+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Lénárd Anna
2020. április 6. hétfő, 17:51
1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

A híres Maršala Tita, azaz Tito sugárút Szarajevó fő közlekedési ütőere, egyben a város legfontosabb történelmi eseményeinek színtere. Az itt álló Nemzeti Múzeum körül olyan sírkövek találhatók a kertben és a kerten kívül is, amik Európában egyedülállóak. Ezek a hatalmas középkori faragott kőtömbök – úgynevezett stećakok – 2016 óta a UNESCO világörökség részét képezik. Alattuk egykor azok a bogumilok nyugodtak, akik bár egyistenhívő keresztények voltak, sem a pápa, sem az ortodox pátriárkák fennhatóságát nem fogadták el, és többségük tagadta a szentháromságot is. Emiatt aztán mind a nyugati, mind a keleti keresztény egyház üldözte őket, és bár az oszmán birodalom terjeszkedése idején sokan közülük muszlimmá váltak, más csoportjaik a török uralomnak és az iszlám felvételének is ellenálltak.

 

Boszniában közel 60 ezer ilyen hatalmas síremlék áll szabadon a meredek hegyoldalakkal egészen egyedülálló tájképet alkotva, egy részüket régészek gyűjtötték össze a múzeum épülete köré. A sírkövek tanúi voltak annak, hogy a második világháború idején horvát nacionalisták itt akasztották fel a fasiszta rezsim politikai ellenfeleit. A sugárút akkor még Ante Pavelićnak, a horvát usztasamozgalom megalapítójának, a náci Németország által fenntartott Független Horvát Állam vezetőjének nevét viselte. 1945. április 6-án aztán Tito nevét kapta meg a főút, és azt viseli mind a mai napig. A név túlélte Jugoszlávia széthullását, a rendszerváltást és Szarajevó ostromát is 1992-96 között. 

 

Április 6-ához sok más nevezetes esemény is fűződik Boszniában.

 

1941-ben ezen a napon támadták meg a német haderők Jugoszláviát, és négy évvel később ugyanezen a napon ért véget Jugoszlávia számára a második világháború. Pontosan egy évvel később pedig 1946. április 6-án alkotta meg Juraj Neidhardt építész a háború áldozataira emlékező Örök Lángot, amit később szintén a Titóról elnevezett sugárút egyik csomópontján helyeztek el. 

 

 

1992-ben pedig április 6-án kezdődött Szarajevó négy évig tartó ostroma is.

 

Mi vezetett idáig?

 

Az előző nap, április 5-én mintegy 150 ezren tüntettek a nevezetes sugárúton, a Nemzeti Múzeum tőszomszédságában álló parlament előtt a békéért és a rendszerváltás után kialakult politikai feszültségek, fegyveres megmozdulások és az egyre inkább fenyegető háború ellen. A vegyes etnikumú tömeget leginkább a várost körülvevő hegyek tetején megjelenő tankok látványa nyugtalanította. Sokan az érezhetően tehetetlen kormány lemondását is követelték. A tüntetőknek arról nem volt tudomásuk, hogy a bosnyák fővárost valójában ekkorra már teljesen körülvették a volt Jugoszlávia hadseregének a tankjai. Ezt a hadsereget pedig a volt Jugoszláviából megszülető Szerb Köztársaság vezetője, Slobodan Milošević és szövetségese, Radovan Karadžić kontrollálta.  

 

1990-ben a kommunista párt elvesztette a választásokat Jugoszlávia mindegyik, egyre inkább függetlenségre törekvő utódállamában, kivéve Szerbia-Montenegróban, ahol Slobodan Milošević sikeresen hangolta át a kommunizmus híveit a szerb nacionalista eszmékre. Boszniában abból a célból indított háborút, hogy az ország nagy részét a születőfélben lévő Szerb Köztársasághoz csatolhassa, és ezzel Szerbia-Montenegró területét és politikai hatalmát növelje.

 

Fő politikai szövetségese ehhez a vegyes etnikumú Bosznia-Hercegovinában a boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadžić volt, vele szervezte meg Szarajevó ostromát. Mindehhez Európa egyik legjobban szervezett hadereje állt a rendelkezésére: a volt kommunista Jugoszlávia hadserege. Ahhoz, hogy a várost és a területet Szerbiához csatolhassák, etnikai tisztogatással kellett megszabadulniuk a nem szerb lakosságtól.

 

Az Európa Jeruzsálemének is nevezett

 

Szarajevó részben azért vált célponttá, mert Mostarral és Tuzlával együtt a multikulturalitás szimbóluma volt a régióban. Ezekben a városokban ma is együtt állnak a katolikus és ortodox keresztény templomok a mecsetekkel és zsinagógákkal.

 

 

Az ostrom fő oka azonban a számottevő muszlim lakosság volt. A velük való együttélés pedig nem fért bele a krisztoszlavizmus eszméjébe még akkor sem, ha a kommunista Jugoszláviában a világon egyedülálló módon a muszlim meghatározás nem vallási csoportra, hanem etnikumra vonatkozott. 

 

Hogyan kezdődött az ostrom?

 

A parlamenttel szemben állt az a Holiday Inn Hotel, amit még a szarajevói olimpia alkalmából építettek, és ami stratégiai fontosságú elhelyezkedésének köszönhetően a jugoszláv titkosrendőrség fontos központja volt, emellett politikai pártok találkozóhelye, sőt, 1992-ben a Karadžić család ideiglenes lakhelye is.

 

1992. április 5-én innen nyitott néhány szerb nacionalista orvlövész tüzet a fegyvertelen tüntetőkre. A támadás célja a káoszkeltés volt. Azt remélték, hogy a támadás hatására a tömeg pánikba esik és szétoszlik, miközben a támadó hadsereg elfoglalja a TV-székházat és olyan kulcsfontosságú épületeket, mint a parlament és az önkormányzatok. 

 

A tüntetők azonban ahelyett, hogy menekültek volna, megtámadták a hotelt, és foglyul ejtették az orvlövészeket, akik addigra már hat áldozatot ejtettek. A szarajevói rendőrség akadályozta meg a lincselésüket, és tartóztatta le őket. Karadžić pedig ultimátumot küldött a szarajevói rendőrségnek: ha másnapig nem engedik el az orvlövészeket, megkezdik a város ostromát. 

 

Ilyen volt a leghosszabb ostrom

 

Így kezdődött meg másnap

 

a 20. század leghosszabb városostroma, ami háromszor annyi ideig tartott, mint annak idején Sztálingrádé; mintegy 350 ezer embert izolált a külvilágtól és tartott nélkülözésben stresszben pontosan 1425 napon keresztül.

 

Ezalatt körülbelül 14 ezer ember halt meg és 70 ezer ember sebesült meg könnyebben vagy súlyosabban. 

 

 

A közel négy év alatt számos járvány is pusztított a városban, elsősorban hepatits A és vérhas. A járványok leküzdésében az egyik fő nehézséget az okozta, hogy az elektromos áram kimaradása miatt a kommunista toronyházak magasabb emeleteire nem jutott fel a víz. Az emberek ezért az óváros középkori kútjaihoz és a köztéri csapokhoz voltak kénytelenek hosszú sorokba állni. Mivel összesen körülbelül 35 ezer épület sérült meg és omlott össze, sokan váltak menekültté a saját városukban. Az ebből adódó összezártság és hajléktalanság szintén elősegítette a járványok terjedését.

 

Az ostrom alatt számos orvosi feljegyzés született a lakosság egészségi állapotáról. Ezek nagyrészt a támadásokban elszenvedett sérülésekről és halálesetekről számolnak be. De számos személyes emlékezés is megjelent többek között részletes beszámolókkal arról, hogy a lakosság milyen megküzdési stratégiákat alkalmazott a túlélés érdekében.

 

Ivana Maček antropológus felteszi könyvében a kérdést: a félelem ellenség volt vagy barát? És valóban, a kialakult stressz részben segítette a túlélést, részben rombolta az áldozatok immunrendszerét. A járványokkal összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az ostrom alatt elmaradt védőoltásoknak hosszútávú következményei is lettek a városban, például az 2010-11-es mumpszjárvány.

 

A mentális ellenállást tudatosan is segítették azzal, hogy

 

a hosszú megpróbáltatások alatt a helybéliek folyamatosan szervezték a legkülönbözőbb szórakoztató és közösségi programokat, illetve koncerteket.

 

Ezek egyike volt a híressé vált Miss Ostromlott Szarajevó szépségverseny, aminek képei megjelentek a U2 híres videóklipjében is. Maga Bono az ostromlott városban töltötte 1995 szilveszterét, de az együttes csak a felszabadulás után adott itt koncertet 1997-ben. 1994-ben az Iron Maiden frontembere, Bruce Dickinson szökött be a városba, hogy koncertet adjon szólózenekarával, a Skunkworks-szel. Helyi együttesek, mint például a Muha Band is sokat forgattak és koncerteztek az ostrom alatt. 

 

 

A folyamatos aktív társasági élet mellett az itt élők a tisztaságra is ügyeltek. A nők kifejezetten szépen öltöztek az ostrom alatt is, és a fehérneműjüket is különösen rendben tartották, mert sosem tudták, melyik pillanatban kerülnek kórházba, esetleg halottaságyba, és nem akartak szégyenkezni (mindezt Lejla Somun genderszakértő feljegyzéseiből tudjuk). Habár a lakosság nagy része a kommunizmus évtizedei után nem gyakorolta a vallását, a judaizmusra és az iszlámra jellemző rituális mosakodás kulturális hatása megmaradt.

 

A kevés vizet ugyan be kellett osztani, de a kéz- és arcmosásra folyamatosan ügyeltek. Egy korábbi Gallup-kutatás szerint Boszniában mosnak legtöbben tudatosan kezet Európában a WC-használat után. És itt a legjellemzőbb az is, hogy nem lépnek be a szobába utcai cipőben. 

 

Hogyan élnek Szarajevóban a koronavírus járvány idején? 

 

A városban ma is jól láthatóak az egykori ostrom nyomai. A hegyoldalak, ahol korábban gyerekek szánkóztak, 1992-95 között hirtelen temetővé változtak, ahol ugyanúgy szabadon helyezték el a sírköveket, mint egykor a bogumilok a középkorban. Mivel az ostrom alatt elesetteket az itt élő muszlimok vértanúnak, azaz sahídoknak tekintették, ezeket a temetőket zöld lámpával világították meg naplemente után. 

 

A városban egymás után újítják fel a szétlőtt épületeket, de rengeteg helyen még most is látszanak a lövedéknyomok. Az aszfalton felrobbant kézigránát pedig sok helyen emelet magasan verte le a vakolatot a környező házakról. Ezeket repedéseket gyakran szándékosan nem tüntették el, hanem bekeretezve meghagyták emléknek, amiken a járókelők szeme fennakadhat. 

 

 

A nyomok azonban nemcsak a városképben, de az ostromot átélt generáció gondolkodásában és lelkében is élénken élnek. A túlélők sok családtagjukat elvesztették, sérüléseket szereztek, többen poszttraumás stressztől szenvednek és olyan pszichiátriai betegségektől, mint a depresszió vagy a paranoia.

 

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedések pedig nagyon is ismerősek: újra izoláltság, kijárási tilalom, félelem az élelmiszerhiánytól, lakhatási és közlekedési nehézségek.

 

A közel 400ezres lakosú város tömegközlekedését leállították, és teljes a kijárási tilalom 18 év alattiaknak és 65 éven felülieknek. Előbbiek most élnek át először ilyesmit, de az idősebb generáció fejében még élénken élnek az ostrom emlékei.

 

A koronavírus-járvány öt kontinensen érzékenyen érinti szinte minden ország lakosságát. De vajon hogyan fognak a szarajevóiak megküzdeni az új megpróbáltatással, mikor az egészségügyi minisztérium egy 2012-es felmérése szerint a lakosság 73 százaléka küzd különböző, stresszel összefüggésbe hozható problémával az alig három évtizede évekig ostrom alatt tartott városban?

 

A szerző képzőművész, sétakurátor. Olvasnál még tőle az Azonnalin? Ide kattints! Ha pedig arra vagy kíváncsi, hogyan hat a mai boszniai politikára a háború emléke, olvasd el az interjúnkat Predrag Kojovićtyal a rendhagyó módon nem etnikai alapon szerveződő Naša Stranka párt elnökével!

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali (Szarajevó, 2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzat legfelsőbb szintjeivel szeretne hivatalos egyeztető fórumot Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, mivel úgy véli, jelenleg nem elég hatékony kommunikáció a kormánnyal.

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

Pákó politikaelméleti vitába keveredik, Semjén a magyar néplélek mélyére ás és Szanyi is bepróbálkozik egy jó poénnal!

Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás