+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 11. hétfő, 16:41
Egyelőre még nem hivatalos, de Horvátországban úgy tűnik, előrehozott választás lesz. A jobboldali kormányfő a népszerűségét akarja kihasználni, közben az ellenfelei balról és jobbról is szervezkednek.

Hivatalosan Horvátországban az év végén választották volna az új parlamentet. Miután idén januárban meglepetésre a szociáldemokrata volt kormányfő, Zoran Milanović szerezte meg az államfői posztot, a baloldal is újra magára talált, azaz komoly kihívóvá vált.

 

A mostani járványügy azonban – amint minden más európai országban – elsősorban a kormányzó erőknek kedvez, ezért merült fel már áprilisban horvát sajtóhírek szerint, hogy Andrej Plenković jobbközép kormányfő előrehozza júliusra a voksolást. A hivatalos indok az, hogy így az esetleges második járványhullám előtt lehetne még szavazni. De persze a tényleges ok az lenne, hogy Plenković pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) most még biztos győzelemre számíthatna. Horvát sajtóértesülések szerint a HDZ arra készül, hogy

 

május végéig feloszlatják a parlamentet, és ebben az esetben június végére vagy valamikor júliusra írhatja ki Milanović államfő az új választást.

 

Ezt a gyorsaságot sokan bírálták, mondván: nem demokratikus, mert Plenković hatalmi céljait szolgálja, és veszélyes, mert a vírus a nyáron se tűnik el. Az már biztos: ez a kampány más lesz, mint a többi, mert tömegrendezvényeket nem lehet majd tartani.

 

A közvélemény-kutatások alapján három pártnak van érdemi támogatottsága

 

A horvát RTL május 10-i felmérése szerint jelenleg

 

a HDZ fordulhat a legnagyobb bizakodással a választásokra, mert jelenleg 30 százalékos népszerűséggel ő az első.

 

Noha Horvátországban nincs ötszázalékos küszöb, mert regionális listákról jutnak be a képviselők, országosan a HDZ mellett csak a szociáldemokrata SDP (27 százalékkal) és az elnökválasztáson a szavazatok negyedét is besöprő szlavóniai énekes-borász, Miroslav Škoro újonnan alakult, szélsőjobboldali Haza Mozgalma (10 százalékkal) lenne ezen küszöb felett. 

 

A mostani felvétel azonban nem sokat árul el a tényleges esélyekről, ugyanis Horvátországban tipikusan koalíciók indulnak, egy-egy nagypárt igyekszik sok kicsit is maga köré gyűjteni.

 

A HDZ esetében egyelőre nem tudni, kikkel akarnak választási koalíciót alkotni – kormányon ma a liberális Néppárttal (HNS) van a párt többek között, de nem biztos, hogy a hagyományosan balra sorolt HNS a HDZ listáján akarna indulni, igaz, önállóan nem lenne sok esélye mandátumot szerezni. A HNS-t a balliberális oldalon árulónak is tartják, amiért beállt az ősellenség HDZ mellé, éppen ezért a párt számos neves politikusa Polgári Liberális Szövetség (GLAS) néven politizál ma. A főleg a zágrábi értelmiségi világban erős párt országosan bizonyosan nem tudna maga se labdába rúgni, ezért ő már biztosan az SDP-vel indul koalícióban.

 

Restart néven indulna a baloldali választási szövetség

 

A szociáldemokraták a hétvégén jelentették be, hogy Restart néven alkotnak választási koalíciót, ahová eddig a balliberális Glast, a baloldali HSU nyugdíjaspártot, a jobboldalról baloldalra váltott Parasztpártot (HSS), valamint a kis Nemzeti és Polgári Aktivizmus Pártját (Snaga) hívták meg. Ez egyben a liberális pártokat tömörítő Amszterdami Koalíció végét is jelenti, elvégre onnan ketten eszerint átálltak az SDP-hez.

 

A RESTART KÖZÖS MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE AZ SDP ELNÖKE, DAVOR BERNARDIĆ LESZ. FOTÓ: DB / FB

 

Az, hogy az isztriai párt (IDS/DDI) kivel indul, még kérdéses, bár ők – noha országosan 1-2 százalékra mérik csak őket – önállóan is be tudnak jutni, mert az isztriai regionális lista felét is akár meg tudják szerezni, a párt a kis félszigetet egyfajta balliberális állampártként uralja.

 

Nagyobb kérdés két másik liberális párt sorsa, amelyek közül az egyiknek az SDP új koalíciója már a névválasztással is betett. Darija Orešković korrupcióellenes pártját ugyanis Startnak hívják. A másik párt pedig a horvát Momentumként jellemezhető – de megközelítőleg se annyira sikeres – Pametno (Okosan), amely főleg a spliti baloldali értelmiség voksaira számíthat, de országos jó szerepléshez értelemszerűen az is édeskevés. Akár a két kis liberális párt összeállhat még az isztriaiakkal, de nem kizárt, hogy az SDP végül számukra is biztosít legalább egy-egy befutó helyet.

 

Ha az RTL idézett felméréséből indulunk ki, akkor

 

a Restarttá bővült szocdemek már leelőznék a HDZ-t,

 

bár igazi szavazattöbbletet csak a három százalékos Parasztpárt jelent (a Glas vagy a Snaga egy százalék alatt áll). A szocdemek nagy hendikepje maga a párt elnöke, Davor Bernardić, akinek vezetési kompetenciáit még saját pártjában is megkérdőjelezték, amikor 2016 után a párt elnöke lett.

 

A szélsőjobb-szövetség várhatóan nem tud annyi szavazót hozni, mint Škoro az elnökválasztáson

 

Szintén kezd összeállni a szélsőjobboldal is. Miroslav Škoro Haza Mozgalma megállapodást kötött a Ruža Tomašić horvát EP-képviselő vezette EU-ellenes Szuverenistákkal. De várják még szívesen az iszlamofasiszta történész Zlatko Hasanbegović Horvát Blokkját is, elvégre Hasanbegovićék az államfőválasztáson is Škoro mellett kampányoltak. A Škoro mögött összeálló koalíció azonban jelenleg messze nem érne el annyit, amennyit a volt pécsi horvát konzul még független jelöltként az államfőválasztáson összehozott. Az RTL

 

azon pártokat, amelyekkel Škoro most megállapodni készül, nem is tudta mérni, azaz ma a mozgalom 10 százalék körül állhat.

 

MIROSLAV ŠKORO HÍVEI A POLITIKUST FRANJO TUDJMANHOZ HASONLÍTJÁK.

 

Škorónak az segített volna, ha a 2015-ös választásokon neoliberális gazdaságpolitikával és klerikális társadalompolitikával berobbant Most (magyarul Híd, pont, mint a Felvidéken) párt is esetleg beáll mögé, ahogy az elnökválasztáson tette, elvégre a párt önállóan is jelenleg négy százalékon áll. Végül is nem jött létre megállapodás, azaz a Most külön indul.

 

Nem kizárt, hogy az HDZ a választások után rászorulhat a szélsőjobboldal szavazataira. Ivan Anušić, a kormánypárt alelnöke nem zárta ki Škoróékkal a koalíciót, ami értelemszerűen a baloldal esélyeit rontja, elvégre mögéjük nehezen képzelhető el, hogy beállna egy szélsőjobb párt.

 

NYITÓKÉP: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás