+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. szeptember 29. kedd, 07:12
Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.
„Az az igazság, hogy ma sem a Fidesz kizárásának, sem a visszafogadásának nincsen többsége”

 

– ezt a beismeréssel is felérő nyilatkozatot tette hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a kereszténydemokrata pártcsalád ezúttal online tartott politikai gyűlésén. A lengyel politikus beszédében a fontosabb aktuális témák – Belarusz, a hegyi-karabahi konfliktus, a migráció, valamint a koronavírus-járvány kezelése – mellett ugyanis a Néppártban immár több, mint másfél éve felfüggesztett Fidesz helyzetére is kitért.

 

Döntöttek, hogy nem döntenek

 

A magyar kormánypárt Néppárt-beli felfüggesztése már évek óta érett, de döntés erről csak 2019. márciusában született. Akkor a néppárti vezetésnél a magyar kormány „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” plakát- és médiakampánya verte ki a biztosítékot, amelyen Soros György mellett Jean-Claude Juncker akkori (egyébként néppárti) európai bizottsági elnök is szerepelt. A felfüggesztés másik apropóját a CEU-ügy adta.

 

A felfüggesztés eredetileg csak addig élt volna, amíg a három tagú néppárti „bölcsek tanácsa” el nem készített volna egy jelentést a magyar kormánypárt helyzetéről, majd ezt követően döntöttek volna az EPP-n belül a Fidesz kizárásáról, avagy visszafogadásáról. Azonban kiderült, hogy jelentés írásos formában még csak nem is létezik, az EPP februári kongresszusán végül nem került napirendre a Fidesz ügye, a bölcsek tanácsa pedig nem tudott megállapdni abban, hogy milyen jövőt is javasoljon a Fidesz számára, ezért feloszlatta önmagát.

 

Közben közbeszólt a koronavírus-járvány, a Néppárt politikai gyűlése így személyesen nem is ülhet össze. Ennek ellenére a Fidesz kizárását követelő hangok nem maradtak abba, tavasszal a magyar felhatalmazási törvény miatt követelte tizenhárom – azóta pedig már tizennégy – tagpárt a Fidesz kizárását.

 

Igaz, a legbefolyásosabb tagpártok, így például a német kereszténydemokraták nem nyilvánultak meg.

 

Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez miért is nem állhatott érdekükben, érdemes a Direkt36 tematikus oknyomozását elolvasni.

 

Az egységet féltik, ezért lapítanak

 

A fenti indítványról a mostani, szeptemberi EPP-gyűlésen szavaztak volna, de ahogyan Tusk is elismerte a beszédében, „a világjárvány megzavarta a terveinket, és ez nem kifogás, hanem egy valós ok arra, amiért el kellett halasztanunk a döntést”. Tusk szerint viszont a Fidesz-ügy megoldása nem lesz könnyű, hiszen a magyar kormánypárt nagyon megosztja a pártcsaládot:

 

„Őszinte leszek Önökkel. A Fidesz jövőjével kapcsolatos törésvonalak mélyebben futnak, mint az a vezetőink nyilvános nyilatkozatai alapján tűnik” – nyilatkozott. Az EPP-elnök szerint Orbán Viktor pártjának jövőjével kapcsolatban háromfajta megnyilvánulás létezik a pártcsaládon belül:

 

„Vannak pártok, akiknek oké, amit a Fidesz csinál Magyarországon, és az egész EPP számára ezt az irányvonalat javasolják.

 

Nyilvánvaló kisebbségben vannak ők, de ne hülyítsük azzal magunkat, hogy mindenki visszautasítja Orbán Viktor gondolkodását”.

 

Az elnök szerint a második út azon pártoké, akik bár visszautasítják az „illiberális demokrácia” gondolatát, de „taktikai okokból” nem zárnák ki a Fideszt. Tusk szerint ők egy igazán nagy csoportot alkotnak, és attól tartanak, hogy a Fidesz kizárása esetén az EPP-frakció szétszakadna például az Európai Parlamentben.

 

„És végül vannak azok, akiknek az értékeink jelentik a legfontosabb érvet ebben a vitában. Kell-e mondanom, hogy teljes szívvel az ő oldalukon állok. De az az igazság, hogy ma sem a Fidesz kizárásának, sem a reintegrációjának nincsen többsége” – nyilatkozott a harmadik, de önmagában többséget szintén nem jelentő csoportról.

 

Tusk szerint a Fideszt már nem lehet visszarántani

 

És bár Tusk sajnálkozott, hogy a járvány miatt valós döntésre nem került sor, de azt is hozzátette, hogy legalább a járvány időt ad arra, hogy a Néppárt újragondolja a stratégiáját. Szerinte ugyanis az, hogy az EPP hogyan reagál a Fidesz gyakorlataira, azt is megmutatja, hogy a pártcsalád hogyan viszonyul a demokráciához, a hagyományos emberi jogokhoz, vagy az EU alapelveihez

 

„Ma már nehéz elképzelni, hogy meg tudnánk győzni a Fideszt, hogy térjen vissza az elveinkhez”

 

– vallotta a pártelnök, aki szerint a Fidesszel kapcsolatos kérdés „már nem is az, hogy kizárni vagy visszafogadni, hanem az, hogy kik vagyunk és kik akarunk lenni”.

 

A lengyel politikus egyébként burkoltan is odaszólt a Fidesznek, mikor a keresztény értékekről és a kereszténydemokráciáról beszélt. Szerinte ugyanis a világjárvány idején egy keresztény politikus „nem engedheti meg magának, hogy ne legyen empatikus minden egyénnel”. „Mély és kölcsönös bizalmat kell kiépítenünk az állampolgárok és a kormányok között, ahelyett, hogy manipulációhoz és propagandához fordulnánk. Ezért az EPP egy politikusának sem szabad közömbösnek lennie, ha valaki a világjárványt korrupcióra, a demokrácia elleni támadásra, az emberi jogok – köztük a hiteles információhoz való jog – indokolatlan korlátozására használja”.

 

Tuskot a Néppárt zágrábi kongresszusán választotta elnöknek tavaly novemberben 93 százalékos többséggel – igaz, ellenjelölt híján.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás