+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 28. szombat, 18:06
Miközben az olaszoknál átlagban a koronavírus-fertőzöttek tíz százaléka meghal, a németeknél a vírus csak minden kétszázadik fertőzöttre halálos. Azonban az olaszoknál a legtöbb régióban nem ilyen tragikus a halálozási arány, csak a Milánó központú Lombardiából jönnek a kiugró számok. Mi lehet ennek az oka?

Természetesen a koronavírusnak is többféle mutációja ismert, de ezzel nem magyarázható az a hatalmas eltérés, ami az olasz és a német halálozási adatok között fennáll. A hatvanmilliós Olaszországban már most többen hunytak el, mint a koronavírus hazájában, Kínában. Ha pedig a német adatokkal vetjük össze,

 

a különbség szembetűnő: Olaszország minden tizedik regisztrált fertőzöttje meghal, míg Németországban csak minden kétszázadik.

 

Péntekig Olaszországban 86 ezer pozitív esetet tartottak számon, és több, mint kilencezren hunytak már el a vírus miatt. Noha Németországban a járvány később kezdődött, de már most látható a tendencia, hogy a halálozási arány alacsonyabb: az eddigi 53 ezer fertőzöttből 395-en  vesztették életüket a Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint (a németországi Robert Koch Intézet alacsonyabb számokat ad meg, ez is mutatja, mennyire eltérően lehet ugyanazt mérni).

 

Az olaszoknál a statisztikában halnak nagyon sokan meg

 

Ha a különbséget akarjuk megérteni, figyelembe kell venni az eltérő társadalmakat, az egészségügyi rendszer felkészültségét – és persze mint minden adatsor esetében: magát a statisztikát is. Ugyanis a magas olaszországi halálozási szám azzal is összefügg, hogy ott

 

minden elhunytat, aki a koronavírus okozta tüdőbetegséget is elkapta, azonnal a koronavírus áldozataként tartanak számon

 

– más országokban (így Németországban is) azonban sokszor az alapbetegséget veszik csak figyelembe a statisztikában. Így elképzelhető, hogy valaki, aki mondjuk végstádiumos rákosként a koronavírust is elkapja, az olasz statisztikában ennek áldozataként jelenik meg, míg a németben csak a rák lesz megadva a halál okaként.

 

A németeknél jóval fiatalabbak a fertőzöttek, ezért a halálozás aránya is alacsonyabb

 

A halálozási különbséget ezen kívül az is magyarázhatja, hogy Németország sikeresebben éri el a fiatalabb fertőzötteket is. Olaszországban a

 

tesztelés ugyanis sokszor már csak akkor zajlik le, ha valaki bekerül a kórházba.

 

Ezek az emberek azonban éppen azon fertőzöttek, akik koruk vagy alapbetegségük miatt amúgy is veszélyeztetettek. Nem véletlen, hogy miközben Németországban a regisztráltan koronavírusban megfertőzöttek átlagéletkora 45 év, az olaszoknál 63.

 

Eszerint az olaszoknál sokkal inkább azok jelennek meg a statisztikákban, akiknek nagyobb esélyük van elhalálozni, míg a németeknél – ahol nem csak a kórházba kerülteket tesztelik – a fiatal korosztály lehúzza eleve a halálozási arányokat, elvégre köztük jelentős a gyógyulás esélye.

 

Ezért hangsúlyozza a bolognai GIMBE-alapítvány is: az olaszoknál a jelenleg regisztráltnál háromszor többen lehetnek a betegek. Az alapítvány ezt akkor közölte, amikor a fertőzöttek száma még nem érte el a 40 ezret, akkor mondták, hogy legalább százezres számról (azaz a hivatalos statisztikában megjelöltnél két és félszer többről) lehet már szó. A mostani adatokra vetítve ez azt jelenti, hogy a ténylegesen fertőzöttek száma elérheti már a 300 ezret is akár.

 

Az olasz Nemzetközi Politikai Elemző Intézet (ISPI) már azzal számol, hogy félmilliónyian is megfertőződtek Olaszországban, azaz a valós halálozási ráta 1,14 százalék lehet – ez pedig már nagyrészt megfeleltethető a német aránynak. Ami azt jelenti, hogy

 

Olaszország nem halálozásban előzi nagyon a németeket, hanem tesztelésben – azaz a fertőzés igazi mértékének megállapításában – van nagyon lemaradva.

 

Noha fel szokás hozni, hogy az olasz társadalom Európa egyik legöregebbje, és ezért kiugróan magas a halálozási arány, ez a különbséget nem magyarázza, mert a német is egy nagyon elöregedett társadalom. Különbség lehet azonban az öregek helyzetében, ugyanis az olaszoknál az idős szülők, nagyszülők sokszor a fiatalokkal együtt élnek, de legalábbis a generációk közötti kapcsolat sokkal sűrűbb, mint az e téren is individualistább németeknél, ahol a fiatalok jellemzően hamarabb költöznek ki otthonról, a nagyszülőkkel való együttlakás meg eleve ritka.

 

Majdnem ötször több intenzív ágy van Németországban

 

De a különbséget magyarázhatja a jobb német egészségügyi rendszer is, bár itt inkább egyelőre csak az látható, hogy vélhetően sehol nem alakul majd ki olyan szűk keresztmetszet, mint egyes északolasz kórházakban (főleg Bergamóban), ahol az orvosoknak már valóban el kell dönteniük, kit kötnek rá a lélegeztetőgépre (azaz kinek nem marad túlélési esély).

 

A nyolcvanmilliós Németországban 28 ezer intenzív ágy van, az olaszoknál (ahol a lakosság hatvanmillió fő) a járvány robbanásakor ennek alig ötöde volt csak meg: 5100 intenzív ággyal vágtak neki a küzdelemnek, ez alig több, mint amivel a tizenkétmilliós német tartomány, Bajorország rendelkezik. A németek a normális kórházi ágyak tekintetében is jelentősen (az arányokban is) vezetnek, a 450 ezer kórházi férőhely egy jelentős része át is alakítható a fertőzöttek fogadására. A számítások szerint

 

a német egészségügy napi kétezer súlyos fertőzöttet tud fogadni.

 

Éppen ezért törekszenek a tartományok arra, hogy a fertőzést lelassítsák, mert így biztosítható, hogy sehol se alakuljanak ki a bergamóihoz hasonló állapotok. Mivel Németországban – noha az első koronavírus-fertőzött januárban megjelent már Münchenben – csak március 12-én volt kimutatható a járvány (azaz a Robert Koch Intézetnek kötelezően beküldendő háziorvosi tüdővizsgálatok eredményei között ekkor volt először koronavírusos), Németország jelenleg még időben van a felkészüléssel.

 

A német egészségügy azért is jobban áll, mint az olasz, mert a németek a GDP majdnem tíz százalékát fordítják az egészségügyre, ez az olaszoknál csak valamivel több, mint hat százalék. (Magyarországon 7 százalék ez az arány.) Az olasz egészségügyből – a Berlusconi-kormány megbuktatása után kezdődött és a baloldali Renzi-kormány alatt is folytatott neoliberális reformok következtében – majdnem 40 milliárd eurót vontak ki az elmúlt tíz évben, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az olasz kórházakat felkészületlenül érte a jelenlegi járvány. Németország egyébként segíti is az északolaszokat, intenzív osztállyal ellátott repülőn viszik Kölnbe gyógyítani a legsúlyosabb betegeket Bergamóból.

 

Az olasz adatokat egy régió húzza fel igazából

 

Kijelenthető:

 

ott alacsony mindig a halálesetek száma, ahol eleve sokakat teszteltek, elvégre a fertőzöttek nagy része mindig túlél. Ha a tesztelés csak a legsúlyosabb esetekben jelenik meg, értelemszerűen magas lesz a halálozási arány.

 

Azaz ezen statisztikai szempontból is érdemes széleskörben tesztelni – ahogy az Németországban történik. De persze a vírus terjedése is könnyebben feltartóztatható, ha valós kép alakul ki a fertőzöttség mértékéről.

 

Ezzel magyarázható az is, hogy Olaszországon belül is jelentősen eltér a halálozási arány. Lombardiában a fertőzöttek 13 százaléka meghal. Ezzel szemben a szomszédos

 

Venetóban, ahol szintén már január végétől elkezdett terjedni a járvány, a halálozási arány négy százalék körül marad.

 

HALÁLOZÁSI ARÁNYOK AZ EGYES OLASZ RÉGIÓKBAN. AZ ÉLEN LOMBARDIA ÁLL. A DÉLOLASZ RÉGIÓKBAN ÁLTALÁBAN ALACSONY A HALÁLOZÁS, DE EGY ÉSZAKOLASZ RÉGIÓ BEKERÜLT KÖZÉJÜK: VENETÓBAN A HALÁLOZÁSI ARÁNY MAJDNEM UGYANOLYAN ALACSONY, MINT SZARDÍNIÁN VAGY SZICÍLIÁBAN, AHOL ELEVE A FERTŐZÉS IS MÉG ALIG JELENT CSAK MEG. FORRÁS: ISPI

 

Itt az ok kézenfekvő: Venetóban sokkal több tesztet végeznek el, és nem csak a kórházba kerülteket tesztelik. Ezzel egyrészről egy reálisabb kép alakul ki a fertőzés és a halálozás mértékéről, másrészről a terjedést is könnyebb gátolni.

 

Veneto sikeresen vette fel a harcot a koronavírussal

 

Veneto nagyon tudatosan ugyanis arra helyezte a hangsúlyt, hogy meg kell tudni, hány fertőzött van, és amilyen gyorsan csak lehet, el kell különíteni őket.

 

A Padova melletti Vò városában majdnem végigtesztelték az egész lakosságot az első esetek után, így nagyon hamar karantén alá került a település – mára pedig jóformán eltűnt onnan vírus. Ezzel szemben Lombardiában a tesztelés úgymond visszafele kezdődik el: a legsúlyosabb eseteknél (és persze a halálozásoknál) tesztelnek, ami legfeljebb a halálfélelmet növeli az emberekben, de nem segíti az eseteket kiszűrni, pláne időben lokalizálni.

 

Az olasz adatokat – mind a fertőzöttség, mind a halálozás tekintetében – Lombardia húzza el nagyon: a péntek esti 6 órás adatok szerint az olaszországi fertőzések majdnem fele ott történt, a haláleseteknél még élesebb a helyzet, mert

 

a kicsivel több, mint kilencezer halálesetből több, mint ötezer lombardiai,
 

noha az északolasz régióban az ország egyhatoda él csak. Ezzel függ össze, hogy Lombardiában az összes ágy ki van használva, Venetóban viszont eddig csak az ágyak fele foglalt a koronavírus miatt.

 

Összességében kijelenthető: minél inkább tesztel egy olasz régió, a halálozási számai annál közelebb vannak a németekéihez (a délolasz régiókra ez még nem áll, ott eleve még alacsony a járvány elterjedtsége). Azaz nem arról van szó, hogy az olasz társadalom sokkal öregebb, betegebb lenne, de még az egészségügy állapota miatt se halnak meg többen (hiába tény, hogy a német egészségügy fényévekkel van az olasz előtt), hanem

 

a halálozási különbség pusztán arra vezethető vissza, hogy az olaszoknál a statisztikákban nem jelenik meg minden fertőzött (miközben a haláleseteket meg mindig csak a fertőzésnek tudják be),

 

azaz eleve a jéghegy csúcsa látható még csak. Ott, ahol ugyanis mélyebb adatok állnak rendelkezésre (azaz Venetóban), nincs érdemi különbség az olasz és a német halálozási arányok között.

 

BORÍTÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás