+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 22. szerda, 11:50
A DK azt állítja, Orbán egyik feltételt sem teljesítette az EU-s költségvetésről és mentőcsomagról szóló tárgyalásokon, amikre a parlament fideszes többsége felhatalmazta, ezért a plénum előtt kell magyarázatot adnia.

A DK rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi a parlamentben, mert szerintük Orbán Viktor elbukta a parlamenti felhatalmazást Brüsszelben.

 

Ugyanis az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-válság kezelésére szánt, 750 milliárd eurós hitelcsomagról szóló ülésére Orbán Viktor a fideszes többségű Országgyűlés határozati javaslatával ment ki, ami négy feltételt szabott a miniszterelnöknek, hogy csak ezek teljesülésével fogadjon el bármit Brüsszelben. Ezek konkrétan:

 

+ az azonos helyzetben lévő tagállamok részesüljenek azonos elbánásban, a gazdagok ne kapjanak többet, mint a szegények;

 

+ a folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat a többéves pénzügyi keretről és a közös hitelfelvételről való döntés előtt le kell zárni;

 

+ politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” ne támogassanak EU-s pénzből;

 

+ elfogadhatatlan a kifizetések „politikai és ideológiai feltételekhez kötése” jogállamiság címszó alatt.

 

A DK szerint Orbán Viktor nemcsak hogy kevesebb pénzt szerzett Magyarországnak, mint korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hanem a fenti feltételek egyikét sem teljesítette, ezért kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását. (Arra a nem mellékes tényre nem térnek ki, hogy azóta egy fontos nettó befizetővel, Nagy-Britanniával kevesebb van az EU-ban, egy nem túl módos országgal, Horvátországgal pedig több.)

 

A DK szerint a magyar miniszterelnök vagy eleve úgy ment ki tárgyalni, hogy „előre tudta, becsapja az országot és a parlamenti szavazógépeit, vagy túlbecsülte háttérzajnak minősülő érdekérvényesítő képességét.

 

A miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt kell beszámolnia arról, hogy miért bukott el a tárgyalásokon mind a négy, az Országgyűlés által rábízott ügyben”

 

– áll a DK Azonnalinak küldött sajtóközleményében, ehhez kérve a többi ellenzéki párt támogatását.

 

Erre egyébként előzetesen megvan az esélye a DK-nak, tekintve, hogy rendkívüli ülést összehívni a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének kérelmére lehet. Ez utóbbi a járható út a DK számára, aminek már csak 31 másik képviselőt kell meggyőznie, hogy csatlakozzon a kilenctagú frakciójukhoz a kérdésben. Hívtuk ezzel kapcsolatban az ellenzéki pártok képviselőit, ám egyelőre időt kértek a döntéshez. Amint kapunk válaszokat, azokat természetesen közöljük.

 

Miről állapodtak meg végül Brüsszelben?

 

Abban biztosan igaza van a DK-nak, hogy fideszes felhatalmazás ide vagy oda,

 

azt nem sikerült elérnie Orbán Viktornak, hogy a pénzek kifizetésének jogállamisághoz való kötése ne kerüljön be a megállapodásba.

 

Igaz, azt nem részletezték benne, hogy konkrétan mi alapján döntenék el egy államról, hogy teljesíti-e a jogállamisági kritériumokat, és így jár-e neki EU-s forrás, de ez nem is a dolga egy politikai deklarációnak, amit ráadásul nem egy EU-s jogalkotó szerv adott ki. Így a részletekért várni kell még a konkrét EU-s jogszabály elfogadására, ami a minisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament dolga lesz.

 

Az Európai Tanács által kedd hajnalban közzétett konklúziókban a jogállamiság kapcsán csak annyi szerepel: az Európai Tanács hangsúlyozza az EU pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Az ugyanakkor eldőlt, hogy jogállamiságsérelem esetén a pénzek felfüggesztéséről szóló konkrét döntést az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács minősített többséggel hozhat meg – ehhez a tagállamok 55 százalékának és az uniós állampolgárok legalább 65 százalékát kitevő országoknak a szavazatára lenne szükség.

 

A részletek ismeretének hiányában nem igazán tudni, hogy mi lesz a Fidesz értelmezésében „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” EU-s kifizetésével, ugyanis erről nyilván akkor lenne értelme beszélni, ha egy tagállamtól valami miatt felfüggesztenék a kifizetéseket – ekkor lenne releváns kérdés, hogy az EU-s pénzek végfelhasználói, például az önkormányzatok vagy a civilszervezetek megkapják-e a pénzt.

 

Ami a 7-es cikkelyes vizsgálat leállítását illeti, ezt a csatát gyakorlatilag már azelőtt megnyerte Orbán, hogy egyáltalán kiutazott volna Brüsszelbe: ebben a kérdésben évek óta nem történik érdemi előrelépés a vizsgálat alá vont Lengyelország és Magyarország esetében sem, és nem is várható, hogy a jövőben ez másképp lesz.

 

Politikailag persze számított volna, hogy Orbán kimondassa ezt az EU-ban, ám ez végül nem történt meg.

 

Az Európai Tanács ülésén egyébként abban állapodtak meg országok állam- és kormányfői, hogy a koronavírus-válságra elkülönített mentőcsomag 750 milliárd eurós, eredetileg tervezett keretösszege megmarad, de a vissza nem térítendő támogatás összege 500-ról 390 milliárdra csökkent a visszakozó országok nyomására. További 360 milliárd euró hitelként áll rendelkezésre a tagállamoknak.

 

A következő hét év, 2021-27 közötti költségvetéséről is megállapodtak a tagállami vezetők: e szerint 1074 milliárd euró finanszírozási alap áll majd rendelkezésre gazdáknak, az egyes régióknak, vállalkozásoknak vagy éppen kutatóknak.

 

FRISSÍTÉS (2020.07.22. 14:25): Az Azonnali kereste az ellenzéki pártokat, támogatják-e a DK javaslatát a rendkívüli parlamenti ülés összehívásával kapcsolatban. Eddig csak a szocialista Harangozó Tamás jelezte: elvi szintén pártjuk támogatja azt, de még egyeztetéseket folytatnak az ügyben.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart a maratoni EU-s csúcs után. Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás