+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba & Bukovics Martin
2021. január 19. kedd, 11:54
Rendkívül zavarja őket, hogy a Pfizer szállítmányai akadoznak, de az sem tetszik a kormánynak, hogy a németek még lekötöttek maguknak plusz 30 milliót Pfizer-oltóanyagot azon felül, mint amit az EU rendelt nekik.

Hétfőn érkezett Lengyelországba egy újabb adag Pfizer-BioNTech-vakcinaszállítmány, de becslések szerint csak feleannyi oltóanyaggal, mint amennyi Lengyelországnak járna ezen a héten az Európai Bizottság által kötött szerződés értelmében. A lengyel sajtó szerint ezen a héten 360 ezer adag oltóanyagnak kellett volna megérkeznie az országba, de csak 176 ezer adag érkezett.

 

A lengyel kormány ezért azt fontolgatja, hogy az Európai Unión kívülről vásároljon koronavírus-elleni védőoltásokat, jelentette ki Michał Dworczyk, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kabinetfőnöke. Hogy orosz vagy kínai vakcinákról lenne-e szó, nem közölték, az oroszok mindenesetre a napokban fogják kérni a Szputnyik-V-vakcina engedélyeztetését az Európai Gyógyszerügynökségtől.

 

A nacionalista-szociálkonzervatív kormányfő kabinetfőnöke a lengyel RMF FM rádiónak adott interjújában arról is beszélt, hogy bár Varsó már fontolgatja az ezirányú lépéseket, de egy ilyen – a magyar kormány által szintén, Kínából tervezett – vakcinabeszerzés 

 

„megsértené az Európai Bizottság által a vakcinagyártókkal aláírt szerződést”.

 

A kabinetfőnök szerint ez azonban lényegében mindegy is, hiszen mint állította: Németország volt az, amely „letárgyalt egy, az egész EU-ra vonatkozó szerződést, majd egy pillanattal később megszegte azt”, amikor berendelt az EU-tól járó vakcinaadagon felül még 30 millió adag vakcinát a Pfizer-BioNTechtől. (A német szövetségi egészségügyi minisztérium honlapján is úgy hivatkoznak erre a 30 millió adagra mint nem uniós, hanem nemzeti alapon biztosított beszerzésre.) A kabinetfőnök azt is felpanaszolta, hogy a nem EU-s tagállamok között van olyan, amelyik jobb szerződéseket tudott kötni a gyártókkal, így több oltást kapnak, ráadásul gyorsabban.

 

De miért csak ilyen keveset szállít a Pfizer az EU-nak?

 

Az oltóanyagok számának csökkenése mögött az áll, hogy az oltóanyaggyártó vállat kibővíti a gyártási létesítményeit, hogy még több adag vakcinát tudjanak előállítani, de a bővítés negatív hatással lesz január vége és február eleje óta az EU-tagállamokba történő vakcinaszállításra. A gyárnak, a belga Puurs-i üzeméből induló vakcinaszállítmányai ingadozni fognak, ez pedig érinteni fog minden EU-tagállamot.

 

Az Európai Bizottság vakcinabeszerzései is megérnek egy misét, erről a Spiegel január 9-i lapszámában volt egy alapos tényfeltáró anyag. Mint írják, 2020 elején Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia már azon gondolkodott, hogy közösen kellene beszerezni az oltásokat, de csak nekik, négyüknek, miután az akkor még javában tartó EU-s költségvetési vitákban sem látszott megállapodás. 

 

A kisebb tagállamok oltásellátására irányuló európai szolidaritást hangsúlyozó német kormány nyomására végül felszámolták ezt az „oltásszövetséget”, és a közös vakcinabeszerzés ügyét az Európai Bizottság kezébe adták. Itt az olasz Sandra Gallina lett megbízva ezzel, ő ugyanis korábban a Mercosur-államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény főtárgyalója volt. Az a munkája sokkal nyugodtabb volt, mint a vakcinabeszerzés: a tagállami kormányok ugyanis nem adtak szabad kezet Ursula von der Leyenéknek, és lényegében minden lépésükbe beleszóltak, ami rendre káoszt okozott Brüsszelben.

 

Bizonyos kormányoknak egyes oltások ára túl magas volt, ráadásul nem is akármelyikeké: azon Pfizer-BioNTech- és Moderna-vakcináké, amik aztán legelőször kapták meg az engedélyt az Európai Gyógyszerügynökségtől. Ezek ugyanis 7-8-szor annyiba kerülnek, mint az Oxford/AstraZeneca-oltás. De voltak tagállamok, amelyek az árnál még nagyobb problémát csináltak az egyes vakcinálnál használt mRNS-technológiából. Mint a Spiegel írja:

 

2020 nyarán alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében mindenhol oltanak.

 

Még 2020 októberében is voltak olyan tudományos tanácsadók, akik óva intettek ezek alkalmazásától – több uniós tagállam kormánya ezért inkább a hagyományos, már évtizedek óta bevált módszerre, az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagra való kivárásra játszott, lehetőleg minél ismertebb és nevesebb gyártóktól remélve ezeket. A magyar kormány által behozni remélt kínai oltás például ilyen.

 

Az, hogy a Pfizer-BioNTech-oltásból egyáltalán rendelt végül az EU, a német kormánynak köszönhető

 

a Spiegel-cikk szerint, amely nyomást gyakorolt a többiekre, hogy márpedig igenis rendeljenek belőle. „Nem akartuk arcon csapni Németországot” – így indokolta a lapnak egy, az uniós tárgyalásokra rálátó forrás azon tagállamok álláspontját, akik végül megszavazták, hogy a részben a Rajna-vidék-pfalzi Mainzban fejlesztett vakcinából is rendeljen az EU 100 millió darabot.

 

Noha a francia kormány tagadta a Spiegelnek, a lap német kormánykörökből úgy tudja, a nemzeti érzékenységek is fontos szerepet játszottak a vakcinabeszerzésekben: mivel a francia Sanofi vakcináiból 300 millió darabot rendeltek, ezért külön figyelni kellett arra, nehogy a Pfizer-BioNTechből véletlenül többet rendeljenek, sőt a francia kormány állítólag külön „fékezte” is utóbbi vakcinák beszerzését. 

 

Az Európai Unióban jelenleg a Pfizer- BioNTech vállalatok mellett az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) eddig még a Moderna cég oltóanyagát engedélyezte, de már az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina engedélyeztetését is kérték a fejlesztők, erre a vakcinára várhatóan január 29-én mondják rá az áment az EMA-nál.

 

NYITÓKÉP: Mateusz Morawiecki / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás