+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 8. szerda, 19:57
A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

Szolidaritási alapot hoznak létre a V4-országok a Keleti Partnerség országai számára a koronavírus-járvány ottani megfékezésére – jelentette be a Csehországból, Szlovákiából, Magyarországból és Lengyelországból álló Visegrádi Csoport a Twitter-oldalán.

 

Az úgynevezett V4 East Solidarity, vagyis Keleti Szolidaritás program

 

a Visegrádi Alapon belül jön majd létre 250 ezer euró, vagyis mintegy 90 millió forint összegben.

 

Az összeg lehívására az EU Keleti Partnerségének hat tagállama, vagyis Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna lesz majd jogosult.

 

A V4-ek közös közleményükben úgy fogalmaznak: támogatják az EU által a Keleti Partnerség országainak azonnali segítségre fordítható 140 millió euró folyósítását, valamint a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére még

 

további 700 millió euró folyósítását kérnék az EU-tól.

 

Emellé viszont a Visegrád Alapon belül saját szolidaritási programot is indítanak, melyben a jogosult államok „egyszerűsített procedúrával” juthatnának pénzhez az egészségügyi, társadalmi és gazdasági ellenállóképességük erősítése érdekében.

 

250 ezer euró nem sok pénz, főleg nem hat országra lebontva, így inkább gesztusértékű a pénzosztás,

 

minthogy arról beszélhetnénk, hogy majd ez menti meg a koronavírus-szkeptikus Aljakszandr Lukasenkát és Belaruszt az ott is egyre komolyabban kibontakozó járványhelyzettől.

 

A visegrádi országok emellett azt szeretnék, ha az EU és a keleti partnerek bátrabb lépéseket tennének egymás felé, javulna a közöttük lévő összeköttetés, infrastruktúra és közlekedés. Egyúttal elítélték a Krím Oroszország elleni annexióját, a nyilatkozat kiemeli, ennek Oroszországhoz tartozását sosem fogják elfogadni.

 

De mi is az a Keleti Partnerség?

 

Ezt még 2009-ben hozta létre az EU, hogy az EU-tagság konkrét ígérete nélkül erősítse a jelenlétét Kelet-Európában. Ahogyan fogalmaznak, a cél a hat kelet-európai és dél-kaukázusi partnerország politikai társulásának és gazdasági integrációjának megerősítése.

 

Ennek keretében az országok szabadkereskedelmi megállapodásokat (úgynevezett mély és átfogó kereskedelmi egyezményeket) köthetnek az EU-val,

 

így a Keleti Partnerség tagjának lenni nemcsak geopolitikai haszonnal jár az EU számára, de a partnerek közelebb is kerülnek az európai piachoz.

 

Ilyen szabadkereskedelmi megállapodása az EU-nak már van Grúziával, Moldovával és Ukrajnával is, de a Keleti Partnerség a vízumkönnyítés és vízumliberalizáció ígéretével is igyekszik becsábítani a posztszovjet államokat.

 

BORÍTÓKÉP: Cseh külügyminisztérium / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás