+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 12. hétfő, 19:35
Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az őszi választásoknak: kilépni az EU-ból, betiltani a tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra. A belső feszültségeket mutatja, hogy listavezetőt nem tudtak választani. A mérsékelt tábor egy romániai születésű politikusnőt akar a lista élére.

A hétvégén Drezdában megtartotta a szélsőjobboldali AfD a kongresszusát – szigorú higiéniai szabályok mellett lehetséges volt analóg kongresszust rendezniük. A párt több politikusa eleve élesen ellenzi a járványügyi szabályokat – van, aki egyenesen tagadja magát a koronavírust is –, ezért nehéz lett volna online tartandó kongresszust elfogadtatni velük.

 

A párt a kongresszuson nem választott listavezetőt egyelőre, de elfogadta az őszi Bundestag-választásra a programját – ennek alapján az látható, hogy a párton belüli konzervatív-liberálisokkal szemben a szélsőségesebb körök tudták az akaratukat keresztülvinni.

 

+ A párt a jelenlegi Európai Unióból való kilépést szorgalmazza. Azt akarja, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai uniót egy lazább, csupán gazdasági természetű együttműködés váltsa fel. Ezt az új szövetséget „európai érdek- és gazdasági szövetségnek” hívnák – azaz elvileg az érdekszövetségi jellegbe valamiféle politikai tartalom is beleolvasható.

 

+  Az AfD visszaállítaná Németország határain a határellenőrzést, és ahol lehetséges, kerítést is emelne, ugyanis a programjában

 

fizikai akadályokat szorgalmaz a határokon.

 

+  A párt szigorítaná a menekültpolitikát is. Csak igazolt állampolgársággal és személyazonossággal lehetne eleve menekültkérelmet benyújtani, de egyben a párt „kitoloncolási offenzívát” is indítana, amelynek keretében több, még a menekültstátuszának elbírálására váró személyt kitoloncolna. A családegyesítést pedig teljesen megtiltaná azok vonatkozásában is, akik menekültstátuszhoz jutnak Németországban.

 

+  A párt a járványügyi intézkedések azonnali befejezését szorgalmazza, egyben

 

követeli a kötelező szájmaszkviselet eltörlését.

 

+  Noha a párt neonáci táborát képviselő Björn Höcke, az AfD türingiai tartományi elnöke felvetette, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt és tartományi megfelelőit azonnal fel kellene számolni, ehhez nem jött össze a kongresszusi többség, így a párt, amelyet jelenleg megfigyel (a kommunista Linke mellett) az alkotmányvédelem, az intézmény reformját követeli, bár ennek részleteit nem fejtik ki.

 

+  A párt a programjában hitet tesz amellett, hogy

 

csak két nem, a férfi és a nő létezik, és csak egy férfi és egy nő kapcsolata lehet család.

 

Ez azért is érdekes, mert a párt frakcióvezetője, Alice Weidel egy Sri Lanka-i nővel él leszbikus párkapcsolatban, és van is örökbefogadott gyerekekük – igaz, Svájcban élnek, de nemcsak család-, hanem adójogi okokból is.

 

+  A párt szerint a normalitás része az is, hogy nem zöld fordulatra, hanem kékre van szükség (a kék a párt színe) a környezetvédelemben: támogatják az atomenergiát, a szénerőműveket, a dízelautókat. A párt tilalomellenes pártként akar indulni: nemcsak a járványügyi, de a környezetvédelmi intézkedéseket is eltöröné.

 

A párt jelszava az lesz, hogy „Németország – de normálisan”, mert szerintük az összes többi párttal szemben – különösen a kongresszuson is a legélesebben bírált Zöldekkel szemben – az AfD képviselné a normalitást.

 

NOHA JÖRG MEUTHEN TÁRSELNÖKÖT UTÁLJA A PÁRT RADIKÁLIS SZÁRNYA, AZ AFD VÁLASZTÁSI JELSZAVÁT Ő IS TÁMOGATJA: NÉMETORSZÁG. DE NORMÁLISAN. FOTÓ AFD / FB

 

Noha a párton belüli viták nem oldódtak meg, a mostani kongresszus jóval nyugodtabban zajlott, mint a tavaly decemberi, ahol egyrészről Jörg Meuthen professzor, a párt mérsékelt társelnöke élesen bírálta a párt radikálisait, másrészről ezen radikális szárny közbekiabálásokkal zavarta folyamatosan a társelnöki beszédet.

 

Teljes béke azonban nincs. Ezt bizonyítja, hogy a kongresszus nem tudott megállapodni arról, ki vezesse a pártot a szeptemberi Bundestag-választáson. Csak annyit döntöttek el, hogy – mint eddig is – két listavezető lesz, amivel a két tábor – a főleg keleti radikálisok és a nyugati polgáriak – közötti kompromisszum kifejezhető.

 

Miközben a keleti radikálisok minden bizonnyal Tino Chruppalát, a párt másik társelnökét akarják országos listavezetőnek, a Meuthen-féle polgári tábor még nem döntött, kit indítana. Meuthen maga már csak azért sem indulna, mert ő az Európai Parlamentnek a tagja – de eleve elképzelhető, hogy a politikus, akinek nagyon rossz a viszonya a radikálisokkal, nem is kapna többséget. A nyugati polgáriak ezért vélhetően a romániai Pitești-ben született Joana Cotart akarják majd Chruppala mellett társlistavezetőnek.

 

A ROMÁN (NEM ERDÉLYI SZÁSZ) JOANA COTAR LEHET AZ AFD EGYIK LISTAVEZETŐJE ŐSSZEL. ŐT TÁMOGATNÁ A MÉRSÉKELT SZÁRNY. FOTÓ: JC / FB

 

Meuthen persze most is megtapasztalhatta az erős ellenszelet. A mostani kongresszuson 50 küldött a társelnök megbuktatását, azonnali leváltását előirányzó napirendi pontra tett javaslatot – de végül a kongresszus többsége nem szavazta meg az ötletet.

 

Szintén a belső feszültségeket mutatja, hogy Alice Weidel, aki 2017-ben Alexander Gauland mellett volt a másik listavezető, bejelentette: nem akarja az országos listát vezetni. Ez azzal is összefügg, hogy az amúgy korábban a liberális FDP-ben politizáló Weidel opportunizmusból – hasonlóan Gaulandhoz – egyre inkább kiegyezik a radikális táborral, azaz Meuthenék nem támogatták volna, ha a baden-württembergi Weidel nyugati és polgári társlistavezetőként akarná magát mégis eladni.

 

A párt jövője kapcsán azonban továbbra is két élesen szembenálló irányzat van. Az egyik szerint az AfD-nek ugyan jobboldalinak kell lennie, de koalícióképesnek a CDU/CSU-val és az FDP-vel – azaz egyfajta konzervatív-liberális politikát kéne folytatni –, másik viszont

 

a pártot nemcsak nacionalistább és radikálisabb irányba tolná, de szociálisabbá is tenné.

 

Az ellenállás a keletiek és a nyugatiak ellentéteként is megfogalmazható. A keletiek mellett azonban erős érv, hogy miközben a nyugati tartományokban az AfD zuhan – a márciusi két nyugatnémet tartományi választáson is az AfD jelentősen visszaesett, 10 százalék alá csökkent –, a keletnémet tartományokban – ahol éppen nem konzervatív-liberális, hanem nemzeti és szociális, rendszerellenes erőként van jelen – 14 és 30 százalék között áll, Szászországban például megint a legerősebb párt (az AfD már 2017-ben is első helyre futott be Szászországban).

 

Azaz a nyugati polgári tábor jelentősége azért is csökken, mert egy új AfD-frakcióban a keletiek jóval többen lesznek – és eredményük egyben az ő politikájukat is igazolhatja. Az AfD országosan 11 százalékon áll, ami két százalékponttal kevesebb, mint amit 2017-ben kapott, amikor először bejutott a Bundestagba.

 

NYITÓKÉP: AfD-kongresszus / AfD, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás