+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 11. péntek, 13:49
A 21 Kutatóközpont gyorselemzése szerint nem sokmindent befolyásolnak majd az új választókerületi határok, még ha látszólag számíthat is egy-egy körzetben, hogy párszáz ellenzéki vagy fideszes szavazóval több lesz-e ott a parlamenti választáson. De vajon miért nem fejezte le Orbán az ellenzéket Pest megyében egy radikálisabb módosítással?

Csütörtökön az Országgyűlés fideszes többségű törvényalkotási bizottságán 32 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett átment a párbeszédes Szabó Tímea indítványa, ami alapján minden bizonnyal változni fognak a Pest megyei választókerületi határok a 2022-es választáson. Így a választási törvény összegző módosító javaslatába – ami tartalmazni fogja többek között a Fidesznek fontos változtatásokat az országos listaállítási küszöb emeléséről is – bekerül ez a változtatás is, amit kétharmados Fidesz-többség aligha fog leszavazni a végszavazáson.

 

Szép gesztusnak tűnhet ugyan, hogy a Fidesz ezzel – összhangban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretével – az ellenzékkel egyetértésben módosít a kerülethatárokon, a kép azonban némileg csalóka. Ugyanis – mint arra a Róna Dániel vezette 21 Kutatóközpont a gyorselemzésében felhívja a figyelmet –

 

a változtatás törvényi kötelezettség volt: a 106 egyéni választókerület lakosságszáma nem térhet el 20 százalékpontnál nagyobb mértékben az országos átlagtól – ez körülbelül 75 ezer főt jelent.

 

Ez alapján különösen két körzetet, Pest megye 2-es és 5-ös körzetét kellett visszametszeni: az előbbi, Budakeszi székhelyű körzet 24, az utóbbi, Dunakeszi székhelyű körzet lakosságszáma pedig mára 29 százalékponttal haladja meg az átlagot.

 

Párszáz szavazat múlik csak rajta

 

A Párbeszéd társelnökének – mint arra a 21 Kutatóközpont elemzése felhívja a figyelmet – nem a saját fejéből pattant ki a módosítás ötlete: Szabó nem csinált mást, mint beadta a Nemzeti Választási Iroda 2020 nyarán kidolgozott, pártérdekektől mentes javaslatát a fenti probléma orvoslására, ami összesen tíz Pest megyei körzet határait módosítja.

 

Ennek megfelelően a változtatás valóban korrektnek mondható:

 

érdemben az nem befolyásolja egyik körzet politikai arculatát sem, a kerületek lakosságának mindössze tizede (valahol csak egy-két százaléka) kerül át más körzetekbe,

 

így 2022-ben sem lesz jobban vagy kevésbé esélyes a kormány és az ellenzék a tíz érintett körzetben, mint korábban.

 

A legnagyobb mértékű változás politikai szempontból – a 21 Kutatóközpont számításai szerint –

 

Pest 2-ben, Budakeszin állhat be: ott ötszázzal több ellenzéki érzelmű szavazó adhatja le a voksát másfél év múlva, mint 2018-ban.

 

Abban a körzetben 2014-ben és 2018-ban is a fideszes Csenger-Zalán Zsolt nyert, utóbbi esetben azonban alig, mindössze 0,42 százalékponttal előzte meg az LMP akkori társelnökét és miniszterelnök-jelöltjét, Szél Bernadettet.

 

SZÉL BERNADETT A 2018-AS KAMPÁNYBAN A KÖRZETÉBE TARTOZÓ ZSÁMBÉKON. FORRÁS: SZÉL BERNADETT / FACEBOOK

 

Tekintve, hogy az ellenzék egyébként is erősebb az urbánus Pest megyei településeken – ami jól meglátszott az önkormányzati választási eredményeken is –, ha egy jó közös jelölttel áll ki a hatpárti ellenzék, komoly esélye van behúzni ezt a körzetet az ötszáz pluszszavazat nélkül is.

 

A másik „nagyobb” változásokon átmenő kerületben, Pest 3-ban már első ránézésre jobban számíthat, hogy a kerületi határok módosítása nyomán milyen érzelmű szavazók kerülnek oda 2022-ben: a 21 Kutatóközpont számításai szerint a szentenderei körzetben körülbelül 300 új, a kormánypártokhoz húzó szavazóval kell majd számolni. Korábban itt is a Fidesz volt a nyerő: Hadházy Sándor fölényesen hozta a mandátumát mind 2014-ben, mind 2018-ban. Azonban

 

amennyiben összeadjuk a mostani ellenzéki összefogás akkori jelöltjeinek eredményét, azt látjuk, hogy egy nagyon is szoros körzetről van szó:

 

az ellenzéki jelöltekre 2014-ben összességében 0,73 százalékponttal (421 szavazattal), 2018-ban pedig 0,78 százalékponttal (515 szavazattal) voksoltak többen, mint a fideszes Hadházyra.

 

Azaz itt – ha egységesen indul az ellenzék – nagyon is számíthat, a plusz 300 fideszes szavazó. Róna Dániel szerint azonban a látszat csal: az az EP-választáson és az önkormányzati választáson is tapasztalható tendencia, hogy

 

a nagyvárosokban és az agglomerációban erősödik az ellenzék (míg ezzel párhuzamosan vidéken a Fidesz erősödik), itt is érvényesül: így mai tudásunk alapján itt sem lesz különösebb jelentősége a párszáz fős mozgásnak.

 

Rónáék mandátumbecslése szerint egyébként mind a budakeszi, mind a szentendrei választókörzetet hoznia kell az ellenzéknek a kormányváltáshoz. A többi érintett körzetben – a 21 Kutatóközpont számításai szerint – inkább csak pár tucatnyi szavazóval változhatnak az erőviszonyok a Fidesz és az ellenzék között.

 

Nem szorul rá a Fidesz, hogy eltorzítsa a Pest megyei körzethatárokat

 

A 21 Kutatóközpont az elemzésében három praktikus indokot is talált arra, hogy a Fidesz – a tőle megszokottól eltérő módon – miért nem vitt át erőből egy neki kedvezőbb módosítást: egyrészt jól jöhetett az európai viták kereszttüzében az a látszat, hogy „Magyarországon az ellenzéket is bevonják a választási rendszer átalakításába” – még ha ennek a gyakorlatban jelentősége igazából nincs is.

 

Másrészt a választási rendszer anélkül is eléggé a Fidesz felé lejt, hogy Pest megyét a maguk képére próbálták volna formálni: 2011-ben a kerületeket eleve úgy alakították ki, hogy

 

az előre láthatóan kormánypárti körzetek kisebbek legyenek, és így a kormánypárti választók szavazata többet érjen, hiszen átlagosan kevesebben választanak meg ugyanannyi képviselőt, mint az ellenzékiek.

 

Ahogy Rónáék az elemzésükben írják: „Nem véletlen, hogy 2011-ben 106 választókörzetet hoztak létre. Amennyiben 107-et alkottak volna, akkor egy viszonylag ellenzék felé hajló megyében (Pest, Csongrád, Borsod vagy Budapest) kellett volna egy új választókerületet képezni, ha 105-öt, akkor egy kormánypárti megyében (például Tolna, Somogy) lett volna eggyel kevesebb körzet.”

 

Harmadrészt pedig a választókörzeti határok érdemi átszabása nélkül is van tere Orbán Viktoréknak, hogy a maguk érdekei alapján formálják át a választási viszonyokat még 2021 után is: a választási rendszerhez ugyan jövőre már nem nyúlhatnak hozzá, de

 

arról például akár 2022 márciusában is saját szája íze szerint dönthet a Fidesz, hogy a közös listára kényszerített ellenzék létrehozhat-e különálló frakciókat a parlamentben.

 

A 21 Kutatóközpont gyorselemzését ide kattintva olvashatod el.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás