Rámegy az AfD a koronavírusra

Szerző: Techet Péter
2020.12.02. 15:10

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Először a még keményebb szigor mellett volt, mostanra viszont a szabadságjogokért aggódik már. De az igazi koronavírus-tagadók mellett a párt nem tud erős arcélt felmutatni ebben a válságban. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Rámegy az AfD a koronavírusra

„Egyedül a parlamentnek van joga az alapjogkorlátozásokról tárgyalnia, senki másnak. Különben megint Carl Schmittnál vagyunk” – ordította be az ellenzéki padsorokból a német parlamentben Alexander Gauland, az AfD frakcióvezetője. Noha az AfD eszmeisége inkább az egykori fasiszta közjogász, Carl Schmitt pozitív említését valószínűsítette,

Alexander Gauland október végi parlamenti beszédében igazi liberálist játszva óvott a schmitti szuverenitásfogalomtól

(ami szerint „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”), és arra figyelmeztetett, hogy csak a nép lehet a szuverén, és hogy az alapjogokat egyébként se szabad korlátozni, még járvány idején sem.

Karanténtálibokból járványszkeptikusok

A párt tavasz óta nagy utat tett meg, hogy eljusson egy ilyen liberális alkotmányőri szerepbe a koronavírus miatti korlátozások kapcsán. Tavasszal az AfD és a hozzá közelálló portálok még azért szidták Merkelt, mert „alábecsüli a veszélyt”, és a kínai kemény utat dicsérték és javasolták Németország számára is.

Márciusban és áprilisban végig az volt az AfD fő üzenete, hogy Merkel nem kezeli rendesen a járványt – bezzeg a kínaiak.

Aztán májusra a párt kezdett elfordulni ettől. Ennek több oka is lehet.

Egyrészről az AfD is érzékelte, hogy ha nem is többségi vélemény a járványügyi szigor bírálata, sokan vannak az elégedetlenek. Ráadásul május környékén csak a liberális FDP tett olyan megnyilatkozásokat – kritizálva a járványügyi szigort –, amelyek tetszhettek ennek a körnek. Az AfD keménykedése egyáltalán nem volt érdekes, elvégre a többi párt is támogatta a járványügyi szigort – meg eleve a keménykedés egy kormánypártnak, mint például a szigorú lockdown melletti bajor CSU-nak, mindig jobban áll, mint egy ellenzéki erőnek.

Az AfD azonban addigra tolódott át „a kínai út” istenítéséből a liberális szigorellenességbe, amikorra a járvánügyi korlátozások ellenfelei már sikeresen szervezték meg magukat az AfD nélkül. Az őket tömörítő, Querdenker nevű csoport a tavasz végétől több német városban is felvonult már. Ez egy nagyon sajátos, színes társaság, amiben neonácik, szélsőbaloldali anarchisták, megöregedett 68-asok, ezoterikusok, oltásellenes és különféle kisebb keresztény szekták képviselői együtt menetelnek – valaki csak a járványügyi szigor ellen, mások eleve az egész koronavírust is kétségbe vonva.

Nyártól kezdve az AfD több politikusa is megjelent ezeken a felvonulásokon, és a párt maga is egyre élesebben kritizálta a járványügyi szigort – megint elővehette kedvenc jelszavát, a „Merkel-diktatúrát” –, de a Querdenkereken belül nem tudtak vezető szerepre szert tenni. Az AfD, ha kint is van pártlogóval, pártzászlóval egy-egy tüntetésen, teljesen marginális szerepet játszik a koronavírus-tagadók tüntetésein.

A párt láthatóan mégis eldöntötte: az AfD a koronavírus-tagadók pártja lesz.

Novemberben a párt több koronavírus-tagadó tüntetőt is beengedett a német parlamentbe, ahol azok vitába keveredtek a kormánypárti politikusokkal a járványügyi intézkedésekről. Többek között Peter Altmeier, kereszténydemokrata gazdasági minisztert „üldözték” a parlament folyósóin.

JENS KESTNER, AZ AFD ALSÓ-SZÁSZORSZÁGI ELNÖKE AZZAL KAMPÁNYOL, HOGY Ő LEVESZI A MASZKOT, MEGMUTATVA AZ ARCÁT. FOTÓ: MARC ANDREßEN / FB

Vezetői ellenkezés a borzalmas tagsággal szemben

Miközben az amúgy mérsékelt konzervatív Gauland láthatóan a radikálisok mellé áll, a párt társelnökének, Jörg Meuthen közgazdászprofesszornak kezd elege lenni. A politikus az AfD hétvégi kongresszusán – amit a párt nem online tartott meg, ezzel is üzenve: nem veszi annyira komolyan a vírusveszélyt – kemény beszédben kelt ki a vírustagadók és az AfD közötti szövetségen.

A párt társelnöke szerint „nem mehet ez így tovább”.

Meuthen szerint az AfD nagy válságba került azzal, hogy szövetséget kötött a vírustagadókkal: „Vagy sikerül kanyart vennünk, vagy elbukunk.” A politikus eleve kifogásolta, hogy még a kongresszuson is többen „koronadiktatúráról” beszéltek a járványügyi szigor kapcsán, miközben Meuthen szerint meg kéne végre a pártnak értenie, hogy a járványügyi helyzet tényleg komoly. Meuthen beszédét hangos bekiabálások, fújolások kísérték. Mint ismert: az AfD tagsága nem először támad saját vezetőjére. 2015-ben az akkori pártelnököt (egyben pártalapítót), Bernd Luckét a küldöttek nem csak kifújolták, de le is köpték, aki ezután ott is hagyta a pártot.

Az AfD-t végigkíséri a radikálisok és a mérsékeltek harca. Míg a hivatalosan feloszlatott, szélsőjobboldali platform, a Flügel a pártot egyértelműen rendszerellenzékként akarja a szélsőjobboldalon újrafogalmazni, a párt eredeti konzervatív-liberális alapvetését őrzők – többek között Meuthen –

attól tartanak: az AfD egyre kevésbé lesz választható opció a polgári szavazók között,

aki egyszerűen visszamennek a CDU/CSU-hoz vagy az FDP-hez. Noha a pártvezetés még mindig a mérsékeltekből kerül ki, ez sokban annak is köszönhető, hogy Gauland, valamint frakcióvezető társa, Alice Weidel nem vállal be nyílt vitát a radikálisokkal. Meuthen professzor azonban most hétvégén ezt tette meg – kérdéses, hogy elbukik-e ő is, mint eddigi elődjei, az AfD radikális tagságán.

AFD-SZIMPATIZÁNSOK VONULNAK BERLINBEN AZ AUGUSZTUS VÉGI KORONAVÍRUS-TÜNTETÉSEN. NEM ŐK JÁTSSZÁK A FÖSZEREPET. FOTÓ: HANS REINHARD FISCHER / FB

Egy biztos: hiába állt be az AfD, miután az euróellenesség és a menekültellenesség témái kissé eljelentéktelenedtek, a koronavírus-tagadásba, a párt népszerűsége nem növekszik, még a keleti tartományokban is, ahol egy éve még a legerősebb párt volt, visszazuhant a CDU és a szélsőbaloldali Linke mögé harmadiknak. Szövetségi szinten pedig már 10 százalék környékén mérik őket.

Az AfD a vírustagadók összességét eleve nem tudja becsatornázni, elvégre ott számos baloldali, anarchista is van. A kérdés az, hogy a vírustagadók nagyon összetett tábora össze tud-e esetleg állni egy új párttá, mozgalommá.

NYITÓKÉP: Az AfD radikálisai tüntetnek Türingiában / AfD Türingia, FB

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek