+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. június 17. szerda, 19:00
A júliusi horvát parlamenti választásokon hiába szereznek a jobboldali pártok közösen többséget, előállhat megint egy olyan helyzet, mint az elnökválasztáson: a szélsőjobboldal végül hatalomba segíti a szociáldemokratákat. A másik opció, hogy a jobbközép kormánypárt lepaktál a baloldallal, és nagykoalíciót alakítanak, de ez is csak Miroslav Škoro malmára hajtaná a vizet. Hogy miért? Elmagyarázzuk!

Július 5-én délnyugati szomszédunknál előrehozott választások lesznek. Hivatalosan az őszre tervezett parlamenti választást a kínai koronavírus lehetséges második hulláma miatt hozatta előre a jobbközép Andrej Plenković kormányfő. De vélhetően abban is bízott: most még a sikeres járványügyi válságkezelőt látják benne, és kevéssé ütnek be a gazdasági válság következményei. E tekintetben azonban kissé elszámolta magát:

 

mivel a baloldal nagyrésze összeállt, a szélsőjobboldal pedig sikeresen szervezte meg magát, a verseny hirtelen nyitott lett.

 

Először kapott a hajdani tuđmani állampárt komoly szélsőjobboldali alternatívát

 

Andrej Plenković pártjának, a Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) gyakorlatilag az ország függetlenné válása óta most először kell egy komoly szélsőjobboldali alternatívával is szembenéznie. A HDZ-től jobbra korábban is voltak pártok, de nem különösebben voltak sikeresek a HDZ-ből kivált radikális csoportok: sem Branimir Glavaš baranyai-szlavóniai szélsőjobboldali szakadárpártja (HDSSB), sem Zlatko Hasanbegović volt kultuszminiszter értelmiségi neofasiszta formációja (amely azóta már maga is kettészakadt), nem jelentett különösebb veszélyt Plenkovićra.

 

A HDZ jobboldali egyeduralma a tavaly év végi elnökválasztáson tört meg:

 

noha az akkor még hivatalban lévő, HDZ-s államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is masszívan jobboldali volt, a plenkovići vonallal való elégedetlenséget neki kellett elszenvednie. Miroslav Škoro személyében rajthoz állt egy ismert énekes-üzletember, aki egykoron maga is tagja volt a HDZ-nek. A szlavóniai származású énekes pedig sikeresen szólította meg a HDZ-től jobbrább álló nacionalista tábort, a szavazatok több, mint negyedét vitte el. Végül nem ő jutott tovább a második fordulóba, de mivel hívei – hiába jobbosak – olyannyira elégedetlenek a plenkovići HDZ-val, hogy számosan otthon maradtak, és így áttételesen hatalomba segítették Zoran Milanović szocdem jelöltet.

 

ŠKOROÉK LEADTÁK AZ AJÁNLÁSAIKAT. FOTÓ: FB

 

Legalábbis ezzel vádolja most a HDZ azt a Škorot, aki az elmúlt fél évben – az államfőjelöltségét támogató erőkből – sikeresen szervezte meg a Haza Mozgalmat, amely a mostani választáson több kisebb szélsőjobboldali párttal közösen állít listát. Mivel a közös lista főleg Szlavóniában és Zágrábban jó eséllyel versenyez a HDZ-vel a jobboldali szavazókért (Dalmácia más, ott a HDZ elsősége kikezdhetetlen), Plenkovićék megijedtek, és

 

betámadták Škorot: ahogy az elnökválasztást úgymond miatta nyerte volna meg a baloldal, most is miatta lehet Horvátországnak majd szociáldemokrata miniszterelnöke,

 

érvelnek a HDZ-sek. Ezt persze Škoro kizárja, és ez nem meglepő: a HDZ-től jobbra álló pártja valóban programalapon elég távol áll a baloldaltól. De közben azt is elmondta: egyik legfontosabb céljuk, hogy Andrej Plenković kormányfőségét megakadályozzák. Škoro szerint a jelenlegi mérsékelt jobboldali kormányfő leginkább külügyminiszternek lenne való.

 

Škoro pontosan tudja azt, hogy bár Plenković sikeresen szorította ki a HDZ szélőjobboldalát, a több, mint 300 ezer párttaggal rendelkező szervezetben a mai napig nem mindenkinek tetszik Plenković liberális konzervatív iránya.

 

Az énekes-borász főleg azt rója fel neki, hogy kormányát a szerb kisebbség pártja is támogatja,

 

márpedig Milorad Pupovac professzorral, a szerb párt elnökével Škoro régóta folytat személyes harcot. A kérdésre, hogy milyen kormányban venne részt, Škoro például csak annyit mondott: olyanban, amihez bármilyen módon köze van (akár csak külső támogatóként) Pupovac professzornak, semmiképp.

 

A SZERB PÁRTOT VEZETŐ MILORAD PUPOVAC PLAKÁTJÁN CIRILL ÉS LATIN BETŰKKEL ÁLL: SZÜLETETT HORVÁTORSZÁGBAN. A POLITIKUS PLAKÁTJAIT RENDSZERESEN ÖSSZEFIRKÁLJÁK HORVÁT NACIONALISTÁK. FOTÓ: SDSS / FB

 

Miközben ez a dühödt és irracionális szerbellenesség bizonyosan számos horvát jobboldali szavazónak tetszik, Škoro szavaiból – egyrészről abból, hogy célja Plenković megbuktatása, másrészről, hogy egyetlen pártot tud csak mindenképp előzetesen kizárni, mégpedig a szerb kisebbségét – a HDZ azt olvassa ki: Škoro lepaktálhatott a szociáldemokratákkal, hogy közösen álljanak bosszút Plenkovićon és a HDZ-n.

 

Lehet szocdem kormányfő szélsőjobboldali támogatással?

 

A szociáldemokraták (SDP) kormányfőjelöltje, az idén 40 éves Davor Bernardić kapcsán még el is lenne képzelhető egyfajta együttműködés a szélsőjobboldallal. Ő amolyan horvát Mesterházy Attilaként írható le: nulla karizma, opportunizmus (a párt balszárnyát ki is szorította a mostani választási listáról), és folyamatos pletykák arról, miként lenne kész a jobboldallal vagy akár a szélsőjobboldallal együttműködni.

 

Más kérdés, hogy az SDP olyan balliberális pártokkal – például az isztriai horvát-olasz párttal (IDS/DDI) – indul Restart néven közös listán, amelyek viszont tényleg nagyon messze állnak a szélsőjobboldaltól.

 

Škoro persze azt terjeszti Bernardićról, hogy nem vele, hanem éppen a HDZ-vel fogna össze, azaz jönne egy jobbközép-balközép nagykoalíció

 

Zágrábban. Az SDP-vel együtt induló pártok persze itt is ugyanolyan kevéssé lennének partnerek, az isztriai párt kategorikusan kizár minden olyan kormányt, amely akár csak nyomokban tartalmaz jobboldali elemeket.

 

Hogyan állnak a pártok?

 

A közvélemény-kutatásokban a HDZ és a szocdemek vezette Restart fej-fej mellett halad 30 százalék környékén, Škoro listája jóval leszakadva – de folyamatosan erősödve –  jelenleg már stabilan tíz százalék felett áll. A legfrissebb felmérésben

 

a Restart 27 százalékot, a HDZ 26 százalékot, a Škoro-párt pedig 13,5 százalékot kapna. A többi párt öt százalék alatt van.

 

Horvátországban azonban nincs hivatalosan bejutási küszöb, ugyanis a képviselőket regionális listákról választják, azaz az országos mérések alapján nem lehet könnyen megjósolni, mely párt hány mandátumot szerez.

https://www.facebook.com/sdphrvatske/photos/a.10158078860650519/10158078860835519/?type=3&theater

A KIHÍVÓ. A BALOLDALI KOALÍCIÓ LOGÓJA A DK-ÉT IDÉZI. FOTÓ: SDP / FB

 

A parlamentbe a jobbközép, a balközép és a szélsőjobb mellett idén bizonyosan a szélsőbaloldal is fog tudni küldeni képviselőket, ugyanis marxista, titóista, feminista és zöld pártok összeálltak egy közös listán, amely legalábbis a zágrábi és fiumei regionális listákról bizonyosan 3-4 mandátumot is szerezhet.

 

Mellettük esélye van még a neoliberális-klerikális Most (Híd) pártnak, esetleg a korrupt zágrábi polgármester, Milan Bandić pártjának (Bandić365), valamint a szerb pártnak mandátumhoz jutnia. A Most országosan 4 százalékon áll, mandátumokat főleg dalmáciai listákról szerezhet, Bandić meg esetleg a zágrábi listáról csíphet el egyet, országosan őt amúgy csak 1 százalékra mérik. És persze ott vannak a kisebbségi képviselők, köztük a magyar is,

 

akik szintén teljes joggal vesznek részt a parlament munkájában, azaz egy szoros eredmény esetén döntő lehet, ki mellé állnak.

 

Esetleg egy-egy mandátumot két kisebb liberális formáció, a jelenleg Plenkovićtyal kormányzó Néppárt (HNS) – bár a párt magyon rossz állapotban van –, és a HNS-szakadár, egykor népszerű gazdasági miniszter, Radimir Čačić Reformista pártja is kaphat. Čačić mára csak Muraközben jelent valamiféle erőt, de onnan meg tud csípni egy mandátumot. A liberálisok közül jobban áll a helyi Momentum, a Pametno (Okosan), bár őket se mérik még 2 százalékra se, de mivel a párt főleg Splitben erős, talán onnan tud szerezni egy mandátumot. Szintén lehetséges, hogy a korában szétszakadt Élő Fal mégis bent marad a zágrábi parlamentben, ugyanis a választásokra most újraegyesültek főleg oltásellenes program mellett.

 

Jön a nagykoalíció?

 

Mivel sem a HDZ, sem az SDP önállóan nem fog többséget szerezni,

 

Škoro kerülhet a királycsináló szerepébe, amit Plenković csak a szocdemekkel közös nagykoalícióval tudhat kicselezni.

 

Plenkovićnak egy nagykoalíció élén bizonyosan több esélye lenne kormányfőnek maradnia – nem is beszélve arról, hogy politikailag egyértelműen közelebb állna hozzá egy ilyen opció, mint a Škoroval való közösködés.

 

A MINISZTERELNÖK JÁRVÁNYBIZTOS KAMPÁNYFÓRUMA. FOTÓ: FB

 

Ez azonban hosszú távon tovább erodálná a HDZ hitelét a jobboldali szavazók között, azaz Škoronak kedvezne. Ráadásul a HDZ ezúttal nem számolhat azzal (mint minden eddigi szélsőjobboldali párt esetén), hogy Škoro hamar kisodródik a politikából. A horvát széljobb Škoroval tényleg talált egy karizmatikus és ismert arcot, aki sikeresen tud összetartani egy mozgalmat.

 

A baloldali Nacional hetilap legfrisseb számának információi szerint azonban a HDZ és a Haza Mozgalom a háttérben már egyeztet nagyban: a lap úgy tudja, Škoroék készek lennének végül elfogadni Plenković kormányfőségét, de csak akkor, ha az énekes-üzletember lehet a helyettese – és persze kívül maradnak a szerbek és olaszok képviselői. Utóbbi követelés azért is meglepő, mert a Škoro-párt fiumei listáját egy helyi olasz, Carla Konta vezeti, akinek jó esélye van bejutnia júliusban a Saborba.

 

NYITÓKÉP: Miroslav Škoro hétfőn leadja Zágrábban hívei gyűrűjében a választási listákat / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzat legfelsőbb szintjeivel szeretne hivatalos egyeztető fórumot Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, mivel úgy véli, jelenleg nem elég hatékony kommunikáció a kormánnyal.

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

Pákó politikaelméleti vitába keveredik, Semjén a magyar néplélek mélyére ás és Szanyi is bepróbálkozik egy jó poénnal!

Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás