+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 28. kedd, 20:00
Elvileg év végén választana csak délnyugati szomszédunk, de Andrej Plenković jobbközép miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a kormány népszerűségét kihasználva idő előtt hívná urnához az embereket. A liberálisok blokkja már formálódik, Miroslav Škoro körül azonban csak nehézkesen áll össze a szélsőjobb.

A zágrábi balliberális Jutarnji List napilap információi szerint Andrej Plenković, aki egy konzervatív-liberális kormánykoalíció élén vezeti az országot 2016 óta,

 

a választásokat előre hozná július 5-re

 

– noha elvileg azokra valamikor idén ősszel vagy az év végén kellene sort keríteni.

 

Plenković az előrehozott dátumot a lap szerint azzal indokolná, hogy a járvány mostani szakasza júliusra már csökkenésnek indulna, miközben nem lehet tudni, nem indul-e be újra idén ősszel. Tehát az újabb hullám előtt tudnának a horvátok valószínűleg a legnagyobb biztonsággal szavazni. Persze van egy ennél prózaibb indok is: Plenković azzal számol,

 

ha júliusban tartják a választásokat, akkor a lakosság még a sikeres járványvédelemre fog emlékezni,

 

a gazdasági gondok, amelyek a turizmus bezuhanása miatt Horvátországot – az ország GDP-jének nagyjából 20 százaléka jön a turizmusból – különösen erősen érinthetik, csak ősszel lehetnének domináns témák.

 

Tény, hogy miközben Zoran Milanović volt szocdem kormányfő januári győzelme az elnökválasztáson megtolta az ellenzéki szocdemeket is a népszerűségi listákon, és a járvány kirobbanásáig a párt gyakorlatilag leelőzte Plenković mérsékelt konzervatív HDZ pártját, mostanra fordult a helyzet: a járvány alatt ismét a kormánypárt vette át a vezetést. Ha most tartanák a választásokat, a közszolgálati HRT felmérése szerint

 

a jobboldali HDZ 30 százalékot, a szocdem SPD meg 27 százalékot kapna.

 

A többi párt eredménye kevésbé fontos, mert azok úgyis különféle koalíciókba szerveződve indulnának. Ami igazán számíthat, az az, hogy az államfőválasztáson harmadik helyre berobbant énekes-borász, egykori pécsi konzul Miroslav Škoro beígért pártja, amely a HDZ-kritikus szélsőjobboldalt fogná össze, nem tudná megismételni Škoronak az elnökválasztás első fordulóján elért 24,45 százalékos bravúrját – tíz százalék alá mérik ma őket.

 

Hogyan indul a liberális balközép?

 

Főleg a baloldalon kérdéses, hogy milyen összeállásban indulnak a pártok. A liberális pártok – a közös indulásról való döntés helyszíne után – Amszterdami Koalícióként már a 2019-es európai parlamenti választásokon is elindultak: ebben a jobboldalról balra sodródott Parasztpárt (HSS), a balliberális Polgári Liberális Szövetség (Glas) és az isztriaiak horvát-olasz pártja (IDS) van benne.

 

AZ ISZTRIAI IDS MEGBÍZHATÓAN 50-60 SZÁZALÉK KÖRÜL TELJESÍT OTTHON.

 

De a Jutarnji List szerint nem kizárt, hogy betársulna ide a horvát Momentumként leírható Pametno (Okosan) párt is, de még a horvát főváros szélsőbaloldali koalíciója, a Zagreb je naš (Zágráb a miénk) is beállhat ide, elvégre a szélbal egymaga bizonyosan nem tudná megugorni az ötszázalékos küszöböt. Kérdéses, hogy Dalija Orešković korrupcióellenes, balközép Start pártja is helyet kaphatna-e itt, a politikusnő ugyanis – noha nagy reményekkel indította el két éve pártját – megragadt az egy-két százalékos mezőben.

 

A horvát liberális szavazókra, akik legfeljebb az ország tíz százalékát teszik ki, eleve több párt is rástartolna:

 

ezen rétegnek játszik Orešković mellett a Glas, a Pametno és az isztriai párt is, de szintén ezen szavazók között halászik a Plenković-tyal együttkormányzó Horvát Néppárt (HNS) és a neve ellenére radikálisan piacpárti Szociálliberális Párt (HSLS) is.

 

Škorónak még nem sikerült a széljobb egységet összehoznia

 

Az előrehozott választás a Jutarnji szerint jelentős gondot okozna Miroslav Škoro új pártjának, a Haza Mozgalomnak, elvégre a volt államfőjelölt nem tudta sikeresen integrálni a HDZ-től jobbra álló, önmagával is állandóan vitában álló spektrumot.

 

Škoro szívesen látná maga mögött a 2015-ös parlamenti választásokon klerikális és gazdasági liberális programmal berobbant Most (Híd) pártot is, amely az államfőválasztáson Škorót támogatta. A Most amúgy vélhetően egymaga is meg tudná ugrani az ötszázalékos küszöböt, azaz ha felkerül a Haza Mozgalom közös listájára, az sokat dobna a Škoro-párton.

 

Ruža Tomašić szélsőjobboldali EP-képviselő, az EU-ellenes Szuverenisták elnöke szerint „nincs alternatívája az egységnek”, de ezalatt ő azt is érti, hogy

 

ezen egységnek inkább az ő mozgalma mögött kéne létrejönnie, nem Škoro vezetésével.

 

DR. ŠKORO HDZ-BŐL KIÁBRÁNDULT RAJONGÓJA ITT NEM MÁSHOZ, MINT AZ ÁLLAM- ÉS HDZ-ALAPÍTÓ DR. TUDJMANHOZ HASONLÍTJA A SZLAVÓNIAI ÉNEKES-BORÁSZT.

 

NYITÓKÉP: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A miniszter a kormányinfón azt is elmondta, hogy majd akkor hozza meg a kormány a határozatot a Lánchíd felújítására adott kormányzati forrásról, ha már egy „kapavágás” történik végre.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás