+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 11. péntek, 16:32
Az AfD keleti fenegyereke szerint hiába a volt NDK-s területek adják a bázist és a legtöbb szavazót, az irányt a nyugatiak határozzák meg. Például most azzal, hogy kiszorítanák a széljobbot, amelynek egy része önálló keletnémet AfD-t szervezne.

Az AfD-t 2013-ban főleg nyugatnémet professzorok, ügyvédek, vállalkozók hozták létre, de Bernd Lucke alapító 2015-ös kiszorítása után egyre inkább a keletnémet befolyás nőtt. A párt elnöke akkor a szászországi Frauke Petry lett, de végül a keletieknek ő sem volt eléggé radikális: a 2017-es választások után ott is kellett hagynia az AfD-t.

 

Azonban hiába meghatározó a keletiek akarata, ráadásul a párt eleve a volt NDK területén hasít leginkább – mára mindenütt az első helyért versenyez ott –, a pártot még most is nyugatiak vezetik. A két társelnök, Alexander Gauland és Jörg Meuthen nyugatnémet, Gauland a hesseni CDU-ból jön, a frakció élén pedig Gauland mellett Alice Weidel áll, aki szintén nyugatnémet, egykoron a liberális FDP-nek volt a tagja.

 

Gauland, Meuthen, Weidel persze érti, mire van igény, és egy-egy beszólással kiszolgálják a radikálisokat – de közben azért meg is próbálják rendszabályozni, akár kiszorítani őket.

 

A radikálisok egyik vezére volt André Poggenburg, aki az AfD-t Szász-Anhalt tartományban húsz százalék felé repítette. Egyrészről a keletnémet frusztráltságot szólítja meg sikeresen, másrészről – és ez szintén fontos különbség a főleg neoliberális nyugatiakhoz képest – szociális jelszavakkal operál. Ő az AfD-t tényleg egy nemzeti és szocialista pártként képzelné el, völkisch (rasszista) nézeteket vall, és a nácizmus maga sem áll távol tőle: kék búzavirágot hord az öltönyén, ami a huszas években a nácik titkos jelképe volt Ausztriában.

 

POGGENBURG KEDVENCE, A BÚZAVIRÁG A TERMÉSZETBEN

 

Az AfD-től jobbra új párt jön

 

A jelképhez és az ezáltali provokációhoz hű marad: Poggenburg ma jelentette be, hogy új pártot alapít, mert „baloldali fordulatot“ és „nyugati“ dominanciát lát felfedezni az AfD-nél. Az új párt tudatosan a keletnémetekhez akar csak szólni: Német Patrióták Fellendülése (AdP, a rövidítés tehát nagyon megtévesztö), és a névhez hozzátűzte, hogy: „Közép-Németország”. A nagynémet nacionalizmus ugyanis keletnémet területeknek a mai Nyugat-Lengyelországot tartja: ezt kifejezendő az egykori NDK-s tartományokat középnémetként nevezik meg. A párt jele pedig, igen, a kék búzavirág.

 

Poggenburg sikeresen összehozott egy pártot, amely az AfD nevére emlékeztet, az AfD fő bázisához, a keletnémetekhez (pardon, középnémetekhez) szól, és nyíltan vállalja azt a náci örökséget,

 

ami a volt NDK területén – az elmaradt múltfeldolgozás miatt – a mai napig sem olyannyira elítélt, mint a nyugatiaknál.

 

Éppen ez volt az AfD-n belüli viták oka is, ami Poggenburg kilépéséhez vezetett. Hiába tesz a nyugatiakból álló vezetőség néha széljobbos kiszólásokat, már csak saját szocializációjuk miatt is ők azért irtóznak egy náci iránytól. Az EU-ellenesség, az eurókritika, a menekültellenesség még belefér, de a nyílt nácizmust Gaulandék igyekeznek visszaszorítani.

 

Attól tartanak, hogy különben az Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelése alá kerülnek (jelenleg a parlamenti pártok közül csak a szélbalos Linkét figyelik meg az alkotmányvédök). Ezt a párt tavaly őszig el tudta azzal is kerülni, hogy az Alkotmányvédelem addigi elnöke, Hans-Georg Maaßen titokban súgott az AfD-seknek, miként kerülhetik el a megfigyelést. A Merkel-kriitikus, keményen konzervatív, de határozottan náciellenes főhivatalnak pedig vélhetően azt súgta: szorítsátok ki a párton belüli nácikat.

 

A megfigyelés elkerülése mellett az is a szélsőségek ellen szól, hogy az AfD a nyugati tartományokban sok olyan CDU-s vagy FDP-s voksát kapja meg, akik bár nem értenek mondjuk egyet a merkeli centrumpolitikával, de még véletlenül sem akarnának egy olyan pártra szavazni, amely szélsőjobboldali. Amikor tavaly Chemnitzben két bevándorló megölt egy német-kubai fiatalembert, és erre nácik lepték el a várost és „hajtóvadászatot” folytattak külföldiek ellen (bár a „hajtóvadászat” tényét maga Maaßen tagadta akkor még az Alkotmányvédelem éléről), a helyi AfD nagyon belesodrott a náci tömegbe, együtt vonult velük – ez a nyugati szavazókra meg is tette a hatást: az AfD népszerűsége visszaesett.

 

A keletiek persze ilyenkor azzal jönnek, hogy a nyugatiak ne szóljanak bele az ügyeikbe, ott nem számít annyira kínosnak a széljobbosság, mint akár csak egy átlag düsseldorfi vagy stuttgarti AfD-snek – ráadásul az AfD erejét is nagyban a keleti tartományoknak köszönheti.

 

Keleten már 2017-ben, a szövetségi parlamenti választáson is a második helyre futottak be, Szászországban elsők lettek, a mostani felmérések szerint pedig jó eséllyel elsők lehetnek valamennyi idei keletnémet tartományi választáson. Ilyen jó eredményeket egyetlen nyugati szervezet se hoz – igaz, a keletiek csak hatodát adják a német választópolgároknak.

 

POGGENBURG CSAK A PÁRTLOGÓT CSERÉLTE LE A FACEBOOKON

 

Kelet népe

 

André Poggenburg, aki Björn Höcke türingiai tartományi elnök mellett az AfD-beli széljobbos platform, a Szárny egyik kulcsfigurája volt, mégis úgy véli: elég a keletiek voksa is akár, ráadásul nekik lehet szélsőségesebben is játszani. Poggenburg a kilépésével amúgy azt előzte meg, hogy a nyugatiak dominálta pártvezetés két évre eltiltsa minden pártbeli tevékenységtől. Björn Höckét, aki többek között a berlini holokausztemlékművet bíráló szavai miatt akar a pártvezetés kirakni az AfD-ből, a saját tartományi alapszervezete levédte.

 

Poggenburg agresszív és sokszor prolis stílusa azonban még a saját tartományában se tetszett mindenkinek. Éppen amúgy a túl prolis-balos nyelvezete miatt már nincs jóban az AfD körüli újjobboldali értelmiség két vezető figurájával, a Schmidt Mária meghívására tavaly Magyarországon is előadó Götz Kubitschek fasiszta író-kiadóval, valamint Karlheinz Weißmann konzervatív történésszel.

 

AfD-k

 

Az AfD nem most szakad először. 2015 után a párt radikálisai kiszorították a nyugati mérsékeltek egy részét, akik ma a Bernd Lucke alapító körüli Liberális-Konzervatív Reformereknél vannak, bár egyre fogyatkozva. 2017 után egy másik mérsékeltebb elnököt, Frauke Petryt tolta ki a radikális lobbi: Petry Kékek nevű pártjával próbál a csalódott AfD-sek között szavazókat halászni.

 

Most először fordul azonban elő, hogy egy radikális politikus távozik – márpedig ami tényleg veszélyes lehet az AfD nyugatnémet vezetőire, az egy keletnémet, nyíltabban nacionalista párt.

 

Poggenburg most ezt szervezte meg: az idei három keletnémet tartományi választásokon indulni is akar, és ez akár az AfD eddig biztosnak hitt elsőségét veszélyeztetheti.

 

Ha érdekel, hol volt erős a 2017-es németországi szövetségi parlamenti választáson az AfD, ez a térkép neked szól:

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás