Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az őszi választásoknak: kilépni az EU-ból, betiltani a tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra. A belső feszültségeket mutatja, hogy listavezetőt nem tudtak választani. A mérsékelt tábor egy romániai születésű politikusnőt akar a lista élére.
Miközben a német szélsőjobboldali párt alkotmányvédelmi megfigyelés alá kerül radikális kapcsolatai miatt, a párthoz közelálló értelmiségi holdudvar már egy új párt lehetőségét kutatta meg – eszerint a németek negyede kész lenne akár a jelenlegi AfD-től balrább álló új konzervatív erőre szavazni.
Hiába oszlott fel a német AfD szélsőjobboldali platformja, a szélsőséges eszmék egyre inkább teret nyernek a párton belül. Emiatt német sajtóinformációk szerint a német alkotmányvédelem januártól megfigyelés alá helyezheti a párt egészét. Ez az, amitől a párt polgári szárnya mindig is tartott, de a küzdelmet a párton belüli nácikkal elveszteni látszanak.
Míg egy éve a szélsőjobboldali pártot a volt NDK területén a legerősebb erőnek mérték, most már ott is visszazuhant a harmadik helyre. A párt országosan se áll jól. De mi ennek ez oka?
Hiába oszlatta fel magát a német AfD neonáci plattformja, a belső konfliktusok a mérsékeltebbek és radikálisok között nem enyhültek. Jörg Meuthen, a párt társelnöke szerint az lenne a legjobb, ha a két tábor útjai elválnának. Legfőbb gondja neki a neonácikkal az, hogy nem neoliberálisok.
Miután kiderült, hogy az alkotmányvédelem megfigyelné őket, a radikális párton belül is szélsőségesnek számító Szárny-csoport feloszlott. Nézeteik persze ott maradnak az AfD-ben. Közben a párt népszerűsége tíz százalék alá csökkent.
A Die Linke politikusa, Bodo Ramelow csak a harmadik kör után lett ismét tartományi miniszterelnök.
Nem vállalta be végül az FDP-s Thomas Kemmerich, hogy az AfD szavazataival legyen miniszterelnök. De mit szól ehhez a Momentum, a liberális FDP testvérpártja?
A kancellár úgy gondolja, rossz nap ez a demokráciának, hiszen a CDU irányvonala tiltja, hogy a szélsőjobb támogatásával alakuljon parlamenti többség.