Az ellenzék kérte, Orbánék megadták: így módosulnak a kerülethatárok a 2022-es választásra

Szerző: Petróczi Rafael
2020.12.11. 13:49

A 21 Kutatóközpont gyorselemzése szerint nem sokmindent befolyásolnak majd az új választókerületi határok, még ha látszólag számíthat is egy-egy körzetben, hogy párszáz ellenzéki vagy fideszes szavazóval több lesz-e ott a parlamenti választáson. De vajon miért nem fejezte le Orbán az ellenzéket Pest megyében egy radikálisabb módosítással?

Az ellenzék kérte, Orbánék megadták: így módosulnak a kerülethatárok a 2022-es választásra

Csütörtökön az Országgyűlés fideszes többségű törvényalkotási bizottságán 32 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett átment a párbeszédes Szabó Tímea indítványa, ami alapján minden bizonnyal változni fognak a Pest megyei választókerületi határok a 2022-es választáson. Így a választási törvény összegző módosító javaslatába – ami tartalmazni fogja többek között a Fidesznek fontos változtatásokat az országos listaállítási küszöb emeléséről is – bekerül ez a változtatás is, amit kétharmados Fidesz-többség aligha fog leszavazni a végszavazáson.

Szép gesztusnak tűnhet ugyan, hogy a Fidesz ezzel – összhangban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretével – az ellenzékkel egyetértésben módosít a kerülethatárokon, a kép azonban némileg csalóka. Ugyanis – mint arra a Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont a gyorselemzésében felhívja a figyelmet –

a változtatás törvényi kötelezettség volt: a 106 egyéni választókerület lakosságszáma nem térhet el 20 százalékpontnál nagyobb mértékben az országos átlagtól – ez körülbelül 75 ezer főt jelent.

Ez alapján különösen két körzetet, Pest megye 2-es és 5-ös körzetét kellett visszametszeni: az előbbi, Budakeszi székhelyű körzet 24, az utóbbi, Dunakeszi székhelyű körzet lakosságszáma pedig mára 29 százalékponttal haladja meg az átlagot.

Párszáz szavazat múlik csak rajta

A Párbeszéd társelnökének – mint arra a 21 Kutatóközpont elemzése felhívja a figyelmet – nem a saját fejéből pattant ki a módosítás ötlete: Szabó nem csinált mást, mint beadta a Nemzeti Választási Iroda 2020 nyarán kidolgozott, pártérdekektől mentes javaslatát a fenti probléma orvoslására, ami összesen tíz Pest megyei körzet határait módosítja.

Ennek megfelelően a változtatás valóban korrektnek mondható:

érdemben az nem befolyásolja egyik körzet politikai arculatát sem, a kerületek lakosságának mindössze tizede (valahol csak egy-két százaléka) kerül át más körzetekbe,

így 2022-ben sem lesz jobban vagy kevésbé esélyes a kormány és az ellenzék a tíz érintett körzetben, mint korábban.

A legnagyobb mértékű változás politikai szempontból – a 21 Kutatóközpont számításai szerint –

Pest 2-ben, Budakeszin állhat be: ott ötszázzal több ellenzéki érzelmű szavazó adhatja le a voksát másfél év múlva, mint 2018-ban.

Abban a körzetben 2014-ben és 2018-ban is a fideszes Csenger-Zalán Zsolt nyert, utóbbi esetben azonban alig, mindössze 0,42 százalékponttal előzte meg az LMP akkori társelnökét és miniszterelnök-jelöltjét, Szél Bernadettet.

SZÉL BERNADETT A 2018-AS KAMPÁNYBAN A KÖRZETÉBE TARTOZÓ ZSÁMBÉKON. FORRÁS: SZÉL BERNADETT / FACEBOOK

Tekintve, hogy az ellenzék egyébként is erősebb az urbánus Pest megyei településeken – ami jól meglátszott az önkormányzati választási eredményeken is –, ha egy jó közös jelölttel áll ki a hatpárti ellenzék, komoly esélye van behúzni ezt a körzetet az ötszáz pluszszavazat nélkül is.

A másik „nagyobb” változásokon átmenő kerületben, Pest 3-ban már első ránézésre jobban számíthat, hogy a kerületi határok módosítása nyomán milyen érzelmű szavazók kerülnek oda 2022-ben: a 21 Kutatóközpont számításai szerint a szentenderei körzetben körülbelül 300 új, a kormánypártokhoz húzó szavazóval kell majd számolni. Korábban itt is a Fidesz volt a nyerő: Hadházy Sándor fölényesen hozta a mandátumát mind 2014-ben, mind 2018-ban. Azonban

amennyiben összeadjuk a mostani ellenzéki összefogás akkori jelöltjeinek eredményét, azt látjuk, hogy egy nagyon is szoros körzetről van szó:

az ellenzéki jelöltekre 2014-ben összességében 0,73 százalékponttal (421 szavazattal), 2018-ban pedig 0,78 százalékponttal (515 szavazattal) voksoltak többen, mint a fideszes Hadházyra.

Azaz itt – ha egységesen indul az ellenzék – nagyon is számíthat, a plusz 300 fideszes szavazó. Róna Dániel szerint azonban a látszat csal: az az EP-választáson és az önkormányzati választáson is tapasztalható tendencia, hogy

a nagyvárosokban és az agglomerációban erősödik az ellenzék (míg ezzel párhuzamosan vidéken a Fidesz erősödik), itt is érvényesül: így mai tudásunk alapján itt sem lesz különösebb jelentősége a párszáz fős mozgásnak.

Rónáék mandátumbecslése szerint egyébként mind a budakeszi, mind a szentendrei választókörzetet hoznia kell az ellenzéknek a kormányváltáshoz. A többi érintett körzetben – a 21 Kutatóközpont számításai szerint – inkább csak pár tucatnyi szavazóval változhatnak az erőviszonyok a Fidesz és az ellenzék között.

Nem szorul rá a Fidesz, hogy eltorzítsa a Pest megyei körzethatárokat

A 21 Kutatóközpont az elemzésében három praktikus indokot is talált arra, hogy a Fidesz – a tőle megszokottól eltérő módon – miért nem vitt át erőből egy neki kedvezőbb módosítást: egyrészt jól jöhetett az európai viták kereszttüzében az a látszat, hogy „Magyarországon az ellenzéket is bevonják a választási rendszer átalakításába” – még ha ennek a gyakorlatban jelentősége igazából nincs is.

Másrészt a választási rendszer anélkül is eléggé a Fidesz felé lejt, hogy Pest megyét a maguk képére próbálták volna formálni: 2011-ben a kerületeket eleve úgy alakították ki, hogy

az előre láthatóan kormánypárti körzetek kisebbek legyenek, és így a kormánypárti választók szavazata többet érjen, hiszen átlagosan kevesebben választanak meg ugyanannyi képviselőt, mint az ellenzékiek.

Ahogy Rónáék az elemzésükben írják: „Nem véletlen, hogy 2011-ben 106 választókörzetet hoztak létre. Amennyiben 107-et alkottak volna, akkor egy viszonylag ellenzék felé hajló megyében (Pest, Csongrád, Borsod vagy Budapest) kellett volna egy új választókerületet képezni, ha 105-öt, akkor egy kormánypárti megyében (például Tolna, Somogy) lett volna eggyel kevesebb körzet.”

Harmadrészt pedig a választókörzeti határok érdemi átszabása nélkül is van tere Orbán Viktoréknak, hogy a maguk érdekei alapján formálják át a választási viszonyokat még 2021 után is: a választási rendszerhez ugyan jövőre már nem nyúlhatnak hozzá, de

arról például akár 2022 márciusában is saját szája íze szerint dönthet a Fidesz, hogy a közös listára kényszerített ellenzék létrehozhat-e különálló frakciókat a parlamentben.

A 21 Kutatóközpont gyorselemzését ide kattintva olvashatod el.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek