Újabb vita indult a migránskvótákról, Magyarország több közép-európai országgal együtt ismét ellenzi

Hamarosan egy újabb menekültügyi reformtervezetet mutat be az Európai Bizottság, az unió déli határainak tagállamai pedig egyre hangosabban követelik, hogy ebben ismét szerepeljen az egyszer már kipróbált kvótarendszer terve. A kötelező kvótákra ráadásul a német belügyminiszter is hajlik, a közép-európai országok egy csoportja viszont továbbra is mereven elzárkózik ettől. Utánajártunk a törésvonalaknak.

Ahogy lecsengőben van a koronavírus-járvány első hulláma, úgy indul újra a migrációról szóló vita az Európai Unióban – a Hospodářské Noviny cseh gazdasági szaklap cikke szerint legalábbis úgy éledt újra a migrációs törésvonal, mintha a koronavírus az egész folyamatot meg se szakította volna.

Miközben ugyanis a háttérben már készül az Európai Bizottság új uniós migrációs paktumáról szóló javaslata, öt déli tagállam azért lobbizik a Bizottságnál, hogy abba még az eddigieknél is szigorúbban kerüljenek bele a minden tagállamra kiterjedő kötelező kvóták, ezt pedig úgy tűnik, valamilyen formában a németek is támogatnák.

De hogy alakul a törésvonal a migráció kérdésében az EU-n belül? Utánajártunk!

A Bizottság válaszától nagyon nem leszünk okosabbak

Az Európai Bizottság júniusra ígért új migrációs paktumáról még nem sok konkrétum kering, és azt sem tudni egyelőre, hogy egyáltalán gondolkoznak-e Brüsszelben a kötelező kvóták újbóli bevezetésén, vagy az elmúlt évek fiaskói után ezt az ötletet elvetik. A migrációért felelős svéd biztos, Ylva Johansson kitérően nyilatkozott, mikor a kötelező kvótákról kérdezték, csak annyit mondott, „optimista” abban, hogy sikerül a tagállamokkal egyezségre jutnia. 

Éppen ezért a Bizottságot – amely az új menekültügyi javaslatait tavasszal jelentette volna be, de a koronavírus közbeszólt – megkérdeztük, hogy a jelenlegi tervezetben szerepelnek-e egyáltalán a kvóták. A sajtóosztálytól egyértelmű választ nem kaptunk, mindenesetre kiemelték, az új megállapodásnak, melyet „hamarosan” bemutatnak majd

ez pedig mélyreható megközelítést igényel a Bizottság Azonnalinak küldött válaszai szerint.

A Bizottság szerint emellett cél az is, hogy az európai egység is teljesüljön és a tagállamok preferenciáit is figyelembe vegyék. Johansson és mellette Margaritisz Sinász európai életmódért (tehát részben a migrációért) felelős görög biztos például a születendő paktummal kapcsolatban már nyolc tagállamba, köztük Magyarországra is elutazott a kormányokkal tárgyalni.

Nem meglepően kvótapárti álláspont a déliektől

Az ilyen tagállami látogatások és a tagállamok és a Bizottság közti levélváltások alkalmával pedig nem meglepő módon mindenki azért lobbizik, hogy a saját elképzelései kerüljenek bele a leendő paktumba. A folyamatos határnyitásokkal a migráció ismét aktuálissá vált: több, a migrációnak leginkább kitett, az unió déli határán fekvő ország attól tart, hogy amint megnyílnak a határok, úgy a már most is zsúfolt menekülttáborokba újabb tömegek érkezhetnek. Ezért nem meglepő módon ők ismét kötelező migránskvótákat követelnek: Olaszország, Spanyolország, Görögország, Ciprus és Málta az Európai Bizottságnak írt levelükben, melyet a Corriere della Sera szivárogtatott ki, például arról beszélnek:

Vagyis ezzel a déli tagállamok lényegében a korábban egyszer már lehurrogott kvótarendszert élesztenék újra valamilyen formában, ez a megközelítés pedig teljesen érthető a részükről: a jelenlegi uniós menekültügyi szabályozás szerint egy „harmadik országbeli”, vagyis unión kívüli állampolgár vagy hontalan személy az EU-ban benyújtott menekültügyi kérelmét annak a tagállamnak kell elbírálnia, ahol a menedékkérő belépett az EU területére.

Mindez azt jelenti, hogy Görögországnak, Olaszországnak, vagy akár Máltának aránytalanul sok kérelmet kell elbírálnia – és ezzel egyidőben a migránsok elhelyezését is biztosítania – miközben egy nem az EU külső határán, vagy nem a fő migrációs útvonalak mentén fekvő tagállam jóval könnyebben megússza az egész menekültügyi hercehurcát. Ezzel a levelet író öt déli állam lényegében arra törekszik, hogy a közös menekültpolitika alapdokumentumának, a Dublini megállapodásnak az egyik kulcselemét változtassák meg.

Az olaszok, máltaiak, görögök és spanyolok levelében az áll, hogy minden egyes menedékkérőre vonatkoznia kellene az elképzelt kvótarendszernek. Azokra is, akiknek helyzetükből adódóan minimális esélyük van menedékjogot nyerni az EU-ban (például a biztonságosnak ítélt országokból érkezők), valamint a tengerből kimentettekre is – ezzel

Csak a közép-európaiak testén keresztül

Egészen más viszont a menekültügyi rendszer reformjához való viszonyulása a közép-európai államoknak. Emlékezetes módon Szlovákia és Magyarország pár éve még az Európai Bíróságig vitte a kvótaügyet, és bár veszítettek, de a Juncker-bizottság kvótatervéből végül nem sok valósult meg. Ez arról szólt volna, hogy egy meghatározott számú menedékkérőt tagállami kvóták alapján osszanak szét az EU (akkor még) 28 állama között, és a rájuk eső menedékkérők kérelmeit az érintett tagállamok bírálják el, és ne mindegyiket a kiemelten nagy nyomással szembenéző déliek.

Ennek értelmében 2015-ben például 1294, Görögországban és Olaszországban regisztrált menedékkérő kérelmeit kellett volna elbírálnia Magyarországnak, de a tervből nem lett semmi: a program 2017-es végdátumáig az előírt 160 ezer menedékkérő kevesebb, mint ötödét helyezték csak át, csupán öt uniós tagállam volt, amely teljesítette is a rá vonatkozó kvótát, Magyarország pedig egy menedékkérőt sem fogadott be a rendszer keretében, még a menedékkérelem elbírálásáig sem.

És ha a közép-európaiakon múlik, a terv most is mehet a levesbe: a Hospodářské Noviny megszerezte a cseh mellett a magyar, lengyel, szlovák, szlovén, észt és lett belügyminiszterek által is jegyzett, Európai Bizottságnak írt levelet, melyben a közép-európaiak mereven elutasítják a kvótaterveket. Úgy fogalmaznak,

Azt a hat aláíró is leszögezi, hogy természetesen szeretnének segíteni a migrációban érintett államoknak, csak nem kvótákkal, hanem máshogyan. „Sokkal szélesebben kell értelmeznünk a szolidaritást” (...) „a lehetséges intézkedések listájának tiszteletben kell tartania az egyes államok preferenciáit és lehetőségeit” – fogalmaznak a V4-ek, valamint melléjük csatlakozva a szlovének, lettek és észtek belügyminiszterei.

Csehország például többször is kiemelte már, kész inkább pénzt, szakértőket, rendőröket küldeni például Olaszországnak vagy Görögországnak, hogy ezzel védjék az unió külső határát, de migránsokat semmiképp nem szeretne még a menedékkérelmek elbírálásáig sem befogadni.

Nem várt helyről jön a segítség

A közép-európaiak viszont nem maradtak egyedül az álláspontjukkal, a támogatás pedig meglepő módon Dániából és Ausztriából jött: a dán és osztrák belügyminiszterek az Európai Bizottságnak már azt üzenik a Politico által megszerzett levelük alapján, hogy nem kéne a kvótarendszeres darázsfészekbe nyúlkálni. „Olyan közös megoldásokat kell találnunk, amelyek megerősítik Európát ahelyett, hogy olyan javaslatokat terjesztünk elő, amelyek csak régi ellentmondásokat élesztenék újra” – fogalmaztak.

A jobboldali Osztrák Néppárt és a meglehetősen migrációellenes dán szocdemek belügyminiszterei szerint ugyanis

És bár abban az osztrákok és dánok is egyetértettek, hogy a szolidaritásnak kritériumnak kell lennie, de szerintük a tagállamokkal rugalmasnak kell lenni abban, hogy azok hogyan fejezzék be a szolidaritásukat.

Nem úgy Németország, aki júliustól ráadásul az EU Tanácsának soros elnökségét veszi át a horvátoktól. Horst Seehofer német belügyminiszter egy interjúban azt nyilatkozta,

Egyúttal azt is elpanaszolta a bajor CSU politikusa, hogy akár a tengeri mentőakciókról, akár a Görögországban ragadt gyerekek vagy menekültek befogadásáról van szó, csupán pár ország van, aki beállna segíteni a migráció miatt túlterhelt tagállamoknak.

Az előző kvótarendszer nagy bukás volt

Ennyi ellenző tagállammal mindenesetre nehéz lesz bármiféle kvótákról szóló javaslatot átverni az európai döntéshozáson: bármit is terjeszt elő menekültügyben az Európai Bizottság, azt az Európai Parlamentnek meg kell szavaznia, és ha ők még támogatnák is a kvótákat, akkor ott van az Európai Unió Tanácsa, ahol a jelentős ellenállás már vétóhoz vezethetne.

És pontosan ez lehet a közép-európaiak szerencséje idén is: a kvótarendszert 2015-ben még úgy szavazták meg, hogy azt Magyarországon felül Csehország, Szlovákia és Románia sem támogatták. Két éve viszont az EU tagállamainak állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy konszenzusra van szükség a menedék- és menekültügy reformjában.

Akkor a „kiszavazás” idén már nem opció? Ha a tagállamok tartják magukat a gentlemen’s agreementhez, akkor nem, ugyanakkor a fenti megállapodás nem bír jogi kötőerővel. Vagyis

csak épp idén ez már vélhetően jóval nagyobb ellenállást váltana ki, mint öt éve, mikor a kvótarendszert sikerült átpasszírozni az EU Tanácsán.

És most megint félni kell a „kötelező betelepítéstől”?

A magyar kormánykommunikáció többéves mantrája, hogy Magyarországnak joga van eldönteni, kikkel akar egy országban élni, 2016-ban pedig még egy (érvénytelen) népszavazást is felhúztak a kérdésre. Holott, ha még meg is valósulna a kvótarendszer, az nem azt jelentené, hogy bárki arra utasítaná Magyarországot, Csehországot, vagy akármelyik másik tagállamot, hogy a kvóták alapján odarendelt idegenekkel éljen együtt. A kvótarendszer lényege ugyanis, hogy a menedékjogi kérelem elbírálásáig van szükség a migránsok elhelyezésére, ha a kérelmüket pedig visszautasították, akkor kitoloncolhatók az országból, és visszaküldhetők az anyaországba.

Csakhogy ez sokszor nem ilyen egyszerű.

Németországban például jelenleg is van negyedmillió ember, akiknek el kéne hagyniuk az országot, de a hatóságok nem tudják ezt megtenni. Nagyrészt azért, mert az anyaországuk sokszor nem is hajlandó visszafogadni a menedékkérőket – ezért a közép-európaiak a Bizottságnak küldött levelükben azt is sürgették, hogy az EU gyakoroljon nagyobb nyomást azokra az államokra, amelyek vonakodnak visszafogadni a saját, Európába menekült polgáraikat, például úgy, hogy belengetik a segélyek folyósítását, vagy kevesebb vízumot adnak ki a polgáraiknak Európába.

2015-ben és 2016-ban főként a szíriai polgárháború miatt óriási migrációs nyomással nézett szembe az EU, akkor több, mint egymillió menedékkérő érkezett Európába, ez pedig a tagállamokat felkészületlenül érte. Mára viszont a számok lényegesen lecsökkentek, az ENSZ adatai szerint idén körülbelül húszezren érkeztek Európába a Földközi-tengeri útvonalon át.

BORÍTÓKÉP: Az idomeni menekülttábor Görögországban / Európai Bizottság (2016)