+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. május 5. kedd, 10:01
Már bővebb adatokat is közöl a hivatalos kormányzati koronavírus-honlap a hazai járványügyi helyzettel kapcsolatban: igaz, az új információktól sokkal okosabbak nem leszünk, és első ránézésre is csak az látszik, hogy tényleg indokolt vidéken feloldani a korlátozásokat. De valóban így van ez? Grafikonokra rajzoltunk mindent, amit az adatokból ki tudtunk hámozni!

Hétfőtől újabb adatokat közöl az operatív törzs hivatalos honlapja a koronavírus hazai alakulásáról: immár nemcsak az országos fertőzöttségi adatokat lehet megtekinteni, hanem mindez regionális bontásban is látható – lenne.

 

Erről beszélt ugyanis múlt csütörtökön Gulyás Gergely a kormányinfón, aki azt ígérte, május 4-től a kormány több adatot hoz nyilvánosságra, a koronavirus.gov.hu-n ugyanis területi adatokkal közlik a megbetegedések és halálozások számát. Csakhogy a megvalósítás az ígéretekhez képest igencsak darabosra sikerült: a területi bontásból annyi lett igaz, hogy

 

a kormány egy kalap alá veszi a budapesti és Pest megyei fertőzöttséget, egy másik kalap alá pedig minden mást vidéken.

 

Így a már megszokott, az esetszámokat megyénként összesítő térkép mellett a plusz információ annyiban merül ki, hogy látható, mennyi aktív fertőzött, halálozás és gyógyult van Budapesten és Pest megyében, valamint – Battonyától Nemesmedvesig – a tágan értelmezett vidéken. Így megyei bontásban továbbra sem látható, hogy Fejér megye 306 fertőzöttjéből hány az aktív, hány a gyógyult és hány a halott, ahogyan bár szép, hogy népességarányosan a legalacsonyabb a fertőzöttség Hajdú-Bihar megyében, de nem tudni, hogy a 23 eset között volt-e halálos, és mennyi a gyógyult.

 

Az új adatok tehát leginkább egyvalamire használhatók: első ránézésre könnyen igazolható belőle a kormány azon döntése, hogy a kijárási korlátozásokat Pest megyében és a fővárosban fenntartja, míg vidéken feloldja azokat. Arról, hogy a főváros-vidék differenciálás miért is félrevezető, már írtunk az Azonnalin: egyebek között azt szúrtuk ki, hogy népességarányosan bár továbbra is Budapest a legfertőzöttebb, Pest megye még a dobogóra sem fér fel eszerint az indikátor szerint: tízezer lakosra ugyanis Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyében is több megbetegedés jut, mint Pest megyében, ahol viszont az előző megyékkel ellentétben maradtak a korlátozások.

 

Ez látszik akkor is, ha egy grafikonra vetítjük az új esetszámok alakulását megyénként április 1-je és május 4-e között:

 

a legtöbb vidéki megyében már valóban csak elvétve regisztrálnak új eseteket:

 

Bács-Kiskun megyében április 18, Vas megyében április 22, Hajdú-Biharban április 25, Hevesben és Szabolcs-Szatmár-Beregben április 28, Nógrádban és Tolnában április 29 óta nem történt újabb, hivatalosan is bejelentett megbetegedés (bár mindig fontos kiemelni: ez nem jelenti azt, hogy ne történnének megbetegedések, csak meglehet, hogy azokat nem regisztrálják).

 

Vannak azonban vidékről is kevésbé üdítő példák: Fejér megye helyzetét már sokan és sokat tárgyalták, nem véletlenül: a 306 esetszám ellenére feloldották a kijárási korlátozásokat, ráadásul a megyében folyamatosak az új megbetegedések, a múlt hétfőtől most hétfőig tartó egy hétben 51 új esetet rögzítettek. Hasonló a helyzet Komárom-Esztergomban, ahol hétfőtől hétfőig 65-en betegedtek meg. De említésre méltó még Csongrád és Zala megye is, ahol mintha most kezdene igazán berobbanni a járvány: előbbiben egy hét alatt 39, utóbbiban pedig 91 új eset történt, míg addig nem rendelkeztek kiemelkedően magas esetszámokkal.

 

 

Természetesen ezek az adatok is csalókák, de elsősorban az információhiányból adódnak: nem látjuk a zalai vagy épp a komáromi halálozási és gyógyultsági statisztikákat, csak „vidéket” és Budapestet és Pest megyét. És bár a fővárosban továbbra is komoly a járványügyi helyzet – hétfőtől hétfőig 210 új megbetegedés történt –, Pest megyében már egyértelműen leszállóágban van. 51 megbetegedést rögzítettek ugyanis, ugyanannyit, mint Fejér, és kevesebbet, mint Komárom-Esztergom és Zala megyében, ahol viszont feloldják a kijárási korlátozásokat.

 

De ha a meglévő adatokra pillantunk, a számok elsősorban a fővárosra és környékére nézve lesújtóak: a 285 fővárosi és Pest megyei halálozás azt jelenti, hogy a 363 haláleset csaknem 79 százaléka történt itt, míg az összes többi vidéki megye a halálozások 21,5 százalékáért felelős csak. Mindez azt jelenti, hogy az európai viszonylatban is magas, 11,96 százalékos országos halálozási arány a fővárosban és környékén még magasabbra ugrik:

 

Budapesten és Pest megyében a regisztrált megbetegedettek 14,96 százaléka belehalt a koronavírusba,

 

míg vidéken jóval alacsonyabb ez az arány, csupán 6,72 százalékos. Fontos azt is hozzátenni, hogy az alacsony tesztelési arány miatt a valós halálozási arányok valószínűleg nem olyan riasztók, mint amilyennek látszanak, hiszen a legtöbb tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutató embert jó eséllyel le sem tesztelik. Hogy a tesztelési és a halálozási arányok hogyan függenek össze, arról itt írtunk részletesen épp Olaszország példáján.

 

 

Összehasonlításképp: a járvány által legsúlyosabban érintett Olaszországban jelenleg 13,7 százalékos a halálozási arány (igaz, a járványgócpont Lombardiában még magasabb, 18,4 százalékos). A régióban Bukarestben 3,8, Zágrábban 4,7, Prágában 5, Bécsben 5,2 a halálozási arány, ami jóval alacsonyabb mind az országos, mind a fővárosi régióra és Pest megyére vetített magyarországi adatoknál.

 

És bár valóban van összefüggés a halálozási arány és az elvégzett népességarányos tesztek száma között (így lehet például, hogy egy bukaresti halálozási arány magasabb egy bécsinél, miközben Ausztria arányosan a háromszorosát teszteli a románokénak), még a Magyarországgal összevethető mértékben tesztelő Horvátország és Románia is jóval alacsonyabb halálozási arányokkal operál, vagyis aki koronavírussal bekerül az ellátórendszerbe, jóval nagyobb eséllyel kerül ki onnan élve.

 

 

Igaz, vidéken jóval jobb a helyzet: a járványgörbe a fővárosihoz képest még a kiugró fejéri, zalai, vagy komárom-esztergomi adatok ellenére is laposabb és lassabban emelkedik. Múlt hétfőtől most hétfőig – már ha elfogadjuk a kormányzati statisztikát, miszerint a vidéket lehet egy kalap alatt kezelni, a vidéki megyékben 203 új megbetegedés történt, míg Budapesten és Pest megyében – tehát jóval kisebb területen, igaz, jóval nagyobb népsűrűség mellett – 247. Viszont a növekedés üteme már a fővárosban és környékén volt a lassabb,

 

az egy héttel ezelőtti adatokhoz képest a központi régióban 15 százalékponttal növekedett az esetek száma, míg a vidéki megyékben 21-gyel.

 

 

Egyébként jelenleg kifejezetten sok gyógyult sincs még: a Magyarországon regisztrált 3065 eset majdnem kétharmada aktív, 23 százaléknyian gyógyultak meg, míg az elhunytak aránya a teljes esetszámon csaknem 12 százalékos. Mindez oda vezet, hogy a 3035 eset 41 százaléka aktív és budapesti vagy Pest megyei, további 24 százaléka aktív vidéki, kicsivel több, mint 11-11 százaléka budapesti, illetve vidéki gyógyult, az igazán nagy különbség viszont a halálozások között van: az összes esetből 9,3 százalék budapesti vagy Pest megyei elhunyt, és csak 2,5 százalék vidéki.

 

Tehát bár a vidék valóban sokkal jobban áll, ami a járványügyi helyzetet illeti: a jóval kevesebb megbetegedés, a kedvezőbb halálozási arány és a kisebb népsűrűség is indokolja a korlátozásokat vidéken feloldó kormányzati stratégiát. De az adatok mögé tekintve már azt látjuk, hogy

 

nem lehet egységesen vidékről beszélni,

 

hiszen több megyében – Zalában, Komárom-Esztergomban, Csongrádban és persze Fejérben – kifejezetten magas, vagy épp növekvő tendenciát mutat a megbetegedések száma, vagyis a számok nem éppen indokolják a kijárási korlátozások fenntartását, főleg ahhoz képest, hogy a fővárosban és Pest megyében ezeket fenntartották.

 

GRAFIKONOK ÉS BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás