsékelt társelnöke élesen bírálta a párt radikálisait, másrészről ezen radikális szárny közbekiabálásokkal zavarta folyamatosan a társelnöki beszédet.

Teljes béke azonban nincs. Ezt bizonyítja, hogy a kongresszus nem tudott megállapodni arról, ki vezesse a pártot a szeptemberi Bundestag-választáson. Csak annyit döntöttek el, hogy – mint eddig is – két listavezető lesz, amivel a két tábor – a főleg keleti radikálisok és a nyugati polgáriak – közötti kompromisszum kifejezhető.

Miközben a keleti radikálisok minden bizonnyal Tino Chruppalát, a párt másik társelnökét akarják országos listavezetőnek, a Meuthen-féle polgári tábor még nem döntött, kit indítana. Meuthen maga már csak azért sem indulna, mert ő az Európai Parlamentnek a tagja – de eleve elképzelhető, hogy a politikus, akinek nagyon rossz a viszonya a radikálisokkal, nem is kapna többséget. A nyugati polgáriak ezért vélhetően a romániai Pitești-ben született Joana Cotart akarják majd Chruppala mellett társlistavezetőnek.

A ROMÁN (NEM ERDÉLYI SZÁSZ) JOANA COTAR LEHET AZ AFD EGYIK LISTAVEZETŐJE ŐSSZEL. ŐT TÁMOGATNÁ A MÉRSÉKELT SZÁRNY. FOTÓ: JC / FB

Meuthen persze most is megtapasztalhatta az erős ellenszelet. A mostani kongresszuson 50 küldött a társelnök megbuktatását, azonnali leváltását előirányzó napirendi pontra tett javaslatot – de végül a kongresszus többsége nem szavazta meg az ötletet.

Szintén a belső feszültségeket mutatja, hogy Alice Weidel, aki 2017-ben Alexander Gauland mellett volt a másik listavezető, bejelentette: nem akarja az országos listát vezetni. Ez azzal is összefügg, hogy az amúgy korábban a liberális FDP-ben politizáló Weidel opportunizmusból – hasonlóan Gaulandhoz – egyre inkább kiegyezik a radikális táborral, azaz Meuthenék nem támogatták volna, ha a baden-württembergi Weidel nyugati és polgári társlistavezetőként akarná magát mégis eladni.

A párt jövője kapcsán azonban továbbra is két élesen szembenálló irányzat van. Az egyik szerint az AfD-nek ugyan jobboldalinak kell lennie, de koalícióképesnek a CDU/CSU-val és az FDP-vel – azaz egyfajta konzervatív-liberális politikát kéne folytatni –, másik viszont

a pártot nemcsak nacionalistább és radikálisabb irányba tolná, de szociálisabbá is tenné.

Az ellenállás a keletiek és a nyugatiak ellentéteként is megfogalmazható. A keletiek mellett azonban erős érv, hogy miközben a nyugati tartományokban az AfD zuhan – a márciusi két nyugatnémet tartományi választáson is az AfD jelentősen visszaesett, 10 százalék alá csökkent –, a keletnémet tartományokban – ahol éppen nem konzervatív-liberális, hanem nemzeti és szociális, rendszerellenes erőként van jelen – 14 és 30 százalék között áll, Szászországban például megint a legerősebb párt (az AfD már 2017-ben is első helyre futott be Szászországban).

Azaz a nyugati polgári tábor jelentősége azért is csökken, mert egy új AfD-frakcióban a keletiek jóval többen lesznek – és eredményük egyben az ő politikájukat is igazolhatja. Az AfD országosan 11 százalékon áll, ami két százalékponttal kevesebb, mint amit 2017-ben kapott, amikor először bejutott a Bundestagba.

NYITÓKÉP: AfD-kongresszus / AfD, FB

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek