Rendkívüli parlamenti ülést tartana a DK, mert szerintük Orbán elbukott Brüsszelben

Szerző: Petróczi Rafael
2020.07.22. 11:50

A DK azt állítja, Orbán egyik feltételt sem teljesítette az EU-s költségvetésről és mentőcsomagról szóló tárgyalásokon, amikre a parlament fideszes többsége felhatalmazta, ezért a plénum előtt kell magyarázatot adnia.

Rendkívüli parlamenti ülést tartana a DK, mert szerintük Orbán elbukott Brüsszelben

A DK rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi a parlamentben, mert szerintük Orbán Viktor elbukta a parlamenti felhatalmazást Brüsszelben.

Ugyanis az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-válság kezelésére szánt, 750 milliárd eurós hitelcsomagról szóló ülésére Orbán Viktor a fideszes többségű Országgyűlés határozati javaslatával ment ki, ami négy feltételt szabott a miniszterelnöknek, hogy csak ezek teljesülésével fogadjon el bármit Brüsszelben. Ezek konkrétan:

+ az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban, a gazdagok ne kapjanak többet, mint a szegények;

+ a folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat a többéves pénzügyi keretről és a közös hitelfelvételről való döntés előtt le kell zárni;

+ politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogassanak EU-s pénzből;

+ elfogadhatatlan a kifizetések „politikai és ideológiai feltételekhez kötése” jogállamiság címszó alatt.

A DK szerint Orbán Viktor nemcsak hogy kevesebb pénzt szerzett Magyarországnak, mint korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hanem a fenti feltételek egyikét sem teljesítette, ezért kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását. (Arra a nem mellékes tényre nem térnek ki, hogy azóta egy fontos nettó befizetővel, Nagy-Britanniával kevesebb van az EU-ban, egy nem túl módos országgal, Horvátországgal pedig több.)

A DK szerint a magyar miniszterelnök vagy eleve úgy ment ki tárgyalni, hogy „előre tudta, becsapja az országot és a parlamenti szavazógépeit, vagy túlbecsülte háttérzajnak minősülő érdekérvényesítő képességét.

A miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kell beszámolnia arról, hogy miért bukott el a tárgyalásokon mind a négy, az Országgyűlés által rábízott ügyben”

– áll a DK Azonnalinak küldött sajtóközleményében, ehhez kérve a többi ellenzéki párt támogatását.

Erre egyébként előzetesen megvan az esélye a DK-nak, tekintve, hogy rendkívüli ülést összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére lehet. Ez utóbbi a járható út a DK számára, aminek már csak 31 másik képviselőt kell meggyőznie, hogy csatlakozzon a kilenctagú frakciójukhoz a kérdésben. Hívtuk ezzel kapcsolatban az ellenzéki pártok képviselőit, ám egyelőre időt kértek a döntéshez. Amint kapunk válaszokat, azokat természetesen közöljük.

Miről állapodtak meg végül Brüsszelben?

Abban biztosan igaza van a DK-nak, hogy fideszes felhatalmazás ide vagy oda,

azt nem sikerült elérnie Orbán Viktornak, hogy a pénzek kifizetésének jogállamisághoz való kötése ne kerüljön be a megállapodásba.

Igaz, azt nem részletezték benne, hogy konkrétan mi alapján döntenék el egy államról, hogy teljesíti-e a jogállamisági kritériumokat, és így jár-e neki EU-s forrás, de ez nem is a dolga egy politikai deklarációnak, amit ráadásul nem egy EU-s jogalkotó szerv adott ki. Így a részletekért várni kell még a konkrét EU-s jogszabály elfogadására, ami a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament dolga lesz.

Az Európai Tanács által kedd hajnalban közzétett konklúziókban a jogállamiság kapcsán csak annyi szerepel: az Európai Tanács hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Az ugyanakkor eldőlt, hogy jogállamiságsérelem esetén a pénzek felfüggesztéséről szóló konkrét döntést az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács minősített többséggel hozhat meg – ehhez a tagállamok 55 százalékának és az uniós állampolgárok legalább 65 százalékát kitevő országoknak a szavazatára lenne szükség.

A részletek ismeretének hiányában nem igazán tudni, hogy mi lesz a Fidesz értelmezésében „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” EU-s kifizetésével, ugyanis erről nyilván akkor lenne értelme beszélni, ha egy tagállamtól valami miatt felfüggesztenék a kifizetéseket – ekkor lenne releváns kérdés, hogy az EU-s pénzek végfelhasználói, például az önkormányzatok vagy a civilszervezetek megkapják-e a pénzt.

Ami a 7-es cikkelyes vizsgálat leállítását illeti, ezt a csatát gyakorlatilag már azelőtt megnyerte Orbán, hogy egyáltalán kiutazott volna Brüsszelbe: ebben a kérdésben évek óta nem történik érdemi előrelépés a vizsgálat alá vont Lengyelország és Magyarország esetében sem, és nem is várható, hogy a jövőben ez másképp lesz.

Politikailag persze számított volna, hogy Orbán kimondassa ezt az EU-ban, ám ez végül nem történt meg.

Az Európai Tanács ülésén egyébként abban állapodtak meg országok állam- és kormányfői, hogy a koronavírus-válságra elkülönített mentőcsomag 750 milliárd eurós, eredetileg tervezett keretösszege megmarad, de a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárdra csökkent a visszakozó országok nyomására. További 360 milliárd euró hitelként áll rendelkezésre a tagállamoknak.

A következő hét év, 2021-27 közötti költségvetéséről is megállapodtak a tagállami vezetők: e szerint 1074 milliárd euró finanszírozási alap áll majd rendelkezésre gazdáknak, az egyes régióknak, vállalkozásoknak vagy éppen kutatóknak.

FRISSÍTÉS (2020.07.22. 14:25): Az Azonnali kereste az ellenzéki pártokat, támogatják-e a DK javaslatát a rendkívüli parlamenti ülés összehívásával kapcsolatban. Eddig csak a szocialista Harangozó Tamás jelezte: elvi szintén pártjuk támogatja azt, de még egyeztetéseket folytatnak az ügyben.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart a maratoni EU-s csúcs után. Orbán Viktor / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek