+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 11. hétfő, 16:41
Egyelőre még nem hivatalos, de Horvátországban úgy tűnik, előrehozott választás lesz. A jobboldali kormányfő a népszerűségét akarja kihasználni, közben az ellenfelei balról és jobbról is szervezkednek.

Hivatalosan Horvátországban az év végén választották volna az új parlamentet. Miután idén januárban meglepetésre a szociáldemokrata volt kormányfő, Zoran Milanović szerezte meg az államfői posztot, a baloldal is újra magára talált, azaz komoly kihívóvá vált.

 

A mostani járványügy azonban – amint minden más európai országban – elsősorban a kormányzó erőknek kedvez, ezért merült fel már áprilisban horvát sajtóhírek szerint, hogy Andrej Plenković jobbközép kormányfő előrehozza júliusra a voksolást. A hivatalos indok az, hogy így az esetleges második járványhullám előtt lehetne még szavazni. De persze a tényleges ok az lenne, hogy Plenković pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) most még biztos győzelemre számíthatna. Horvát sajtóértesülések szerint a HDZ arra készül, hogy

 

május végéig feloszlatják a parlamentet, és ebben az esetben június végére vagy valamikor júliusra írhatja ki Milanović államfő az új választást.

 

Ezt a gyorsaságot sokan bírálták, mondván: nem demokratikus, mert Plenković hatalmi céljait szolgálja, és veszélyes, mert a vírus a nyáron se tűnik el. Az már biztos: ez a kampány más lesz, mint a többi, mert tömegrendezvényeket nem lehet majd tartani.

 

A közvélemény-kutatások alapján három pártnak van érdemi támogatottsága

 

A horvát RTL május 10-i felmérése szerint jelenleg

 

a HDZ fordulhat a legnagyobb bizakodással a választásokra, mert jelenleg 30 százalékos népszerűséggel ő az első.

 

Noha Horvátországban nincs ötszázalékos küszöb, mert regionális listákról jutnak be a képviselők, országosan a HDZ mellett csak a szociáldemokrata SDP (27 százalékkal) és az elnökválasztáson a szavazatok negyedét is besöprő szlavóniai énekes-borász, Miroslav Škoro újonnan alakult, szélsőjobboldali Haza Mozgalma (10 százalékkal) lenne ezen küszöb felett. 

 

A mostani felvétel azonban nem sokat árul el a tényleges esélyekről, ugyanis Horvátországban tipikusan koalíciók indulnak, egy-egy nagypárt igyekszik sok kicsit is maga köré gyűjteni.

 

A HDZ esetében egyelőre nem tudni, kikkel akarnak választási koalíciót alkotni – kormányon ma a liberális Néppárttal (HNS) van a párt többek között, de nem biztos, hogy a hagyományosan balra sorolt HNS a HDZ listáján akarna indulni, igaz, önállóan nem lenne sok esélye mandátumot szerezni. A HNS-t a balliberális oldalon árulónak is tartják, amiért beállt az ősellenség HDZ mellé, éppen ezért a párt számos neves politikusa Polgári Liberális Szövetség (GLAS) néven politizál ma. A főleg a zágrábi értelmiségi világban erős párt országosan bizonyosan nem tudna maga se labdába rúgni, ezért ő már biztosan az SDP-vel indul koalícióban.

 

Restart néven indulna a baloldali választási szövetség

 

A szociáldemokraták a hétvégén jelentették be, hogy Restart néven alkotnak választási koalíciót, ahová eddig a balliberális Glast, a baloldali HSU nyugdíjaspártot, a jobboldalról baloldalra váltott Parasztpártot (HSS), valamint a kis Nemzeti és Polgári Aktivizmus Pártját (Snaga) hívták meg. Ez egyben a liberális pártokat tömörítő Amszterdami Koalíció végét is jelenti, elvégre onnan ketten eszerint átálltak az SDP-hez.

 

A RESTART KÖZÖS MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE AZ SDP ELNÖKE, DAVOR BERNARDIĆ LESZ. FOTÓ: DB / FB

 

Az, hogy az isztriai párt (IDS/DDI) kivel indul, még kérdéses, bár ők – noha országosan 1-2 százalékra mérik csak őket – önállóan is be tudnak jutni, mert az isztriai regionális lista felét is akár meg tudják szerezni, a párt a kis félszigetet egyfajta balliberális állampártként uralja.

 

Nagyobb kérdés két másik liberális párt sorsa, amelyek közül az egyiknek az SDP új koalíciója már a névválasztással is betett. Darija Orešković korrupcióellenes pártját ugyanis Startnak hívják. A másik párt pedig a horvát Momentumként jellemezhető – de megközelítőleg se annyira sikeres – Pametno (Okosan), amely főleg a spliti baloldali értelmiség voksaira számíthat, de országos jó szerepléshez értelemszerűen az is édeskevés. Akár a két kis liberális párt összeállhat még az isztriaiakkal, de nem kizárt, hogy az SDP végül számukra is biztosít legalább egy-egy befutó helyet.

 

Ha az RTL idézett felméréséből indulunk ki, akkor

 

a Restarttá bővült szocdemek már leelőznék a HDZ-t,

 

bár igazi szavazattöbbletet csak a három százalékos Parasztpárt jelent (a Glas vagy a Snaga egy százalék alatt áll). A szocdemek nagy hendikepje maga a párt elnöke, Davor Bernardić, akinek vezetési kompetenciáit még saját pártjában is megkérdőjelezték, amikor 2016 után a párt elnöke lett.

 

A szélsőjobb-szövetség várhatóan nem tud annyi szavazót hozni, mint Škoro az elnökválasztáson

 

Szintén kezd összeállni a szélsőjobboldal is. Miroslav Škoro Haza Mozgalma megállapodást kötött a Ruža Tomašić horvát EP-képviselő vezette EU-ellenes Szuverenistákkal. De várják még szívesen az iszlamofasiszta történész Zlatko Hasanbegović Horvát Blokkját is, elvégre Hasanbegovićék az államfőválasztáson is Škoro mellett kampányoltak. A Škoro mögött összeálló koalíció azonban jelenleg messze nem érne el annyit, amennyit a volt pécsi horvát konzul még független jelöltként az államfőválasztáson összehozott. Az RTL

 

azon pártokat, amelyekkel Škoro most megállapodni készül, nem is tudta mérni, azaz ma a mozgalom 10 százalék körül állhat.

 

MIROSLAV ŠKORO HÍVEI A POLITIKUST FRANJO TUDJMANHOZ HASONLÍTJÁK.

 

Škorónak az segített volna, ha a 2015-ös választásokon neoliberális gazdaságpolitikával és klerikális társadalompolitikával berobbant Most (magyarul Híd, pont, mint a Felvidéken) párt is esetleg beáll mögé, ahogy az elnökválasztáson tette, elvégre a párt önállóan is jelenleg négy százalékon áll. Végül is nem jött létre megállapodás, azaz a Most külön indul.

 

Nem kizárt, hogy az HDZ a választások után rászorulhat a szélsőjobboldal szavazataira. Ivan Anušić, a kormánypárt alelnöke nem zárta ki Škoróékkal a koalíciót, ami értelemszerűen a baloldal esélyeit rontja, elvégre mögéjük nehezen képzelhető el, hogy beállna egy szélsőjobb párt.

 

NYITÓKÉP: Andrej Plenković / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás