A Néppárt-elnök beismerte: nem tudnak mit kezdeni a Fidesszel

Szerző: Illés Gergő
2020.09.29. 07:12

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

A Néppárt-elnök beismerte: nem tudnak mit kezdeni a Fidesszel
„Az az igazság, hogy ma sem a Fidesz kizárásának, sem a visszafogadásának nincsen többsége”

– ezt a beismeréssel is felérő nyilatkozatot tette hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a kereszténydemokrata pártcsalád ezúttal online tartott politikai gyűlésén. A lengyel politikus beszédében a fontosabb aktuális témák – Belarusz, a hegyi-karabahi konfliktus, a migráció, valamint a koronavírus-járvány kezelése – mellett ugyanis a Néppártban immár több, mint másfél éve felfüggesztett Fidesz helyzetére is kitért.

Döntöttek, hogy nem döntenek

A magyar kormánypárt Néppárt-beli felfüggesztése már évek óta érett, de döntés erről csak 2019. márciusában született. Akkor a néppárti vezetésnél a magyar kormány „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” plakát- és médiakampánya verte ki a biztosítékot, amelyen Soros György mellett Jean-Claude Juncker akkori (egyébként néppárti) európai bizottsági elnök is szerepelt. A felfüggesztés másik apropóját a CEU-ügy adta.

A felfüggesztés eredetileg csak addig élt volna, amíg a három tagú néppárti „bölcsek tanácsa” el nem készített volna egy jelentést a magyar kormánypárt helyzetéről, majd ezt követően döntöttek volna az EPP-n belül a Fidesz kizárásáról, avagy visszafogadásáról. Azonban kiderült, hogy jelentés írásos formában még csak nem is létezik, az EPP februári kongresszusán végül nem került napirendre a Fidesz ügye, a bölcsek tanácsa pedig nem tudott megállapdni abban, hogy milyen jövőt is javasoljon a Fidesz számára, ezért feloszlatta önmagát.

Közben közbeszólt a koronavírus-járvány, a Néppárt politikai gyűlése így személyesen nem is ülhet össze. Ennek ellenére a Fidesz kizárását követelő hangok nem maradtak abba, tavasszal a magyar felhatalmazási törvény miatt követelte tizenhárom – azóta pedig már tizennégy – tagpárt a Fidesz kizárását.

Igaz, a legbefolyásosabb tagpártok, így például a német kereszténydemokraták nem nyilvánultak meg.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez miért is nem állhatott érdekükben, érdemes a Direkt36 tematikus oknyomozását elolvasni.

Az egységet féltik, ezért lapítanak

A fenti indítványról a mostani, szeptemberi EPP-gyűlésen szavaztak volna, de ahogyan Tusk is elismerte a beszédében, „a világjárvány megzavarta a terveinket, és ez nem kifogás, hanem egy valós ok arra, amiért el kellett halasztanunk a döntést”. Tusk szerint viszont a Fidesz-ügy megoldása nem lesz könnyű, hiszen a magyar kormánypárt nagyon megosztja a pártcsaládot:

„Őszinte leszek Önökkel. A Fidesz jövőjével kapcsolatos törésvonalak mélyebben futnak, mint az a vezetőink nyilvános nyilatkozatai alapján tűnik” – nyilatkozott. Az EPP-elnök szerint Orbán Viktor pártjának jövőjével kapcsolatban háromfajta megnyilvánulás létezik a pártcsaládon belül:

„Vannak pártok, akiknek oké, amit a Fidesz csinál Magyarországon, és az egész EPP számára ezt az irányvonalat javasolják.

Nyilvánvaló kisebbségben vannak ők, de ne hülyítsük azzal magunkat, hogy mindenki visszautasítja Orbán Viktor gondolkodását”.

Az elnök szerint a második út azon pártoké, akik bár visszautasítják az „illiberális demokrácia” gondolatát, de „taktikai okokból” nem zárnák ki a Fideszt. Tusk szerint ők egy igazán nagy csoportot alkotnak, és attól tartanak, hogy a Fidesz kizárása esetén az EPP-frakció szétszakadna például az Európai Parlamentben.

„És végül vannak azok, akiknek az értékeink jelentik a legfontosabb érvet ebben a vitában. Kell-e mondanom, hogy teljes szívvel az ő oldalukon állok. De az az igazság, hogy ma sem a Fidesz kizárásának, sem a reintegrációjának nincsen többsége” – nyilatkozott a harmadik, de önmagában többséget szintén nem jelentő csoportról.

Tusk szerint a Fideszt már nem lehet visszarántani

És bár Tusk sajnálkozott, hogy a járvány miatt valós döntésre nem került sor, de azt is hozzátette, hogy legalább a járvány időt ad arra, hogy a Néppárt újragondolja a stratégiáját. Szerinte ugyanis az, hogy az EPP hogyan reagál a Fidesz gyakorlataira, azt is megmutatja, hogy a pártcsalád hogyan viszonyul a demokráciához, a hagyományos emberi jogokhoz, vagy az EU alapelveihez

„Ma már nehéz elképzelni, hogy meg tudnánk győzni a Fideszt, hogy térjen vissza az elveinkhez”

– vallotta a pártelnök, aki szerint a Fidesszel kapcsolatos kérdés „már nem is az, hogy kizárni vagy visszafogadni, hanem az, hogy kik vagyunk és kik akarunk lenni”.

A lengyel politikus egyébként burkoltan is odaszólt a Fidesznek, mikor a keresztény értékekről és a kereszténydemokráciáról beszélt. Szerinte ugyanis a világjárvány idején egy keresztény politikus „nem engedheti meg magának, hogy ne legyen empatikus minden egyénnel”. „Mély és kölcsönös bizalmat kell kiépítenünk az állampolgárok és a kormányok között, ahelyett, hogy manipulációhoz és propagandához fordulnánk. Ezért az EPP egy politikusának sem szabad közömbösnek lennie, ha valaki a világjárványt korrupcióra, a demokrácia elleni támadásra, az emberi jogok – köztük a hiteles információhoz való jog – indokolatlan korlátozására használja”.

Tuskot a Néppárt zágrábi kongresszusán választotta elnöknek tavaly novemberben 93 százalékos többséggel – igaz, ellenjelölt híján.

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek