+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. szeptember 29. kedd, 07:12
Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.
„Az az igazság, hogy ma sem a Fidesz kizárásának, sem a visszafogadásának nincsen többsége”

 

– ezt a beismeréssel is felérő nyilatkozatot tette hétfőn Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a kereszténydemokrata pártcsalád ezúttal online tartott politikai gyűlésén. A lengyel politikus beszédében a fontosabb aktuális témák – Belarusz, a hegyi-karabahi konfliktus, a migráció, valamint a koronavírus-járvány kezelése – mellett ugyanis a Néppártban immár több, mint másfél éve felfüggesztett Fidesz helyzetére is kitért.

 

Döntöttek, hogy nem döntenek

 

A magyar kormánypárt Néppárt-beli felfüggesztése már évek óta érett, de döntés erről csak 2019. márciusában született. Akkor a néppárti vezetésnél a magyar kormány „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” plakát- és médiakampánya verte ki a biztosítékot, amelyen Soros György mellett Jean-Claude Juncker akkori (egyébként néppárti) európai bizottsági elnök is szerepelt. A felfüggesztés másik apropóját a CEU-ügy adta.

 

A felfüggesztés eredetileg csak addig élt volna, amíg a három tagú néppárti „bölcsek tanácsa” el nem készített volna egy jelentést a magyar kormánypárt helyzetéről, majd ezt követően döntöttek volna az EPP-n belül a Fidesz kizárásáról, avagy visszafogadásáról. Azonban kiderült, hogy jelentés írásos formában még csak nem is létezik, az EPP februári kongresszusán végül nem került napirendre a Fidesz ügye, a bölcsek tanácsa pedig nem tudott megállapdni abban, hogy milyen jövőt is javasoljon a Fidesz számára, ezért feloszlatta önmagát.

 

Közben közbeszólt a koronavírus-járvány, a Néppárt politikai gyűlése így személyesen nem is ülhet össze. Ennek ellenére a Fidesz kizárását követelő hangok nem maradtak abba, tavasszal a magyar felhatalmazási törvény miatt követelte tizenhárom – azóta pedig már tizennégy – tagpárt a Fidesz kizárását.

 

Igaz, a legbefolyásosabb tagpártok, így például a német kereszténydemokraták nem nyilvánultak meg.

 

Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez miért is nem állhatott érdekükben, érdemes a Direkt36 tematikus oknyomozását elolvasni.

 

Az egységet féltik, ezért lapítanak

 

A fenti indítványról a mostani, szeptemberi EPP-gyűlésen szavaztak volna, de ahogyan Tusk is elismerte a beszédében, „a világjárvány megzavarta a terveinket, és ez nem kifogás, hanem egy valós ok arra, amiért el kellett halasztanunk a döntést”. Tusk szerint viszont a Fidesz-ügy megoldása nem lesz könnyű, hiszen a magyar kormánypárt nagyon megosztja a pártcsaládot:

 

„Őszinte leszek Önökkel. A Fidesz jövőjével kapcsolatos törésvonalak mélyebben futnak, mint az a vezetőink nyilvános nyilatkozatai alapján tűnik” – nyilatkozott. Az EPP-elnök szerint Orbán Viktor pártjának jövőjével kapcsolatban háromfajta megnyilvánulás létezik a pártcsaládon belül:

 

„Vannak pártok, akiknek oké, amit a Fidesz csinál Magyarországon, és az egész EPP számára ezt az irányvonalat javasolják.

 

Nyilvánvaló kisebbségben vannak ők, de ne hülyítsük azzal magunkat, hogy mindenki visszautasítja Orbán Viktor gondolkodását”.

 

Az elnök szerint a második út azon pártoké, akik bár visszautasítják az „illiberális demokrácia” gondolatát, de „taktikai okokból” nem zárnák ki a Fideszt. Tusk szerint ők egy igazán nagy csoportot alkotnak, és attól tartanak, hogy a Fidesz kizárása esetén az EPP-frakció szétszakadna például az Európai Parlamentben.

 

„És végül vannak azok, akiknek az értékeink jelentik a legfontosabb érvet ebben a vitában. Kell-e mondanom, hogy teljes szívvel az ő oldalukon állok. De az az igazság, hogy ma sem a Fidesz kizárásának, sem a reintegrációjának nincsen többsége” – nyilatkozott a harmadik, de önmagában többséget szintén nem jelentő csoportról.

 

Tusk szerint a Fideszt már nem lehet visszarántani

 

És bár Tusk sajnálkozott, hogy a járvány miatt valós döntésre nem került sor, de azt is hozzátette, hogy legalább a járvány időt ad arra, hogy a Néppárt újragondolja a stratégiáját. Szerinte ugyanis az, hogy az EPP hogyan reagál a Fidesz gyakorlataira, azt is megmutatja, hogy a pártcsalád hogyan viszonyul a demokráciához, a hagyományos emberi jogokhoz, vagy az EU alapelveihez

 

„Ma már nehéz elképzelni, hogy meg tudnánk győzni a Fideszt, hogy térjen vissza az elveinkhez”

 

– vallotta a pártelnök, aki szerint a Fidesszel kapcsolatos kérdés „már nem is az, hogy kizárni vagy visszafogadni, hanem az, hogy kik vagyunk és kik akarunk lenni”.

 

A lengyel politikus egyébként burkoltan is odaszólt a Fidesznek, mikor a keresztény értékekről és a kereszténydemokráciáról beszélt. Szerinte ugyanis a világjárvány idején egy keresztény politikus „nem engedheti meg magának, hogy ne legyen empatikus minden egyénnel”. „Mély és kölcsönös bizalmat kell kiépítenünk az állampolgárok és a kormányok között, ahelyett, hogy manipulációhoz és propagandához fordulnánk. Ezért az EPP egy politikusának sem szabad közömbösnek lennie, ha valaki a világjárványt korrupcióra, a demokrácia elleni támadásra, az emberi jogok – köztük a hiteles információhoz való jog – indokolatlan korlátozására használja”.

 

Tuskot a Néppárt zágrábi kongresszusán választotta elnöknek tavaly novemberben 93 százalékos többséggel – igaz, ellenjelölt híján.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás