Két és fél évnyi politikai válság ért véget vasárnap Moldovában: a sima progresszív-nyugatos többséggel a háta mögött Maia Sandu államfő már zavartalanul vághat neki a reformprogramja végrehajtásának.

Olasz Eb-győzelem, fülkeforradalom Moldovában, tervezett magyar borászati egyetem és Merkel alkotmánybírósága a hétfői Reggeli feketében!

Vasárnap éjjel Európa Londonra, mi viszont Chișinăura is figyelünk: lesz-e Moldova első női elnöke mögött alkotmányozó többség? És mi köze a NATO-katonáknak a színesbőrű csecsemőkhöz?

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát jobbközép pártja magasan vezet, akár egyedül is többséget szerezhet az új választáson.

Hiába tartják orosz bábállamnak, a nemzetközi jogilag még mindig Moldova részének számító Transznisztria gazdasága 2014 óta az addigi orosz orientáltságtól elfordult az európai uniós felé, mostanra külkereskedelmének tekintélyes részét az EU-val bonyolítja le. Tiraszpol minden lehetőséget, még a koronavírus-járványt is felhasználta gazdasági pozícióinak erősítésére.

Saját megszavazása ellen szólalt fel a parlamenti ülésen a moldovai miniszterelnök-jelölt, hogy ezzel közelebb kerüljön az ország az előrehozott választásokhoz. Igor Dodon szocialistái még bekavarhatnak ebbe.

Míg elődje első elnöki útja Moszkvába vezetett, Maia Sandu új moldovai elnök inkább Kijevbe látogatott.

Hogy ne tárgyalják az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt, inkább lemondott a moldovai kormányfő. Közben az ország új államelnökét is beiktatják, viszont neki egyelőre egy vele ellenséges parlamenttel kell szembenéznie. A kiút Sandu számára az előrehozott választás lehetne, de lehet, ezzel csak saját magának adna egy nagy pofont.

Azzal, hogy a moldovai elnökválasztáson nyugatbarát, a román kormányzattal jó viszonyt ápoló jelöltet választottak az állam élére, ismét felmerült a román-moldáv egyesülés lehetősége. De eleve: micsoda Moldova? Hogyan jött létre, kik lakják? És mennyi esélye van a román és a moldáv állam egyesülésének? Magyar és román szakértőkkel jártuk körbe.

Most éppen a politikusok vagyonát ellenőrző szerv jogköreit vágnák meg a bukott elnök, Igor Dodon parlamenti többséggel rendelkező szocialistái arra hivatkozva, hogy az ellenőrök csak őket célozzák a vizsgálataikkal.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Maia Sandu földcsuszamlásszerű győzelmével új korszak kezdődhet a moldovai politikában, viszont érdemi parlamenti támogatottság nélkül elnökségének nehezen lesznek kézzelfogható eredményei. Mire számíthat az EU és Oroszország Moldova első női elnökétől?

Maia Sandu Moldova első női elnöke lehet, miután kiélezett kampányban mindkét fordulóban maga mögé utasította a Moszkva-párti Igor Dodont. Az EU-ban dolgozó diaszpóra köreiben rengetegen szavaztak, Frankfurtban például ki is fogytak a szavazólapokból.

Kemény és mocskos kampány után vasárnap tartják a moldovai elnökválasztás második fordulóját, ahol az oroszpárti regnáló elnök, és a nyugatos, a Romániával való újraegyesüléssel kacérkodó exminiszterelnök mérkőzik meg egymással. A kampányba a tojásjóslástól a homofóbián át a migránsozásig sok minden belefért, azonban félő, hogyha az oroszpárti elnök leszerepel, újból nagyhatalmi küzdőtér válhat Európa legszegényebb országából.

Tojásból jósolta meg egy gagauz nő, hogy Igor Dodon nyeri a moldovai elnökválasztás első fordulóját, ez azonban nem jött be. Most már kihívója, Maia Sandu győzelmét látja előre a jósnő, Sandu pedig közben a TikTokon trollkodja szét a történteket.

A diaszpóra szavazatainak megszámlálása után immár világos: Maia Sandu lett az első, a jelenlegi államelnök, Igor Dodon a második. Köztük dől majd el november 15-én, hogy milyen fordulatot vesz a moldáv állam.

Győzött a papírforma: a moldovai elnökválasztás második fordulójába Igor Dodon jelenlegi Oroszország- és függetlenségpárti elnök, valamint Maia Sandu EU- és Románia-párti exkormányfő került. Meglepően szoros versenyre kell készülni.

Az igazságszolgáltatás elől menekülve lépett le tavaly júniusban Moldovából az ország bábmestere, a komplett moldáv politikát felvásárló Vlad Plahotniuc. A helyi hatóságok azóta bottal üthetik a nyomát, kiadatási kérelmeikre pedig nagyban bagóznak egyes államok.

November elsején rendezik a Moldovai Köztársaság történetének második szabad elnökválasztását, a tisztség elnyerésére a jelenlegi államfő mellett csak a tavaly megbuktatott miniszterelnök esélyes igazán. Az elnökválasztás tétje az, hogy az ország az EU és az USA vagy Oroszország felé sodródik a következő időszakban.

A Moldovában óriási befolyással bíró ortodoxok szerint az oltással megchipezik és 5G-n keresztül irányítják az embereket, ha pedig a kormányfő nem engedi újra a misék megtartását, akkor majd a papok nem imádkoznak érte. A miniszterelnököt ez nem hatotta meg.

A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

Ezt követően már Magyarországról pedig feltöltött egy videót azzal az üzenettel, hogy „vigyázzunk egymásra”.

Miért fáj Trianon a románoknak is? Miből lesz botrány jövőre annak századik évfordulóján? Mi jelentene kiutat az állandó román-magyar viszályból? Mikor lesz magyar elnöke Romániának? Mit nem ért meg a magyar baloldal? Ezt mind átbeszéltük a most már angolul is megjelent Máglyatűz szerzőjével, Demkó Attilával, a Honvédelmi Minisztérium korábbi főosztályvezetőjével.

Hamis az EU-ról és Oroszországról szóló geopolitikai vita Andrei Popov moldovai politikai elemző és exdiplomata szerint, akivel budapesti látogatása során beszélgettünk. De hogyan járt túl Maia Sandu volt EU-párti miniszterelnök eszén Igor Dodon, az ország rafinált elnöke, hogyan vándoroltak át az országból azóta már elmenekült oligarcha emberei az elnökhöz, és mivel lehetne elejét venni annak, hogy Európa egyik legszegényebb országát évente lakosainak tízezrei hagyják el?

Győri Enikő úgy gondolja: többek között Ukrajnát, Grúziát és Moldovát Oroszország sosem engedné be az EU-ba, és különben is, ezen országok sosem lesznek nyugati mércével vett demokráciák.

A moldovai EU-párti erők vezetője, Maia Sandu idén öt hónapon át vezette az oroszpártiakkal koalícióban Moldovát, mindezt csak azért, hogy sikerüljön megtisztítani az államigazgatást az államot fogva tartó oligarcha, Vlad Plahotniuc befolyásától. De sikerrel járt-e Sandu? Mihez kezd most, miután a szocialisták megbuktatták a kormányát? Oroszország, vagy az EU felé indul tovább Moldova? És miért nem csatlakozott még Romániához az ország? Erről is beszélgettünk Maia Sanduval.

Miután sikerült megfúrni az előző, EU-barát kormányt, Igor Dodon elnök hűséges embereivel alakítottak új kormányt Moldovában.

A legfőbb ügyész kinevezésének módja miatt megszűnt Moldovában a kormánytöbbség, új kormányt alakítani a meglévő parlamenttel viszont pokoli nehéz lesz.

A kisinyovi a polgármester-választás második fordulójában is az oroszpárti szocialisták győztek, ezzel hosszú idő után nem EU-párti polgármester irányítja majd a fővárost.

Váratlan húzással elűzték a moldáv közéletből Vlad Plahotniucot, aki vesztegetéssel és ellenfelei kompromittálásával az összes hatalmi ágat maga alá gyűrte, kényelmesen kihasználva az ország közéletét hagyományosan megosztó nyugatos vs. oroszbarát törésvonalat. De hogyan sikerülhetett véget vetni a hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Az EU korábbi moldovai különleges megbízottja magyarázza el az Azonnalin.

Tovább bonyolódik a moldáv belpolitika, az oroszpárti elnök pártjának kampányát finanszírozhatták az oroszok.

Összefogott az oroszpárti baloldal az européer jobboldallal Moldovában, csak éppen ez a helyi alkotmánybíróság szerint jogellenesen történt, ezért menesztették az elnököt és feloszlatták a parlamentet. Miért? Elmagyarázzuk!

Az Európa legszegényebb országának számító Moldova gázellátása szinte teljes egészében az oroszoktól függ, most 25 százalékkal emelik az árat.

Putyin megígérte, hogy a hazatérők akkor is visszamehetnek dolgozni Oroszországba, ha tartózkodási és munkavállalási papírjaik egyébként nincsenek rendben – állítja Igor Dodon, moldovai államfő.

Románia exportál!

Pedig a lakosság 22 százaléka egyesülne Romániával.

Hiába nyerte meg Moldova fővárosának polgármester-választását a rendszerellenes Andrei Năstase, a bíróság megsemmisítette a választás eredményét: egy hete tüntetnek Chișinăuban.

Felkerültek a politikai térképre a moldovai oligarchaállam ellen szervezkedő rendszerellenes erők.