+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. június 29. hétfő, 11:10
Most vasárnap előrehozott választások lesznek délnyugati szomszédunknál. Az Azonnali képbe hoz az okokat, az indulókat és az esélyeket illetően.

+ Miért választanak egyáltalán a horvátok most, nemrég volt valami választás náluk?

 

Tavaly év végén elnökválasztás volt, amelynek második – már idén januárban lezajlott – fordulóját meglepetésre a szociáldemokrata Zoran Milanović nyerte meg.

 

Most vasárnap előrehozott parlamenti választások lesznek, azaz a parlamentet választják

 

– ez persze azt jelenti: új kormány fog majd felállni.

 

+ Miért kellett előrehozni, valami baj történt?

 

Hát, a koronavírus elég nagy baj volt. A hivatalos indoklás szerint emiatt – mármint egy esetleges második hullámtól való félelem miatt – kellett az eredetileg ősz végén megtartandó parlamenti választást előrehozni. Azaz olyan nagyon sokkal hamarabb nem oszlatta fel magát a parlament.

 

A politikai (igazi) ok az, hogy Andrej Plenković, a jelenlegi HDZ-s konzervatív kormányfő abban bízott: ha most tartják a választásokat, akkor még a járványkezelő személye lesz döntő, és nem a gazdasági válság fog dominálni. Ennek megfelelően a plenkovići kampány egyik jelszava is az, hogy „Válságban mutatkozik meg a vezető”.

 

BIZTONSÁGOS HORVÁTORSZÁGOT ÍGÉR A HDZ. FOTÓ: HDZ / FB

 

+ Bejön Plenković számítása, és marad kormányfő?

 

Jóval szorosabb lesz a küzdelem, mint amire számított,

 

ugyanis a szociáldemokraták (SDP) egyrészről gyakorlatilag az egész balközepet összefogták egy választási listán, másrészről meglepetésre eléggé feljöttek Plenković mögé. Még az sem kizárt, hogy megint meglepetés lesz, és a szociáldemokraták vezette koalíció fut be elsőnek.

 

+ Azaz Plenković kormányfői széke eléggé inog?

 

Inog, persze, de azért elég valószínűtlen, hogy egy baloldali kormányfő jöjjön. Hiába állnak jól a szocdemek és szövetségeseik, nem valószínű, hogy abszolút többséget szereznek a zágrábi parlamentben. A fő kérdés inkább az, hogy Plenkovićnak sikerül-e többséget találnia maga mögött – ezt vagy a balközéppel próbálhatja meg (ekkor nagykoalíció jönne), vagy a szélsőjobboldallal (de az meg nem kedveli Plenković mérsékelt irányvonalát).

 

+ Plenković nem az egész jobboldal jelöltje?

 

Dehogyis! Noha a horvát jobboldalt gyakorlatilag az ország függetlensége óta komoly ellenfél nélkül tudta uralni a Franjo Tudjman alapította Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), a párt most kapott egy ellenlábast jobbról. Ennek két oka van.

 

Egyrészről Plenković eleve annyira behúzta a HDZ-t középre, hogy az már sokaknak nem tetszett, a párt nem véletlenül zuhant nagyon a tavalyi EP-választáson is, és vesztette el aztán az államfőválasztást. Másrészről

 

a HDZ-től jobbra állók Miroslav Škoro személyében találtak egy integratív embert.

 

A szlavóniai származású énekes-borász, aki egykoron Pécsett volt horvát konzul, az elnökválasztáson a szavazatok több, mint negyedét szerezte meg. Erre a népszerűségre építve hozta létre a Haza Mozgalmat (DP), amely most komoly kihívója jobbról a HDZ-nek.

 

+ De a Haza Mozgalom és a HDZ szerezhet többséget?

 

Matematikailag igen, de egyáltalán nem biztos, hogy Škoroék belemennek egy Plenković-kormányba. Škoronak az tetszene, ha a HDZ egy radikálisabb politikust tenne meg kormányfőnek. Igaz, ha a HDZ meg újra jobbrább csúszik, akkor meg a Haza Mozgalom veszti értelmét, és a Škoro-hívek visszamennek a HDZ-hez.

 

+ Škoro hatalomra segítene egy baloldali kormányt?

 

Az, hogy most Horvátországban baloldali államfő van, sokban Škoronak köszönhető, mert ő nem állt ki a második fordulóban Kolinda Grabar-Kitarović HDZ-s államfőjelölt mellett, így a Škoro-hívek többsége nem szavazott át. A HDZ ezért most azt terjeszti: Škoro most is majd a baloldalt segíti hatalomba.

 

De egy parlamenti választás mégiscsak más, itt egy kormánynak kell a végén kijönnie. Márpedig a Haza Mozgalom és a baloldal programja tényleg olyan messze áll egymástól, hogy

 

el lehet talán hinni Škoronak, amikor azt ígéri, hogy semmiképpen sem állna össze a szociáldemokratákkal.

 

A KÖZGAZDASÁGTANBÓL DOKTORÁLT MIROSLAV ŠKORO ÉNEKESKÉNT VOLT EDDIG HÍRES, INNEN VÁLTOTT A POLITIKÁBA. FOTÓ: MŠ / FB

 

+ Jó, tehát a HDZ és Škoro a jobboldal. Van még más is ott?

 

Fontos jobboldali párt nincs, ők ketten versenyeznek a jobboldali voksokért. Van még a Most (Híd) nevű protestpárt, amely 2015 és 2016 között a HDZ-vel kormányzott együtt, ez egy társadalompolitikailag klerikális, gazdaságilag neoliberális párt. Sokat veszítettek a jelentőségükből, de azért – főleg mert a dalmát részeken még erősek – lesznek képviselőik a zágrábi parlamentben. Plenkovićot ők se kedvelik.

 

+ Amúgy mi a bajuk a jobboldalon sokaknak Plenkovićtyal?

 

Az, ami

 

baja lenne számos magyar jobbosnak, ha Pokorni Zoltán lenne jelenleg a Fidesz elnöke és az ország miniszterelnöke.

 

Plenković egyértelműen a párt mérsékelt szárnyát képviseli, 2016-ban tért haza brüsszeli EP-képviselőségből, azaz sokak szemében eleve túl brüsszelita.

 

+ A HDZ milyen párt amúgy?

 

Leginkább: hatalmas. Egy négymilliós országban van több, mint 300 ezer tagja. Hivatalosan konzervatív párt, amely kiáll a keresztény családmodell és a szabad piac mellett. Valójában erősen klienspárt, amely gazdasági programjában sok etatista elemet is tartalmaz. Nagyon sokan karrierokból állnak be a pártba. Amúgy Franjo Tudjman után a pártot főleg – Tomislav Karamarko kivételével – mérsékelt politikusok (mint a korrupció miatt elítélt Ivo Sanader) vezették, azaz e téren Plenković nem nagyon lóg ki a párttörténetben.

 

+ És ki a baloldal?

 

A klasszikus baloldalt a szociáldemokraták (SDP) jelentik, akik most több kisebb-nagyobb balliberális párttal alkotnak koalíciót. Itt van az isztriai megyét kvázi állampártként uraló, horvát-olasz Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS/DDI), a balliberális Polgári Liberális Szövetség (Glas), a Nyugdíjaspárt (HSU) vagy a balra sodródott helyi FKGP, a Parasztpárt (HSS). Ők közösen alkotják a Restart választási listát.

 

BALOLDALRÓL AZ IDÉN 40 ÉVES DAVOR BERNADIĆ, AZ SDP ELNÖKE HÍVJA KI PLENKOVIĆOT EGY BALOLDALI-LIBERÁLIS KOALÍCIÓ, A RESTART ÉLÉN. FOTÓ: SDP / FB

 

De ezúttal lesz nekik újbalos ellenfelük, ugyanis számos kis újbalos, marxista, titóista, feminista és zöld párt összeállt Baloldali-Zöld Koalíció néven, nekik Zágrábban akár a 10 százalékra is jó esélyük van. Eleve kérdéses persze, hogy ők hajlandóak lennének-e összeállni a Restarttal – mással biztos nem –, de még inkább kétségesebb, hogy egy Restart-újbalos-kormánynak lenne-e többsége (valószínűleg nem).

 

HORVÁTORSZÁG LEHET SZLOVÉNIA ÉS LENGYELORSZÁG UTÁN A HARMADIK KELET-EURÓPAI ÁLLAM, AHOL AZ ÚJBALOLDAL PARLAMENTI HELYET SZEREZ. A KÉPEN A HORVÁT BALOLDALI-ZÖLD KOALÍCIÓ LEADJA AZ AJÁNLÁSAIT ZÁGRÁBBAN. FOTÓ: FB / M

 

+ Ki lesz a kormányfő akkor?

 

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Plenković tud maradni a kormányfői székben, de kérdéses, hogyan és kivel.

 

A legkényelmesebb az lenne számára, ha a HDZ szerezne annyi mandátumot, hogy pár kicsike párttal és a kisebbségekkel együtt is meglenne a többsége – ekkor se a Restartra, se Škorora nem kéne támaszkodnia. Ha ez nem jön össze, akkor vagy nagykoalíciót csinálhat a Restarttal (bár tegyük hozzá: a Restartban vannak olyan pártok, amelyek ebben az esetben ellenzékbe mennének), vagy Škoroval áll össze, de a széljobbnak akár az is lehet a feltétele, hogy ne Plenkovićot jelölje a HDZ.

 

+ Mely pártok ugorják meg a parlamenti küszöböt?

 

Nincs országos parlamenti küszöb, mert nincs országos lista. Az ország választási régiókra van osztva, és itt kell mandátumot szerezni, azaz lehetséges, hogy egy párt, amely országosan 1-2 százalékon áll csak, de valamely régióban erős, bejut.

 

Akik biztos ott lesznek az új parlamentben: a HDZ, a Restart (és az ott induló pártok), a Škoro-párt, a Most (Híd). Vélhetően lesz legalább egy képviselője az újbalnak, és egy a populista Élő Fal pártnak. Talán a korrupt zágrábi polgármester minipártjának, a Bandić365-nek és valamely kis liberális listának is összejön egy-egy mandátum.

 

+ Kik a liberálisok?

 

A liberálisok egy része a Restartnál indul. A legrégebbi horvát párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) azonban most önállóan indul, ők eddig Plenkovićtyal kormányoztak, amit a szavazóik nem vettek jó néven, azaz kevés esélyük van akár csak egy mandátumot is szerezni. És vannak még a HNS-ből kiszakadt Reformisták, akik talán Varaždin megyében tudnak egy mandátumot hozni, az a bázisuk.

 

Illetve indul a horvát Momentum is, a Splitben alakult Pametno (Okosan), ők több kis liberális és korrupcióellenes párttal alkotnak most közös listát, de egynél több mandátumot így sem fognak összehozni. És persze

 

ott van a nyolc kisebbségi képviselő is, amiből három eleve szerb, egy olasz, egy pedig magyar.

 

+ Ki képviseli a magyarokat?

 

Jelenleg a Fidesz-közeli Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét (HMDK) elnöklő Jankovics Róbert ül a magyar nemzetiség képviseletében a horvát parlamentben, de ő egy ideig a Bandić365 párt frakcióvezetői posztját is betöltötte. Jankovics 2016-ban úgy győzte le az SDP-közeli ellenjelöltet, Juhász Sándort, hogy furcsamód megszaporodtak a magukat magyarnak valló választók, olyan helyeken is lettek hirtelen magyarok, ahol eleve nem is élnek. Felmerült a gyanú, hogy Jankovics a balos Juhászt csak így tudta megverni. Az idei választásokon

 

a magyar képviseletért már csak a Fidesz-közeli Jankovics Róbert indul,

 

nincs is ellenjelölt vele szemben. Hasonlóan ellenjelölt nélkül vág neki a baloldali Furio Radin is, aki az olaszokat képviselte eddig is a Száborban.

 

A MAGYAR KISEBBSÉGNEK IDÉN NEM LESZ VÁLASZTÁSI LEHETÖSÉGE, MERT AZ EGY MAGYAR MANDÁTUMÉRT EGYETLEN JELÖLT INDUL: A FIDESZ-KÖZELI JANKOVICS RÓBERT, AKI 2016-BAN MEGVERTE A BALOLDALI JUHÁSZ SÁNDORT. FOTÓ: HMDK / FB

 

+ Sokat írtok mindig Fiuméről. Ott mi lesz az eredmény?

 

Fiume a 8-as regionális körzethez tartozik, közösen az északi szigetekkel és Isztria megyével. Ez egy mélyvörös terület, azaz itt tarolni fog a szocdemek vezette közös lista (amelyen az isztriai párt is indul), de az újbaloldalnak is jó esélye van egy mandátumot szereznie. A HDZ-nek még a húsz százalékra sincs itt kilátása. Érdekesség, hogy a Škoro-párt helyi listáját – noha egy horvát nacionalista erő – egy fiumei kisebbségi olasz, Carla Konta vezeti, talán még be is tud kerülni a parlamentbe. (Vele a héten olvashattok interjút az Azonnalin.)

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás