+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Balogh Gábor
2020. október 9. péntek, 10:17
A járvány az egyik legbonyolultabb, legnehezebb dilemma, amellyel az elmúlt harminc évben a magyar politika szembenézett. Bárhogyan is lép a hatalom, csak rossz döntést hozhatnak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A járvány első hullámának kezdetekor a kormány azonnal kihúzta az országot a konnektorból. A villámgyors és teljes lekapcsolásnak komoly gazdasági ára volt, ám a döntést akkor még széles körű konszenzus övezte. Majd’ mindenki természetesnek vette, hogy a zárlatos számítógépet rögvest áramtalanítani kell.

 

Azóta kiderült, hogy a készülék tavasszal mégsem volt zárlatos, ám azt is tudjuk, hogy a vezeték és a biztosítékok pocsék állapotban vannak, így bármikor lángba boríthatják a házat. Most, a második hullám megérkeztével tízmilliónyi szerelőként álljuk körül az egyre furcsább hangokat kiadó gépet, és szenvedélyesen vitatkozunk azon, hogy

 

mi a rosszabb: másodszorra is mentés nélkül kirántani a kábelt, vagy vállalni a lakástűz veszélyét?

 

A vezeték Orbán Viktor kezében van, mindenki, aki elégedetlen, őt szidja. Sokak szerint már a mostani óvintézkedések is eltúlzottak, mások felháborító felelőtlenségnek tartják, hogy nem vezetnek be sokkal szigorúbbakat. S persze mindkét tábor úgy véli, hogy egyedül a kormány alkalmatlansága, ostobasága, vagy gyávasága a gátja annak, hogy az általuk üdvözítőnek vélt lépéseket megtegye.

 

Nagyobbat nem is tévedhetnének.

 

Ez a kérdés ugyanis az egyik legbonyolultabb, legnehezebb dilemma, amellyel az elmúlt harminc évben a magyar politika szembenézett. Bárhogyan is lép a hatalom, csak rossz döntést hozhatnak.

 

Igaz, ezt elsősorban saját maguknak köszönhetik.

 

A miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai világossá tették: egyelőre nem terveznek újabb korlátozásokat. A jelenlegi helyzet – bár ezt, így nyilván nem fogják kimondani – lényegében a vírus szabadon engedését jelenti. A fiataloknak szánt intelmek és fenyítések, vagy a szórakozóhelyek bezárása este 11 után aligha fogják meggátolni, hogy a járvány előbb-vagy utóbb elérje az idős, beteg embereket. A halálozások lassú, de biztos emelkedése jelzi, hogy ez a folyamat már el is indult.

 

A kormány jelenlegi stratégiája egyetlen védvonalra épül: az egészségügyre. Arra a rendszerre, amelyet évtizedek óta szisztematikusan véreztetnek ki a mindenkori döntéshozók. Amely 2010 óta a NER néhány más mostohagyermekével (például az oktatással és a szociális szférával) együtt az Orbán Viktort Untató Kérdések Minisztériumába lett begyömöszölve. És amelyet évről évre több szakember hagyott el, akiknek bérrendezési jeremiádáit egy vállrándítással intézték el egészen mostanáig.

 

Az orvosok fizetésének radikális emelése valóban fékezheti az elvándorlást, illetve akár tiltások nélkül is enyhítheti a magánegészségügy elszívó hatását. Ám a Nemzet Vajákosa, Kásler doktor igen erős varázsgombát dobhatott a táltosfőzetbe, ha tényleg elhiszi, hogy azok, akik már eltávoztak, majd ennek hatására dobják el a sztetószkópot az oslói, müncheni vagy bécsi klinikán, hogy hazatérjenek.

 

Ráadásul a rendszer igazi Achilles-sarkát nem az orvosok, hanem az ápolók létszáma jelenti. Az ő bérüket jóval szerényebb mértékben emelik – igaz, a járványkezelés tekintetében az is mindegy volna, ha a tízszeresét kapnák, hiszen ettől egyik napról a másikra nem lesznek sokkal többen. Márpedig a jelenlegi stratégia mellett sokkal többen kellene, hogy legyenek. Különösen a vírus elleni küzdelem legelső vonalában harcoló, legnehezebben kiképezhető intenzív szakápolókból. Dr. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus pár héttel ezelőtt felrobbantotta a magyar internetet egy bejegyzésével, amelyben rámutat: jelenleg az egész országban összesen kétezer ilyen szakember van, és hiába pattognak majd az átvezénylő parancsok, az ő feladataikat nem tudja átvenni egy sima ápoló.

 

Tök mindegy tehát, hány lélegeztetőgépet zsákmányoltak a portyázók és fürkészek ,ha nincs, aki kezelje a készüléket, és ellássa a magatehetetlen beteget.

 

Közel sem biztos tehát, hogy jelentős korlátozások nélkül az egészségügy nem reccsen meg. Egy ilyen intézkedéssorozatot azonban a már tavasz óta súlyos állapotban intenzíven fekvő magyar gazdaság aligha élne túl. A 13,5 százalékos negyedéves GDP-zuhanás a 2008-2009-es horrorév számait is jócskán alulmúlja, s ami igazán jelzésértékű: a legrosszab az egész közép-európai régióban. Ennek egyik legfontosabb okára pedig az O1G-fétissel nehezen vádolható nemzeti bank mutat rá szeptember végén kiadott javaslatcsomagjában.

 

Az MNB szerint Magyarországot azért csapta különösen nagy erővel arcon a járvány, mert azt a három területet érintette, amelyek a növekedés motorjai voltak az elmúlt években: a járműipart, a turizmust és a beruházásokat. „A magyar gazdaság erős kitettsége a járműiparban és a turizmusban előnyből hátránnyá változott a koronavírus-válság jellegéből fakadóan” – állapítják meg elkerekedett szemekkel Matolcsyék azt, ami józan paraszti ésszel már jó ideje világos kéne, hogy legyen: pár tucat, multik kezében levő gyártósorra, a Gellért-hegyre és a Balatonra, meg az uniós pénzek térkővé konvertálására nem lehet nemzetgazdaságot építeni. Illetve lehet, csak hát azt

 

az első világgazdasági vihar elsodorja.

 

Orbánék nagyon vékony pallón kell, hogy egyensúlyozzanak, amelynek két szélén mély árkok tátonganak – amelyet maguk ástak. Ha továbbra sem szigorítanak az óvintézkedéseken, rájuk szakadhat az egészségügy, amelynek épületét – az elmúlt harminc év összes kormányával együtt – ők ástak alá. Ha a komolyabb korlátozások mellett döntenek, akkor a brüsszeli források, a nyugati turisták és az orbitális kedvezményekkel ideudvarolt multik futóhomokjára épült perifériás félgyarmati gazdaság sufnija omlik a fejükre.

 

A végére tehát meg is fogalmazhatnánk a sztoikus tanulságot: maguknak köszönhetik a bajt, nincs miért sajnáljuk őket, legfeljebb kérünk egy vödör popcornt a műsorhoz. Ez így igaz is, csak, hát a helyzet az, hogy azon a vékony pallón nem csak Orbán, de az egész ország ott szédeleg. Ezt meg mi köszönhetjük nekik. Pontosabban: tíz év alatt ennyit köszönhetünk nekik.

 

Balogh Gábor újpesti újságíró mostantól az Azonnalin hetente jelentkezik véleménycikkekkel. Olvass még tőle! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Gulyás Márton és a Partizán műsora Gajdics Ottóval tarolt, TGM és a többi véleményvezér pedig a nyomukban!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás